A kukorica állománykezelése

Bár az elmúlt hetekben a hőmérő sok esetben -10 °C alá süllyedt, és szinte az egész országot hóréteg borította, a mezőgazdász már tervezi a tavaszi vetést. Sok esetben megvásárolta már a vetőmagot, leszerződött a műtrágya- és növényvédőszer-forgalmazóval. Ütemezi a tavaszi munkálatokat, többek között a magágyelőkészítést, a vetést és persze az állománykezelést.

Amikor állománykezelésről beszélünk, alapesetben a már kikelt növényállományunk egészének permetezéssel történő növényvédőszer-kijuttatását értjük. Lehet ez valamilyen tápanyag-utánpótló szer kijuttatása, gyomirtó- és gombaölőszeres kezelés vagy komplex mikrobiológiai kezeléssel kiegészítve bármelyik. Ami azonban nem egyértelmű sok esetben, az az, hogy hogyan is működik egy ilyen technológia? Miért van rá szükség? Milyen eredményei vannak?

Szükséges, de nem mindegy, mivel

A kukorica állománykezelésére mindenképpen szükség van: a gyomnövények túlszaporodása az egész táblánkban olyan károkat tud okozni, ami a teljes termés mennyiségét és minőségét veszélyeztetheti. Ha a kelés előtt nem is, de a kelés után néhány nappal célszerű megejteni a csírázó gyommagvak kártételének megelőzése céljából. A gombaölőszeres kezelést inkább megelőző céllal juttatják ki, semmint egy-egy konkrét fertőzés kezelése céljából, ami érthető is, tekintve, hogy a megelőzés mindig kevesebb kártétellel jár, mint a betegség kezelése. Ha a betegség már jelen van, akkor a károkat visszafordítani nem lehet, csak a továbbiakat elkerülni. Viszont azt is meg kell említeni, hogy a többség még ma is a hosszú hatástartamú, felszívódó szereket részesíti előnyben, ami nagyon nagy megterhelést jelent a növényeink számára. Minden kemikália, amit mesterségesen állítottak elő, és nélkülözi a természetes összetevőket, az mind gyengíti a növényt. Igaz, megoldanak egy problémát, jelen esetben a gombafertőzések okozta terméskiesést, ezzel csökkentve az anyagi veszteséget, de önmagukban ezek a vegyszerek is okoznak károkat. Ha már mindeneképpen szükséges a gomba elleni védekezés, akkor kontakt szereket használjunk, amik a felületen fejtik ki a hatásukat, és erősítsük a növény saját immunrendszerét.

A rovarkárok enyhítését a rendszeres és szakszerű talajműveléssel, valamint az elővetemény gyommentesítésével nagyban elősegíthetjük. A populáció csökkentésével egyértelműen csökkenthetjük a rovarok által okozható kár mértékét. Persze kellő oda figyelés szükséges, amennyiben a talajvizsgálat m2-ként 2–3 drótféreg, pajor előfordulását mutatja, akkor indokolt lehet a vegyszeres védekezés.

Irányított mikrobiológia – látványos eredménnyel

A fenti rövid összefoglalások persze nem teljes körűek, a témában sok szakkönyvet írtak az elmúlt évek alatt, és a NAK-nál bejegyzett szakértők is segíthetik a munkafolyamatok integrálását. Ami azonban érdekes és kevésbé közismert, hogy a kukorica állománykezelésébe hogyan illik bele és milyen célt szolgál az irányított mikrobiológiai technológia. A komplex irányított mikrobiológiai technológia bevezetése a termesztés bármelyik fázisában elkezdhető, de az első dózisa hektáronként mindig emelt. Az ajánlott éves minimum dózis átlagos minőségű termőföldre és átlagosnak mondható időjárási körülményekre, folyamatos alkalmazásra vonatkozik.

Szikes, nagyon kötött, homokos és belvizes talajok esetén kétszeres dózis komplex mikrobiológiai készítmény kijuttatása javasolt az első évben. Extrém időjárási körülmények (túl sok csapadék, szárazság, tartósan magas hőmérséklet) esetén mutatkozik meg leglátványosabban a komplex mikrobiológiai készítmény hatása már az első kezeléskor. Ilyen körülmények hatásainak csillapítására gyakorlatilag nincs is más lehetőség, mint az irányított mikrobiológiai technológia alkalmazása. A növény számára nagyon fontos, hogy egyenletesen jusson tápanyagokhoz, ne alakuljon ki hiánybetegség, illetve egyszerre túl sok tápanyag felvétele sem kívánatos. Ezt a problémát a fentebb említett, tudatosan irányított technológia segít megoldani, mert a tápanyag folyamatosan adagolódik a baktériumok, gombák feltáró munkája során. Az irányított mikrobiológiai technológiával és komplex mikrobiológiai készítménnyel megvalósul egyfajat prevenció, mivel a talaj és a növény környezete felül van „fertőzve” hasznos mikroorganizmusokkal, kisebb a lehetősége a kórokozó baktériumok gombák elszaporodásának.

A Magyarországon egyedülálló adaptív fermentációval aktivált oltóanyag a ma létező egyik legösszetettebb mikrobiológiai oltóanyag. Összetétele: növény egészét és flóráját tápláló fotoszintetizáló baktériumok, tejsavbaktériumok, sugárgombák, (Actinomicetes), élesztőgombák (Saccharomyces) és fermentáló gombák (Aspergillius, Penicillium). Összesen mintegy 80 féle mikroorganizmus, aerob és anaerob szervezet alkotja a késztményt. A mikrobákat úgy válogatták össze, hogy a környezetükben korhadás, erjedéses (építő) folyamatok alakuljanak ki, és megszűnik a rothadásos (bomlási) folyamat.

Ez az irányított mikrobiológia

Az állománykezelések során ezeknek a készítményeknek az agrotechnikailag integrálható rendszeres alkalmazása időszerű és szükséges, mind a környezeti, mind a gazdasági érdekek figyelembevételével. Az adaptív fermentációs technológiával előállított komplex mikrobiológiai készítményben lévő mikroorganizmusok anyagcsere-folyamataik nemcsak a növényt juttatják tápanyaghoz, hanem sok hasznos talajbaktérium (nitrogént megkötő, nitrogént feltáró, foszfor- és káliummobilizáló, cellulózbontók stb.) felszaporodását is nagymértékben elősegíti, magasabb szintre emelve ezzel az egészséges talajéletet. Kialakul a növény – baktérium – gomba szimbiózis. A talaj, a növény és maga a terület kezelésével biológiailag felülfertőzzük a környezetet, nem hagyva életteret más, nem kívánatos baktériumoknak, gombáknak (kórokozóknak). Ez a prevenció, megelőzzük a növénybetegségek kialakulását. Ezért csökkenthetjük növényvédelmi költségeinket.

A talajt átjáró, átszövő baktériumok és gombák szaporodásuk, anyagcsere-folyamataik révén morzsalékossá, víztől átjárhatóvá teszik a talajt a felszíntől a mélyebb rétegekig. Ennek egyenes következménye, eredménye lesz a művelési költség csökkenése, gázolaj-megtakarítás, a géppark kímélése. A feljavult talajban nagyobb gyökértömeget tud a növény kialakítani, nő a tápanyagfelvétel lehetősége, a fertőzéseknek ki nem tett (felülfertőzött) növény immunrendszere megerősödik, az állomány szára, levélzete erősebb lesz. Ellenállóbb lesz a baktérium-, gomba- és rovarkártétellel szemben is. A termésképzésre több energia jut, nő a termésmennyiség és -minőség, kevesebb növényvédő szer felhasználása mellett.

A talajban felhalmozódott vízoldhatatlan műtrágyamaradékok, ásványok fokozatosan feltáródnak, beépülnek a mikrobiális folyamatokba. Megszűnik a nem kívánatos sók és elemek felhalmozódása, a talaj makro-, mikro- és nyomelempufferrel fog rendelkezni a növény számára felvehető formában.

A szerves anyagok, gyökér- és szármaradványok az erjedéses folyamatoknak köszönhetően humusszá alakulnak. A belvizes és szikes területek mérséklődnek, és egységes pH-jú, jó minőségű, felhasználható esszenciális hatóanyagban gazdag termőterületet kapunk és hagyunk az aratás után is, megteremtve ezzel újabb növénykultúrák termelési lehetőségét.

Az előbb említett technológia segítségével: környezetbarát módon optimalizálódik termőterületünk fizikai, kémiai, és biológiai paramétere, hatékonyabbá tehetjük gazdálkodásunkat.

Magyar Nikolett