Lecsap az EU a mézhamisítványokra | Agrárágazat

Lecsap az EU a mézhamisítványokra

Magyarország az EU harmadik legnagyobb méztermelője, így nagyon nem mindegy, hogy mennyi olcsó, pocsék kínai méz áramlik be a kontinensre. Ám nemcsak a méhészet jövője a tét, hanem a beporzásé is: az élelmiszerek 3/4-ét méhek nélkül nem tudnánk előállítani. Most ellencsapás készül.

Közegészségügyi, ökológiai, gazdasági ügy

Hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő abban azon az európai piacon, amelynek összes termelése csak a belső fogyasztás durván kétharmadát fedezi. A többit importból kell biztosítani, ám a behozatalnak a fele Kínából – a közismerten nem mindig minőségi áruk világából – származik. Ennek megfelelően a 450 ezer tonnás kínai méztermés 20%-a egyszerű hamisítvány, amely ráadásul még antibiotikumokat is tartalmazhat. Az olcsó, rossz minőségű méz tehát mind a gazdasági, mind a közegészségügyi érdekeinket sérti.

A méhészet másik fontos szempontja ökológiai: a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Novemberben indul a jövőharc

A most magyar kezdeményezésre az EU döntéshozói elé kerülő előterjesztés azt szorgalmazza, hogy a méhészágazat mai, 36 millió eurós támogatását emeljék 47 millió euróra. A hazai méhészek eddig is jól jártak az EU-támogatásokkal: az ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik (hazánkban 20 ezer gazda 1,2 millió méhcsaláddal dolgozik; produktumuk ötöde exportáruként hagyja el az országot).

Az Európai Parlament szakbizottságai elő kerülő a „Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe” című előterjesztést novemberben vitatja mega parlamenti agrárbizottság, a szavazás pedig a tervek szerint a hónap második felében lesz.

Kohout Zoltán
forrás: agrarszektor.hu

 

Kapcsolódó cikkek