A magyar baromfiágazat versenyképessége

A jövőt illetően a víziszárnyas termékpályákon (kacsa, liba) rendkívül ambiciózus növekedés prognosztizálható. Legnagyobb mértékben 2018-ban a kacsaágazat nőhet, ennél valamivel szerényebb módon, de növekedést várok a lúdágazattól is, és várhatóan nőni fog a csirkeágazat is. A pulykaágazat esetében jó esetben is stagnálást várhatunk, de valószínűbb egy enyhe csökkenés. Az étkezési tojástermelésben szolid növekedést várok – mondja Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

Hogyan értékeli a hazai baromfi ágazat elmúlt évét és mit vár 2018-tól?

– A magyar baromfihús kibocsátása terén – a BTT adatai alapján – 2017-ben élősúlyban 5,2%-os csökkenés, míg egyedszámában 4,3%-os csökkenés tapasztalható a 2016-os eredményekhez képest. Ez egyértelműen a madárinfluenza-járványnak tudható be. A fajok, hasznosítási irányok közül egyedül a csirke felvásárlási mennyisége növekedett: a 100,8% 164 millió 741 ezer darabot, azaz 403 tonnát. A pulykafelvásárlás 4,6%-al csökkent (96.570 tonna) a liba 21,2%-al (26.829 t), a kacsa 35%-al (56.268 t).

A jövőt illetően a víziszárnyas termékpályákat illetően (kacsa, liba) rendkívül ambiciózus növekedést prognosztizálhatunk. Legnagyobb mértékben 2018-ban a kacsaágazat nőhet, ennél valamivel szerényebb növekedést várok a lúdágazattól is, és nőhet a csirkeágazat is. A pulykaágazat esetében jó esetben is stagnálást várhatunk, de valószínűbb egy enyhe csökkenés. Az étkezési tojástermelésben szolid növekedést várok.

A felmérések arról tanúskodnak, hogy a magyar baromfi ágazat legfőbb problémája a nemzetköziversenyképesség romlása. Többen azt javasolják, hogy a hazai termelőknek a lengyel baromfi ágazatról kellene példát venniük. Ön egyetért ezzel az felvetéssel?

– Nyugati versenytársaink különböző okok miatt (állatvédelem, környezetvédelem, stb.) nem tudnak engedélyeztetni új állattartótelepeket, s ennek hatására az európai állatitermék-előállítás egyre inkább tolódik keleti irányba. A versenyképesség egy nagyon összetett fogalom, melyet nehéz ágazati szinten értékelni. Könnyebb és egyszerűbb vállalati, cégcsoporti szinten ezt megtenni. Ezért azt gondolom, jó és követendő példa lehet a lengyel. Alapvetően azt a céget, vállalkozást tekinthetjük hatékonynak, mely kedvező hatékonysági mutatóin keresztül képes a termelésének folyamatos tervszerű bővítésére. A lengyel agrárium, benne a baromfiágazattal óriásit fejlődött az elmúlt 10-15 évben.

A tervszerű, kormányzati szándék (és támogatás) mellett megvalósult fejlesztések figyelembe vettek méretökonómiai paramétereket, és a teljes termékpályán a hatékonyságot helyezték fókuszba. A korszerű, nagyméretű termelőistállók és vágó-feldolgozóüzemi fejlesztések hatására óriásit javult az egyes cégek hatékonysága, s ennek következtében a lengyel baromfiágazat az elmúlt időszakban megdöbbentő termelésnövekedést produkált. Lengyelország már 2014-ben a legnagyobb baromfihús-előállító ország volt Európában, de mindezidáig elsősorban a húscsirke hihetetlen növekedésének köszönhette e pozícióját. A tavalyi év volt az első, amelyben már pulyka tekintetében is a legnagyobb volt.

Véleménye szerint melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeknek a megoldása alapvetően szükséges a versenyképességünk javítása érdekében?

– A magyar baromfiágazat legnagyobb problémája, hogy a termelésben használt épületállomány nagy része elavult. Az iparszerű tartás kialakításkor felépített épületek a 1970-es években épültek: mára már nem tudják kielégíteni a madarak igényeit. Ez pedig jelentősen visszaveti a madarak teljesítményét, naturális mutatószámait, ezzel párhuzamosan növeli a termék-előállítás önköltségét, így rontja a versenyképességet. Járulékos veszteség, hogy az idősebb épületekben lényegesen magasabbak az állategészségügy költségek, rosszabb az állategészségügyi státusz. E területre mindenképpen forrásokat szükséges bevonni, mert ez lehet az alapja a versenyképesség javulásának. Mindemellett, másodlagos problémaként méretgazdaságossági kérdések merülhetnek fel.

Az Európai Bizottság határozata értelmében a sertés- és a baromfi-állatjóléti támogatás 2018. december 31-ig működhet. Mire számíthatnak az érintett állattartók 2019-től?

– Bizony, az idei év komoly teendője az állatjóléti támogatások európai uniós jóváhagyatása, más szóval notifikációja. Bízom abban, hogy a magyar agrárium mostohagyermekei (a sertés- és a baromfiágazat úgynevezett puha szabályozású ágazatokként nem kaphatnak uniós támogatást) a jövőben számíthatnak e támogatásra. Szükséges és indokolt is e támogatás, hiszen a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának felborulása, illetve aránytalansága hosszútávon komoly problémákat okozhat.

Koncepciójában úgy gondolom, nem kellene változtatni a támogatási mechanizmuson, hiszen az illeszkedik az EU irányelveihez, a támogatás logikáját az EU már több alkalommal elfogadta, jóváhagyta. Szintén ezt erősíti, hogy a termelők megszokták, megismerték a támogatási eljárás lépéseit, hivatali menetét – egy új támogatási rendszer kialakítása és lebonyolítás biztosan komoly alkalmazási nehézséget jelentene.

Fontosnak gondolom a támogatás fajlagos értékeinek felülvizsgálatát (több érték esetében még a 2007. évi, önköltség alapján kalkulált értékek vannak) s azok megfelelő szintű korrekcióját. Szintén fontos, hogy a támogatás ágazati (és termékpálya) szintű nagyságának meghatározásakor legyünk figyelemmel az egyes ágazatok, termékpályák növekedésének dinamizmusára, annak érdekében, hogy ez ne okozzon problémákat, illetve ne legyen ez gátja a termelés bővülésének. Szakmai javaslatunk, hogy a támogatást kiterjesszük olyan termékpályaszakaszokra, melyek mindezidáig nem kaphattak ilyen támogatást (pulyka- és jérce-előnevelés). Mindezen javaslatokat és a konkrét notifikációra bocsátott szakmai anyagot természetesen egyeztetni kell a szaktárca illetékeseivel, akikkel felvettük a kapcsolatot, s a jövőben megkezdjük az egyeztetéseket.

Czékus Mihály

yes