Mi vár a hazai agráriumra 2020 után?

Borítókép

E kérdés megvitatására szolgált az Agrár Klub 5 éves, jubileumi rendezvénye, 2018. március 19–én, melyet Budapesten, a K&H székházában rendeztek meg. - Komoly kihívás elé állíthatja a magyar agráriumot a 2020 után kezdődő költségvetési ciklus bizonytalanságai mellett a hazánkat körülvevő sertéspestis, valamint a dinamikusan növekvő ukrán mezőgazdasági termelés – hangzott el.

A hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klub 5 éves fennállását ünnepelte. A rendezvényt, melynek célja, hogy fórumot teremtsen az ágazat vezetői számára a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő kérdések megvitatására, Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője nyitotta meg:

- Büszkék vagyunk rá, hogy a tavaly 30 éves K&H a kezdetek óta partnere az agrárszektornak. Közel 10 ezer ágazati ügyféllel és az agrárszektorban 28,5%-os, az agrár- és élelmiszeriparban együttesen 21,2%-os piaci részesedésünkkel hosszú évek óta az agrárium vezető bankja vagyunk Magyarországon. A szakmai párbeszéd iránti igényt jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben összesen 30 eseményt szerveztünk, több mint 50 előadóval, akik nemcsak az adott téma kiváló szakértői, de az üzleti, a kormányzati, az oktatási és a kutatási terület nézőpontjaira is rá tudtak világítani, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt.

Jelenlegi és jövőbeni kihívások

- Mivel a 2020 utáni költségvetési periódus elvei még csak most kezdenek formálódni, nagy bizonytalanság övezi a várható támogatási mértéket. Itthon a jövedelem átlagosan több mint 50%-a származik támogatásokból, így ha az Unió lecsökkenti vagy eltörli azokat, a vállalkozások jelentős része válhat veszteségessé – hívta fel a figyelmet Tresó István.

Az afrikai sertéspestis elterjedése már rövid távon is megoldást igényel. - Habár hazánkban még nem jelentették be hivatalosan a járvány jelenlétét, a környező országokban rohamosan terjed, ami áttételesen több ágazat számára is problémát okozhat nálunk. A sertéstenyésztőknek számolniuk kell azzal, hogy a körülöttünk levő fertőzöttség a hazai vadon élő és a házi sertések elértéktelenedéséhez, végső soron pedig az állatállomány felszámolásához vezethet. Másodsorban pedig a növénytermesztést, azon belül is a takarmánytermelőket érintheti érzékenyen a betegség, hiszen a sertésállomány csökkenésével a felvásárlóerő is mérséklődni fog – mutatott rá a jelenlegi problémára Tresó István.

Mindezek mellett érdemes fokozottan figyelni a jövőben az észak-keleti szomszédunkra is. - Ukrajna már most komoly agrárpiaci szereplőnek számít. A fejlett termelési technológiák és a magyarországinál átlagosan 40-50%-kal alacsonyabb termelési költségeknek köszönhetően kedvezőbb áron tudják értékesíteni terményeiket, ami azért különösen veszélyes, mert a két legnagyobb exportcikke – a búza és a kukorica – is megegyezik hazánkéval. A jelenlegi, körülbelül 40 millió tonna/év gabonaexport mennyiséget pedig még tovább fokozhatja a jövőben, az egyelőre még szabadon álló földterületek termelésbe vonása. Mivel Magyarország számára a termőterületek bővítése nyilvánvalóan nem jártható út, ezért versenyképességünket kizárólag hatékonyságnöveléssel tudjuk fokozni, amelynek fő mozgatórugói a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése – hívta fel a jövőbeli fejlesztési irányokra a figyelmet a főosztály vezetője.

Összeállította: Kalmár Nárcisz