A kocsánybénulás megelőzhető | Agrárágazat

A kocsánybénulás megelőzhető

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Az utóbbi években gyakran találkoztam azzal a jelenséggel, mely abban nyilvánul meg, hogy érés előtt egyszerűen összetöppednek a szőlő bogyói, és gyakorlatilag a termés nagyobb része megsemmisül. Természetesen jobban megvizsgálva a kérdést, a tápanyag oldaláról többet megtudunk, ha végeznek talaj- és levél-analízist.

Magnézium – a kocsánybénulás megelőzéséért

Fontos szerepe van a megtermelt szénhidrátok (pl. cukrok) szállításában, vagyis tévedés azt hinni, hogy a magnézium csak a fotoszintézisben játszik szerepet. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy a fotoszintézis „helyszínén”, a klorofillokban csak az összmagnézium-tartalom 10%-a található. A többi, nagyobb résznek (90%) más fontos szerep jut, melyek közül kiemeltnek tartom a megtermelt szénhidrátok elszállítását, valamint a több mint 100 enzim aktiválásában betöltött szerepét. Felvételét számos tényező befolyásolja, a talaj kémhatásától a talaj  humusz- és agyagtartalmán át az antagonista ionok (mint a Ca, K és ammónium ion) jelenléte, vagy a szárazság.

A szőlőlevél Mg-tartalma a tenyészidő kezdetétől a lombhullásig fokozatosan növekszik, ellentétben a N, P és K dinamikájával. Mg-hiány esetén csökken az enzimaktivitás, s ezáltal gátoltak az anyagcsere-folyamatok. A szőlőben a Mg-hiány nemcsak terméscsökkenéssel jár, hanem fokozza a kocsánybénulás kialakulásának lehetőségét.

A magnéziumhiány jellegzetes tünete szőlőlevélen például, ha a levéllemez levélerek által határolt része sárgul, majd barnul, de a levélerek melletti rész zöld marad. Ilyen állapotban nő a kocsánybénulás veszélye, főleg, ha a K:Mg aránya nagyobb, mint 2:1-hez. De nő akkor is, ha a talaj humusztartalma alacsony, vagy az igen változékony időjárás esetén. Főleg akkor, ha hideg, nedves periódust hirtelen(!) túl meleg követi. Hasonlóan fokozódik a veszély nagyadagú N-táplálás, illetve megkésett N-adagolás esetén. Magnéziumhiányban általában csökken a tőke egészségi állapota, a gyökerek növekedése lelassul, a kisebb gyökéren keresztül pedig kevesebb vizet és kevesebb tápanyagot tud felvenni a szőlő.

A kálium, magnézium optimális aránya a talajban 2-3:1 (K2O:Mg-arány). Ha ez az arány nincs rendben, akkor a csak a levélre alapozott tápanyagellátás nem tud eredményt hozni.

A kocsánybénulásra való érzékenység szerint is van különbség a borszőlő fajták között.

Közepesen érzékenyek:  Kékoportó, Chardonnay, Szürkebarát

Nagyon érzékenyek:  Rajnai rizling, Tramini, Chasselas, Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos

 

10-20 kg/ha keserűsós levéltrágya két, ill. három alkalommal – kéthetes időközökkel – történő kijuttatásával a kocsánybénulás megelőzhető. Svájci kutatások alapján a legjobb eredményt a röviddel a virágzás utáni kezelés adta, mégpedig akkor, ha közvetlenül a fürtök magasságában permetezünk.

A kénről és a mikroelemekről se feledkezzünk meg!

A kén, amellett, hogy a nitrogéntrágyázás hatékonyságát javítja, növeli a must aminosav-tartalmát, ezért a bor ízét pozitívan befolyásolja. Ha kénnel is tápláljuk a növényt, akkor annak alacsonyabb hajlama lesz botritiszfertőzésre, mustfoka magasabb lesz, valamint nagyobb lesz a tannin- és színanyag-tartalma.

Kénhiány viszonylag ritkán fordul elő szőlőnél, mivel trágyázására túlnyomórészt szulfát-tartalmú trágyákat használnak. Amennyiben semmilyen szulfáttartalmú trágyát nem használnak, a légkörből és a kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok következtében szerény mennyiségű kén áll a növények rendelkezésére. A gombaölőszerek hatóanyagaként kijuttatott kén nem biztosítja a szőlő számára szükséges mennyiségű kénpótlást.

 A mikroelemek is meghatározó jelentőségűek

A mikroelemek kis mennyiségük ellenére meghatározó jelentőséggel bírnak a termés mennyiségére, minőségére és a termésbiztonságra. Mikroelemek hiányát szőlőben gyakran talajtani (pH-érték) vagy meteorológiai tényezők okozzák.
A szőlőtermesztésben a legfontosabb mikroelemek közé tartozik a bór, a vas és a mangán.

A bór élettani szerepe

A bór elengedhetetlen a szőlő jó megtermékenyüléséhez. A muskotályos- és rezisztens fajták hideg, nedves időjárás esetén rosszul termékenyülnek.
Bórhiány esetén a vesszők növekedése gyengül, a bogyók aprók maradnak.
A probléma megelőzésére bórtrágyázás javasolt.

A mangán élettani szerepe

A mangán szerepe a fotoszintézisben, a nitrátredukcióban és az aminosavképzésben nyilvánul meg.  Mangán hiányában az idősebb levelek világoszöld színűekké válnak, de az erek mentén sötétzöld foltok maradnak (márványozottak), csökken a cukorképződés.
Mangántúlkínálat erősen savanyú erdőtalajokon fordulhat elő. A bór- és mangán-hiány megelőzésére levéltrágyák használata javasolt. Teljes virágzásban azonban a legtöbb levéltrágya alkalmazását kerülni kell!

Forrás: K+S KALI archív

A vas élettani szerepe

A vas szerepe a klorofillképzésben jelentkezik. Hiánya először a fiatal leveleken mutatkozik meg. A hajtáson az alsó levelek normális méretűek és színűek. A felső levelek sárgulnak, majd elhalnak. A kacs normális méretű, de sárga színű.

Minden kedves Olvasónak sikeres és eredményes szőlőtermesztést kívánunk!

 

Dr. Zsom Eszter
zsom.eszter@t-online.hu

Kapcsolódó cikkek