A korszerű talajművelés

Hatékony eszközök a tarlóhántástól a magágykészítésig

Az ok-, illetve ésszerűen alkalmazott talajművelési eljárásoknak a mezőgazdasági termelésben, a növénytermesztésben, a talajszerkezet, a talajélet és a kémiai folyamatok fenntartása, a termesztett kultúrák igényei szerinti optimalizálás a célja. Az alkalmazott talajművelési technológiáknak igazodniuk kell a termőhely ökológiai adottságaihoz, különösen a talajféleség és a termesztett növények igényei tekintetében. Mindezek mellett figyelembe kell venni a növénytermesztés ökológiai viszonyait, különös tekintettel az időjárásra, de a változó termelési és az üzemszerkezetet is. A szeszélyes időjárással – száraz, aszályos időszakban a csapadékhiánnyal, esős időszakban pedig belvizes területekkel, esetenként magas talajvízzel – az adott időszakban aktuális talajművelési feladatok túlzott, magas talajnedvesség-tartalommal való elvégzésével kell a gazdálkodóknak megküzdeni. A leegyszerűsödött, gyakran egy-két növény termesztésére korlátozódó növénytermesztési technológiák új talajművelési eljárások alkalmazását igénylik.

Célok, kapák, hengerek

A fenti igényeknek megfelelően a hazai- és külföldi mezőgazdaságban egyaránt alkalmazzák a különböző – forgatásos és forgatás nélküli – alapműveléses eljárásokat. Ezen eljárások eszközeit a gyártók és fejlesztők folyamatosan fejlesztik, elsősorban a területteljesítmény növelése, a munkaminőség javítása, az energiaigény csökkentése és a technológiai alkalmasság bővítése szempontjából.


1. ábra Nagy munkaszélességű kultivátor tarlóhántásban

A nyári betakarítású növények betakarítása után viszszamaradt tarlóhántási és -ápolási munkáinak elvégzése, a talaj vízkapacitásának megőrzése, az árvakelés és a kelőgyomok irtása szempontjából bír nagy jelentőséggel. E munkák elvégzésére a különböző ökológiai igényeknek leginkább megfelelő, számos, sekélyen dolgozó munkaeszköz (rövidtárcsa, tárcsás boronák, ásóborona, kultivátor, talajmaró) áll rendelkezésre, azonban ezek közül a hazai gyakorlatban a szántóföldi kultivátorok – megfelelő lezáró elemekkel kombinálva – a leggyakrabban alkalmazott konstrukciók (1. ábra).


2. ábra A szántóföldi kultivátorok rugózott munkaeszköz biztosításának konstrukciós megoldása

A szántóföldi kultivátorok jól kiforrott konstrukciók, gépcsalád-elven – az igényeknek megfelelően – különböző munkaszélességgel függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelben készülnek. Nagy munkaeszköz-választékkal rendelkeznek, a talajadottságoknak és talajállapotoknak, valamint a gyomborítottságnak megfelelően különböző munkaeszközökkel (véső alakú szerszám, lúdtalp alakú kapa) merev rugóbiztosítású, vagy rugózott munkaszerszámokkal szerelhetők fel (2. ábra). A talaj nedvességtartalmának megőrzése céljából a szántóföldi kultivátorok lezáróhengersorral vannak felszerelve. A lezáróhengersorok használata nem növeli számottevően a szántóföldi kultivátorok üzemeltetéséhez szükséges vonóerő-igényt, energiafelhasználást, ugyanakkor számottevően, 10-30%-kal is csökkenthetik a vízleadást. A szántóföldi kultivátorok további tarlóápolási munkákban a gyomritkítás, szabályozás hatékony eszközei.

Tarlók, tárcsák, boronák

A tarlóhántás eszközválasztékát az újabb fejlesztésű rövidtárcsák az elmúlt időszakban jelentős mértékben bővítik (3/a-b. ábra). A mellső simítóeszközökkel és különböző munkaszélességben gyártott egy- és kétsoros rövidtárcsák függesztett változatai 3-4 m munkaszélességgel, az ettől nagyobb munkaszélességű változatok – szállítási helyzetben – felcsukható, félig-függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességű változatok központi vázkeretéhez kapcsolódó – munkahelyzetben leengedhető – szárnyak, vagy tagok révén a nagy munkaszélességű változatok is jó talajkövetéssel dolgoznak. A rövidtárcsák tárcsasorainak tárcsalevelei egymáshoz viszonyítva eltoltan helyezkednek el, de egyes típusoknál a tárcsasorok egymáshoz viszonyítva elmozdíthatók, eltolhatók.


3/a-b. ábra Korszerű rövidtárcsa a tarlóhántás és -ápolás hatékony eszközei

A tarlóhántási, -ápolási munkákra a két sorban eltolt tárcsatagokkal szerelt középnehéz, vagy nehéztárcsás boronák korszerű változatai a tarlóhántás hatékony eszközei (4/a. ábra). A folyamatos fejlesztés eredményeként a különböző talajállapotokhoz, illetve talajtípusokhoz csipkés vagy sima élű, vagy egyéb profilú tárcsaleveleket alkalmaznak. A rövidtárcsák és tárcsás boronák mellső simítóeszközökkel, és hátul – a kultivátorokhoz hasonlóan – lezáró hengersorral vannak kialakítva. A hengersorok kialakítása gumihengeres, gumibütykös, tarajos hengeres, acélgyűrűs, Crosskill és Cambridge gyűrűs, vagy tömörítőkerekes DD henger lehet.


4. ábra Merevkéses rugóbiztosítású mélylazító ék alakú szárnyas lazítószerszámmal

Alapművelés, lazítás

Az alapművelést megelőzően szántásos, vagy forgatás nélküli alapművelésben a mély- vagy középmélylazítás elvégzésére számos merevkéses, illetve rugózott művelőszerszámos középmélylazítót fejlesztettek ki (4. ábra).

A nedves, összetömörödött talajok lazítási munkáinak elvégzésére a ferdekéses, rugózott munkaszerszámú típusokat fejlesztették ki. Az ilyen konstrukciójú berendezések munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli, ennek következtében kissé nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott munkaeszközök használata ugyanakkor csökkenti a vonóerő-igényt. A mélylazítás energia-felhasználása a „V” gerendellyel rendelkező talajlazítók használatával csökkenthető. A „V” gerendelyű mélylazítók 45-60 cm munkamélységben történő működtetéséhez – az alkalmazott lazítókések számától függően – min. 180-200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek.


5. ábra A réselt kormánylemez nedves talajállapotokban csökkenti a vonóerő igényt

A forgatásos alapművelés legelterjedtebb, ugyan az utóbbi időben egyre csökkenő volumenű megoldása a vontatott- és függesztett ágyekék, illetve függesztett váltva forgató ekékkel végzett szántás. Az ekék fontos funkcionális szerkezeti részei a szántóvas és a kormánylemez Ezeknek a szerkezeti elemeknek a konstrukciós kialakítása meghatározza a berendezés vonóerő igényét. A gyártók éppen az energiaigény csökkentésére különböző konstrukciókat alakítottak ki, ezek az eszközök különböző üzemi méretekben elterjedt megoldások (változtatható fogásszélességű eke, réselt, vagy műanyag kormánylemez, stb.), ezek közül a réselt kormánylemez alkalmazás elsősorban a magasabb nedvességtartalmú, kötött, agyag-, agyagos vályogtalajokon csökkenti az energia-felhasználást. Az eketest mögé – egyes esetekben eléjük – szerelhető, ún. lazítóbetét szintén csökkenti az energia-felhasználást. A lazítóbetét a szántóvas síkja 3/a-b. ábra Korszerű rövidtárcsa a tarlóhántás és -ápolás hatékony eszközei4. ábra Merevkéses rugóbiztosítású mélylazító ék alakú szárnyas lazítószerszámmal5. ábra A réselt kormánylemez nedves talajállapotokban csökkenti a vonóerő igényt alatt 10-22 cm munkamélységgel tud dolgozni, és a lazítási feladatokat elvégezni (5. ábra).

Ekék, kombinált eszközök

A különböző konstrukciójú ekék munkavégző eszközeit további berendezések – tárcsás csoroszlyák, beforgató lemezek – egészítik ki, s használatuk az eketestek forgató hatását segíti. A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunkálással (egymenetben, vagy külön menetben), szántóföldi kultivátorral, kombinátorral, vagy megfelelő hengerrel (pl. Güttler-hengerrel), le kell zárni a csapadék megőrzése céljából.


6. ábra A korszerű váltva forgató ekék fogásszélessége hidraulikusan állítható

A mélyszántó ekék vonatkozásában: az üzemeltető univerzális és szántótraktorok hidraulikus rendszerének az alkalmazott innováció eredményeként kialakított nagy emelőképességű, mélység- és erőszabályozás alkalmazásainak köszönhetően a mai gyakorlatból a vontatott változatokat a függesztett és félig függesztett gépek teljesen kiszorították. A függesztett váltva forgató ekék modern változataira hidraulikus fogásszélesség-állítás, esetenként az ISOBUS adatátvitelen alapuló távvezérlés a jellemző (6. ábra).

A forgatás nélküli alapművelés eszközei a több munkaműveletet összekapcsoló munkaeszközök. Ezen kombinált talajművelő eszközök vázkeretére tárcsasorok, középmélylazító szerszámok, és ezt követően pálcás hengerekkel vannak felszerelve. A lazítós tárcsák alkalmazásával a talajszerkezet fellazul, alkalmas a tápanyagok, műtrágyák és csapadékvíz felvételére, a tárcsalevelek pedig a szármaradványokat felaprítják és bedolgozzák a talajba. A lazítós tárcsák számos konstrukciója kapható a piacon. A nagyobb munkaszélességű változatok vontatott kivitelen készülnek, a közepes munkaszélességű (5-6 késes) változatok félig függesztett változatban kerülnek kialakításra (7. ábra).


7. ábra A lazítós tárcsák a lazításon kívül hatékony száraprítást és bedolgozást végeznek

Az alapművelés után a szántás elmunkálására a különböző hengerek vagy kombinátorok állnak rendelkezésre ez utóbbiak szántás után elkészítik a magágyat is. Forgatás nélküli alapműveléskor pedig a mulcs- és szántóföldi kultivátorok végezhetnek kiváló munkát szántáselmunkálásban (8-9. ábra).

A forgatásos és forgatás nélküli alapművelés után nyárvégi és az őszi vetésű növények számára (pl. őszi káposztarepce, ill. őszi búza/árpa és rozs) a magágykészítés a különböző nehéz magágykészítő gépekkel – a köznyelvben kombinátorokkal – végezhető el. Kedvező talajállapot esetén a könnyű kombinált magágykészítő gépek használata esetén is jó eredményt kapunk. Mulcsba vetés esetén pedig a mulcs kultivátorok, magágykészítők használhatók.

A magágykészítők

… eltérő konstrukciójú és munkaszélességű függesztett, félig függesztett és vontatott változatúak. A lazítási munkát fogasboronatagok vagy rugószszárú kultivátor kapák végzik.


8. ábra A mulcskultivátorok a forgatás nélküli alapművelés meghatározó gépei


9. ábra Güttler henger kombináció szántáselmunkálásban


10. ábra Korszerű magágykészítő munka közben

A rácsszerkezetű vázra a merev boronatagok oldható kötéssel vannak szerelve. A rugósszárú kultivátorkapák kialakítása különböző geometriájú, rezgés frekvenciával dolgoznak. A tüske/lándzsa alakú lazítókat, szárnyas vagy lúdtalp-kialakítású kultivátorkapákat alkalmaznak. A simítók és egyengetők a talajfelszín mikrodomborzatának elmunkálására alkalmasak. A talaj lezárására hengerborona elemeket alakítottak ki. A kialakított Crosskill-hengerek rögtörő hatása, a Cambridge-hengerek aprító-tömörítő munkája a hatékonyabb. Emellett a különböző acélszerkezeti idomú – huzalos, léces-pálcás és fűrészfogas – hengerboronatagokkal szerelik ezeket a berendezéseket. A spirális és egyedi profilú hengerborona elemeknél a folyamatos talajérintkezés és a hatékony felszínképzés az elsődleges cél. Ezen berendezések terhelése mechanikus (nyomórugós terhelés), vagy hidraulikus (hidraulikus nyomás-kiegyenlítés a teljes munkaszélességben) kialakítású. A magágykészítő gépek többsége az ún. precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik, ami biztosítja a precíziós mélységtartást. A traktor-nyomlazítók merev vagy rugószszárú kapákból (kapacsoportokból) állnak, és azok merev (fix) rögzítésűek, rugóval vagy hidraulikusan állíthatók be. Olyan kultivátor-/kombinátorkapák is bővítik a munkaeszköz választékot, amelyek rugókarakterisztikája – a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is – hatékonyan működnek (10. ábra).

dr. Kelemen Zsolt

műszaki szakértő

Tartalom közti banner a cikk végére
no