A mikro- és mezoelemek szerepe a növénytermesztésben

Az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált a szántóföldi növények termesztése során a lombtrágyázás; a mezo- és mikroelemek lombon keresztüli pótlása ugyanis meghatározó jelentőségű a terméseredmények és a minőségi paraméterek szempontjából. A lombtrágyázás költségei a három meghatározó szántóföldi növényünk esetében a teljes ráfordításhoz képest 1-3 százalék között alakulnak. Az intenzív technológiák esetében ez a fajta tápanyagpótlás a termesztéstechnológia alapelemének számít. Általános előnyei mellett ki kell még emelni, hogy időszakosan kialakuló – például aszály okozta – stressz esetén a kezelések hatására a növényállomány hosszabb ideig képes a stresszhatásnak ellenállni, ami 1-2 hetes súlyosan kedvezőtlen időszak áthidalását is jelentheti.

Élettani szerepük

A mezo- mellett a mikroelemek a nevüknek megfelelően csak mikro, tehát igen kis mennyiségben vannak jelen a növények szöveteiben, illetve a talajban is, jelentőségük azonban meghatározó a növények életében. Az életfolyamatok legkisebb részleteinek szabályozóiként és enzimek alkotóelemeként is meghatározó szerepet töltenek be a növények életműködésében. Mivel a szabályozóelemek építőanyagai, többségében a tenyészidőszak első felében történik meg a felvételük. Az ellátásnál fontos szempont, hogy a növényben nem mobilizálódnak, nem mozognak tovább, ezért a hiányuk tünetei általában a fiatal, rosszul ellátott növényi részeken, hajtáscsúcsokon jelennek meg.

A növények mikroelemigénye és a hiányuk iránti érzékenysége nagyon változó. Ennek megfelelően egyesek érzékenyebbek az alacsony ellátottságra, és jól reagálnak a mikroelem-kezelésekre. A mikroelemek pótlására is átfogó megoldást, nem pedig „tűzoltást” javasolhat a szakember. A mikroelemek harmonikusan a teljes tápelemsoros komplex műtrágyákkal, kiegészítésként pedig speciális kelát- és monomikroelem-műtrágyákkal pótolhatók.

A mikroelemek pótlása

A mikroelemek pótlása rendkívül fontos élettani és táplálkozási szerepük miatt, az intenzív termesztéssel párhuzamosan került előtérbe. Amennyiben valamely mikroelem hiányban van, ez súlyos gazdasági kárt okoz.

A mikroelemek pótlása elsősorban a kelátokra épül, mert ezek általában hatékonyabbak és biztonságosabbak a sóformáknál, és jól felvehető formában tartalmazzák a tápelemeket gyengén lúgos vagy lúgos kémhatástartományban.

A mikroelemkelátok speciális szerves kötésű, biológiailag aktív molekulák, amelyek erős stabilitással rendelkeznek. Ez a stabilitás gyors és optimális biológiai hatást eredményez. A speciális kelátokat a kedvezőtlen, erősen lúgos tartományban is kiválóan felveszik a növények, és ezek nagyobb adag esetén a meszes közegben, 8,5-9,0 pH mellett is hatékonyak maradnak. A szerves kötésnek köszönhetően extrém körülmények között is ki tudják fejteni hatásukat, ugyanakkor a közömbös és gyengén savanyú tartományban is gyors és hatékony hiánypótlók. A kelátképző anyagok közül az egyik legstabilabb az EDDHSA vegyület.

Réz

A réz specifikus élettani hatása kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképzési hajlamával függ össze. Enzimek alkotórészeként részt vesz a légzési anyagcserében és azelektrontranszportban. Szerepe van a fotoszintézisben, valamint a szénhidrát- és fehérjeszintézisben is.

A hiányos rézellátásra legérzékenyebben a zab, az árpa és a búza reagál. A rézhiány a gabonaféléknél a levélcsúcsok fehéredésével kezdődik: keskeny, összesodródott levelek képződnek. A rosszul ellátott növényeknél hiányos buga- vagy kalászképződés, illetve csökkent szemképződés figyelhető meg. Egyes esetekben a kalászok üresek. A szem nélküli kalászok aránya a réztartalom növekedésével csökken. A rézhiány estén a sejtfal lignifikálódása csökken, a szállítónyalábok rendellenesen fejlődnek, így a növények hamar megdőlnek, és ebből jelentős betakarítási veszteségek adódhatnak.

A növényvédelmi technológiába beillesztett lombon keresztüli táplálás nagy előnye, hogy a levélre vitt megfelelően formulázott (kelatizált) tápanyagok gyorsan felszívódnak – a mikroelemek hasznosulása jobb a levélen keresztül, mert azok a talajban könnyen lekötődhetnek –, továbbá számos mikroelem, így a réz pótlása is levélen keresztül teljes egészében elvégezhető.

Az őszi búza rézfelvételi dinamikáját alapvetően két intenzív felvételi fázis jellemzi. Az első a bokrosodás időszaka, amikor a búza élete során felvett réz mennyiségének jelentős része felvevődik, a második a virágzás időszaka, amely ugyancsak jelentős mennyiségű réz felvételével és beépítésével jár.

Ezekben az időszakokban tehát mindenképpen javasolható a lombon keresztüli, nagy mennyiségű rézpótlás. Emellett a réztartalmú kontakt lombtrágyák jelentős mértékben javítják a gombaölők hatását.

Kén

A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A kéntartalmú vegyületek élettanilag fontos redoxirendszereket képeznek.

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise. A hiánytünetek – mivel a növényben felhalmozódó kén nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható – a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a nitrogénhiányéval, attól abban térnek el lényegesen, hogy a hajtásokon jelennek meg először (a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak). A levéllemez kisárgul, és először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld.

A ként leginkább szulfát-formában tartalékolja a növény (ez így elérheti az összes kén 60%-át), amit utánpótlás hiánya esetén könnyen képes a fiatalabb levelekből mobilizálni. Idősebb növényi részekből nem vagy nagyon nehezen tud a kén a hajtásokba átépülni.

Lombon keresztüli pótlásra a kén tekintetében is lehetőség van, de tudnunk kell, hogy a lombon keresztüli kijuttatással nem tudjuk a növény igényét teljes mértékben kielégíteni. A biztonságos és hatékony lombtrágyázás – hasonlóan a növényvédelmi munkákhoz – ráadásul csak megfelelő környezeti feltételek esetén alkalmazható. A lombtrágyázás hatékonyságát és biztonságát a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, valamint a keverhetőség is nagymértékben befolyásolja.

Bór

A mikrotápelemek között a bór az egyetlen nemfémes elem. A bór szerepe sokrétű: elősegíti a tápelemfelvételt, a virág- és termésképzést, a szénhidrátok szállítását, felhalmozódását, a pozitív vízmérleget.

A bórhiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb növényi részeken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak, és a szélük fonák irányba pödrődik. Súlyos hiány esetén barnára színeződnek, elszáradnak és elhalnak. Később a tünetek az öregebb növényi részeken is jelentkeznek. A tenyészőcsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, és gyakori a virágelrúgás. Bórhiány elsősorban a savanyú kémhatású, a laza vagy igen kötött, tehát szélsőséges talajadottságok között lép fel. A bórt a növények borátion formájában veszik fel. A bór mozgékonysága a növényben korlátozott. A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás.

A talaj bórtartalmának növelése elsősorban szervesanyag-adagolással, bórtartalmú mű-trágyákkal, levéltrágyázással oldható meg. A bórtartalmú levéltrágyázást már a tenyészidő kezdetén, majd a virágzás időpontjában s azt követően rendszeresen célszerű elvégezni.

Magnézium

Jelentősége elsősorban a fotoszintézishez kötődik, mivel a növények zöld színtesteinek építőeleme, és fiziológiai folyamatokat is szabályozó elem. Mint enzimaktivátor specifikus funkciókat lát el elsősorban a foszforilálási folyamatokban s ezen keresztül közvetve a fotoszintézisben, a légzésben, a tartaléktápanyagok képzésében és a nitrogén-anyagcserében.

Magnéziumhiány esetén a zöld színtestek képződése lelassul, ezért a növény szövetei, leggyakrabban a levélerek között sárgulnak, kivilágosodnak. Csökken a fotoszintézis aktivitása, és az asszimiláták hiánya miatt lassul a növekedés. Az általában érközi szövetek sárgulásával induló tünetek súlyosabb hiány esetén akár a lemezszáradásig is erősödhetnek. A magnézium esetében is előnyösebb a hiány kialakulásának megelőzése.

Ennek ellenére, ha a hiányt már a kezdeti tünetek alapján felismerjük, hatásosan védekezhetünk ellene. Ugyan a növények elsősorban a gyökereiken keresztül veszik fel a szükséges tápanyagokat, de egyes elemek esetében, beleértve a magnéziumot is, lombon keresztüli trágyázással is jó eredményt lehet elérni. Lombtrágyaként a laza és magnéziumhiányos talajokon a gyökeresedés után érdemes elkezdeni az adagolást, még a tünetek megjelenése előtt. A lombtrágyakénti pótlással a fotoszintézis stimulálását érjük el, ami a növekedés serkentésével jár. A lombtrágyázás további előnye, hogy kis mennyiséggel (egy-két kezeléssel) gyorsan és hatásosan be tudunk avatkozni.

Cink

A cink a növekedéshez, a fehérjék, a zöld színtestek, szénhidrátok képződéséhez és átalakításához kapcsolódó legfontosabb enzimek alkotója, és ezek működésének enzimaktiválója is egyben. A gyökér- és hajtásnövekedés élettani szabályozásával nagyon fontos szerepet tölt be a növények fejlődésében. Befolyásolja a növény méretét, összetételét, a termés fehérjetartalmát, minőségét.

A cinkhiány jellegzetes tünete a levelek érközi klorózisa, sőt, szélsőséges esetben a levéllemez teljes kifehéredése tapasztalható. Mivel a cink az egyik legfontosabb növekedési hormon, az auxin szintéziséhez is rendkívül fontos, hiányában torzulás, rozettásodás, törpeszártagúság is kialakul. A hiánytünetek megjelenésekor már igen jelentős termésveszteséggel kell számolni, de ez a veszteség abban az esetben sem elhanyagolható mennyiségű, amikor a hiány ugyan látható tünetet nem okoz, de bizonyos élettani folyamatok már zavart szenvednek. Érzékenyen reagál a cinkhiányra a kukorica, a komló, a len és a bab.

A növény a tápanyagokat a gyökerein keresztül veszi fel, ezért a tápanyag-utánpótlási technológiákban alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulással számolunk. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabbnak bizonyul, vagy egyetlen megoldásnak tűnik bizonyos tápanyagellátási zavarok – így a cinkhiány megelőzésére, illetve megszüntetésére is.

Okos Szilveszter növényorvos

Tánczos István talajtani szakmérnök

Tartalom közti banner a cikk végére
no