Minden gazdának gondot okozhat a tiltás | Agrárágazat

Minden gazdának gondot okozhat a tiltás

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A gazdálkodók aggódnak a hatóanyagok kivonása miatt. Mire kell felkészülniük? Szeretnék tudni, munkájukban támaszkodhatnak-e a növényvédőszer-gyártók készítményeire.

A folyamatosan változó és fejlődő világ hatásai érintik Magyarországot, közte a mezőgazdaságot. Hazánk jellemzően agrárország, s számomra pedig külön öröm, hogy erősödik a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók elfogadottsága, társadalmi presztízse. A józan paraszti észnek érvényesülnie kell! A paraszti ész érvényesülését azonban az európai és a hazai bürokrácia nem mindig veszi figyelembe. A nagymamámtól hallottam a mondást: ha a paraszt emberek nem dolgoznak, az urak nem esznek. Társadalmi szinten is tudatosítani kell, szükség van a gazdálkodók napi munkájára. A termelők, gazdaszervezetek és a növényvédelmi szövetség azon dolgoznak, hogy az élelmiszerek megfelelő mennyiségben és kitűnő minőségben jussanak el a fogyasztók asztalára. Ehhez szükség van az integrált növényvédelem széles eszköztárának alkalmazására, ebben természetesen benne szerepelnek a kémiai növényvédő szerek is. Mai kor kihívása a gyártók a számára, hogy miként biztosítsák a termelők munkájához a megfelelő növényvédő szereket.

Csakhogy a gazdálkodók úgy érzik, segítség helyett eszközöket vettek el tőlük, amelyeket nem tudnak helyettesíteni.

A növényvédő szerek nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot sem az emberekre, sem pedig a környezetre, amennyiben a termék teljes életciklusa során betartják az alapvető szabályokat. Az előírtak megtartása az összes érdekelt szereplő elkötelezettségét kívánja, valamint folyamatos képzésüket. A növényvédő ipar a fejlesztéstől a fogyasztó asztaláig gondoskodik a termékek életciklusáról. Az európai uniós gyakorlat a kockázat elemző szabályozást felváltva mind erőteljesebben a veszélyalapú megközelítést alkalmazza. Véleményem szerint ez óriási hiba. Paracelsus úgy fogalmazott, hogy „minden méreg, egyedül az adagolás, teszi, ha valami nem az”.

A növényvédő szerek esetében az egyik kiemelt cél, hogy azok használata során csökkentsük a kockázatokat a minimális szintre, és felelősséggel gondoljunk a felhasználásukra.

Az embernek esetenként az az érzete, hogy egyes szabályokat azért keltenek életre „ott fenn”, mert senkiben nem bíznak meg, mondván, a gazdák úgysem képesek normálisan adagolni a szereket.

Szövetségünk egyik kiemelt célja az Agrárgazdasági Kamarával, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és nem utolsó sorban a Növényorvosi Kamarával összefogva, hogy folyamatosan képezzük a gazdálkodókat. Magyarország élen jár mind a képzésben, mind a jogszabályi háttér megteremtésében. Fogalmazhatunk úgy is, hazánkban felelősségteljes a növényvédelem. Ellenben kockázatos, hogy nyugaton kevésbé szabályozottan használhatóak a termésnövelő anyagok, műtrágyák, növényvédő szerek. Magyarországon 1968 óta szabályozott ez a terület, az un. „növényvédelmi kódex” elkészült. Szabályozta többek közt a növényvédőszerek felhasználását, illetve nagy hagyományú oktatás és képzés segíti az ismeretek elsajátítását. A repülőgépes növényvédelmet a 2000-es évek végén be kívánták tiltani, mert veszélyesnek tartották. Szekszárdon, egy szőlőterületen rendezett bemutató azonban meggyőzte a tagállamok felelős döntéshozóit, hogyan és milyen technológiával lehet permetezni gyorsan, hatékonyan, magas biztonsági fokozat mellett, annak milyen a jogi háttere van stb. A fenntartható növényvédelemmel foglalkozó uniós irányelvbe a magyar példa miatt került be az a mondat, hogy az Európai Unió tagországainak területén tilos a légi növényvédelem, „kivéve, ha…”. Vagyis a magyar tapasztalatoknak nagy szerepe volt, van a felelőségteljes légi növényvédelem lehetőségének megtartásában.

Amikor 2009-ben életbe lépett a Fenntartható növényvédőszer használatról szóló irányelv, a hazai növényvédelmi szabályozási háttér finomhangolását kellett elvégezni az Irányelvnek való megfelelés érdekében. A repülőgépes növényvédelem példája igazolja nem szabad feladnunk azonnal mindent. Érdekeink érvényesítésére olyan tárgyalástechnikát kell tanulnunk és alkalmaznunk, amely eredményesen működik.

Említette, a magyar gyakorlat az unió élvonalában halad. A közös szabályozás következtében mára kiegyenlítődött a mezőny?

Világra szólóan egyedi a magyar növényvédelmi szabályozás, megalakult és működik a Növényorvosi Kamara, továbbá a növényvédőszerek tárolása, vásárlása, használata képesítéshez kötött. A hazai élelmiszerlánc biztonság a talajok minőségi védelmével kezdődik és a fogyasztó asztalán ér véget – logikusan –, „ a termőföldtől az asztalig”. Ez a szabályozási forma ritkaság az unióban, miként az is, hogy a talajvédelem, növényvédelem, a növény- és állategészségügy, állatvédelem, és az élelmiszerbiztosság hatósági felügyelete egy kézbe került a NÉBIH létrehozásával Magyarországon.

Milyen változásokat hozott a 2012-ben megszületett élelmiszerlánc biztonsági stratégia?

A stratégia kimondja, az élelmiszerláncban a kockázatokat azonosítani és elfogadható szintre kell csökkenteni. Fontos megjegyezni, hogy a termelés biztonságáért elsődlegesen a termelő, gazdálkodó, illetve a feldolgozó a felelős. E szerteágazó tevékenységben szövetségünk együttműködik más szervezetekkel az illegális növényvédő szerek piacra kerülésének kiszűrésében, fellépünk a a feketegazdaság ellen, erősíteni kell a fenntartható élelmiszergazdaság teljesítményét, hiszen senki nem akar biztonságos, jó minőségű, de tartósan veszteséges termelést folytatni. Úgy gondolom, a termelők, a növényorvosok és a szaktanácsadók nem a legnagyobb környezetrombolók, ott szerepelünk a legnagyobb környezetvédők között, munkánk hozzájárul a következő generáció életminőségének fenntartásához, természetünk sokszínűségének megőrzéséhez. Sokszor sajnos megfeledkezünk róla, mi kell ahhoz, hogy naponta friss kenyér kerüljön az asztalra, illetve egészséges, friss takarmányt kapjanak az állataink.

Meggyőző a felsorolás, de ismerjük el, működik az illegális szerek kereskedelme. Mi lehet az oka? A pénz hiánya?

Nem feltétlen. Sokan nincsenek tisztában az illegális szerek használatának a kockázatával, következményeivel. A növényvédőszer-gyártók segítik a tájékozódást, például ismertetik, hogy egy vegyület fejlesztésétől kezdve hogyan készül a biztonságos élelmiszer, a nyomon követésnek a teljes élelmiszerlánc folyamatában meg kell valósulnia.

Ez azonban kitérő válasz arra a gondra, hogy a növényvédelem sokba kerül.

Amikor meghatározunk egy vegyületet, hogy szeretnénk belőle növényvédőszert készíteni, az engedélyeztetéshez átlagosan, több mint 9 év fejlesztése és 200 millió Euró befektetése szükséges. Olcsó vagy drága? A növényvédőszer-engedélyezés, felülvizsgálat az egyik legszigorúbban szabályzott terület az Európai Unióban. A kutatást, gyártást, csomagolást, majd a készítmények célba juttatását végző logisztikai láncot szigorúan szabályozzák. A gyártók és az iparág tagjai elkötelezettek az innováció és az integrált növényvédelem mellett. Alapvető pont, hogy a növényvédő szereket megfelelő dózisban használják, se többet, se kevesebbet, mint a meghatározott mennyiségi tartomány előír. Kockázatos, ha többet használunk, ha pedig kevesebbet, kialakulhat a kár- és kórokozók rezisztenciája.

Mi a gyakorlat a felhasználók körében? Kevesebb mennyiséget kevernek a permetlébe, vagy, hogy biztosan hasson a szer, többet?

Nagyon remélem, mindenki annyit juttat ki, amennyit előír a gyártói, hatóság által kiadott engedélyokirat. Remélem, mindenki elolvassa a címkét, vagy segítséget kér a növényorvostól. Nem kezdek most bele arról spekulálni, ki mennyit használ fel. Mint mondtam, zéró kockázat nincs, de az sem igaz, hogy akkora mértékű lenne a veszély, mint azt sokan állítják. Az engedélyezett növényvédő szerek listáját a NÉBIH on-line felületén bárki elérheti, az adatbázisban szereplő készítmények engedélyezettek és előírás szerint felhasználhatók Magyarországon.

A felelős növényvédőszer-használat erősítése is várhatóan növeli, hogy ne legyen tere az illegális termékeknek, mind kevesebbeknek jusson eszébe, hogy így akarja megvédeni a növényeit. Gondoljuk végig, élénk a magyar élelmiszer export, de ha fennakad egy szállítmány, illegális, nem engedélyezett növényvédőszer-használat miatt, saját problémáján kívül, az a teljes magyar gazdálkodást teszi ki veszélynek! A gyanúsan olcsó termék a végén mindig drága lesz, ezért olyan helyről vásároljunk, ahol számlát adnak, rendezetten, nyomonkövethetően működik az üzlet.

Említette, a felelősség a gazdálkodókat terheli, munkájukat támogatja például az önök egyesülete. Az egyesülés hangja meddig jut el? Messzebb, mint a gazdálkodóké?

Számos kérdésben együttműködünk társszervezetekkel, az Agrárgazdasági Kamarával, Gabonatermelők Szövetségével és a Növényorvosi Kamarával, segítve, hogy a magyar gazdák megfelelő eszközzel tudjanak védekezni, okszerű és indokolt technológiákat kövessenek, és ne vegyék el tőlük a védekezés eszközét. A gazdák hangja így eljut akár az európai döntéshozókhoz is. A toxinügy Európában égető kérdés, de joggal foglalkoztat sokakat, lesz-e védekezési lehetőség? Mi történik az európai termelők versenyképességével, ha szélesre nyílnak a közösség határai az import élelmiszerek előtt? Súlyos, esetenként eltúlzott vélemények forognak a közéletben. Az európai döntéshozók, bizonyos érdekcsoportok nyomásának engedve, például nem az okszerű szerhasználat szabályozását, korlátozását fogadták el, hanem a hatóanyagokat vonnák ki termelésből. Kérdezem, egy autóbalesetben a személyi felelősséget vizsgálják, vagy az autótípust? Növényvédelem esetében azonnal az adott hatóanyag vagy készítmény kerül a célkeresztbe, ahelyett, hogy a tudás növelésére, a szakszerűség betartására összpontosítanánk.

Csak megjegyzem, okozhat környezetkárosodást, ha az engedélyokirattal ellentétben valaki nem használ deflektort.

Ilyen esetek miatt került felfüggesztésre egy hatóanyagcsoport, holott a készítmények felhasználásának gyakorlata nem volt megfelelő és sajnos több esetben a gazdálkodók voltak felelőtlenek és figyelmetlenek. Ha követték volna az előírást, nem lenne gond. Egy rovarölő, ha nem pusztítja el a rovarokat, nem lehetne ott a szerek listáján. Szakszerűen használva nem pusztítja el a nem célszervezeteket, ha az előírtaknak megfelelően alkalmazzák, és elejét veszik, hogy ne találkozzon a nem kívánt élőlényekkel, szervezetekkel. Nem szabad összehasonlítani az amerikai, európai sablonokat, mert a Kárpát-medence agro-ökológiai adottságai teljesen mások. Magyarországon szerencsére az adottságok megvannak, nincs is gond, a magyar élelmiszerek kitűnőek és biztonságosak. Ez jó üzenet nem csak a hazai fogyasztóknak, de az uniós döntéshozók számára is. A hazai kertészeti ágazatnak, növénytermesztésnek nagyon jó a helyzete, ezt az előnyt lehetne még jobban használni.

Csakhogy a hatóanyagok kivonása után marad-e a gazda kezében hatékony eszköz?

Az Európai Unióban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-engedélyezés szabályai. A kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel, melynek lényege, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik. Több hatóanyag kivonásra került, és további hatóanyagok kivonását tervezik a döntéshozók. A kivont hatóanyagok számának rohamos emelkedésével kell számolnunk.

Az új növényvédőszer-engedélyeztetési rendszer súlyos következményekkel járhat: hatékony eszközök nélkül ugyanis a növényvédelem teljes mértékben ellehetetlenül, és ennek következtében a mezőgazdasági termelés, következésképpen pedig az élelmiszerellátás is veszélybe kerülhet.

Az integrált megoldások a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást adnak a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédő szer hatóanyagok betiltása, sőt, a tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szer hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.

A Növényvédelmi Szövetség célja elősegíteni a növényvédő szerek biztonságos felhasználását, beleértve az integrált növényvédelem gyakorlatának elterjesztését, a környezet minőségének megőrzését, az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentését.

Hozzáteszem, az ipar nagyon figyel a hulladékokra, a fel nem használt készletek ártalmatlanítására. Mindannyiunk ügye az élelmiszerbiztonság, a nyomon követhetőség megteremtése. Azt szoktam mondani, hogy a növényvédő szer a növények gyógyszere, amit okszerűen és szakszerűen kell használni. Szeretnénk elérni, hogy alaptalan vádak alapján ne kerüljenek a növényvédőszerek a vádlottak padjára, és az elfogadhatatlan kockázatú termékek pedig ne kerülhessenek be az élelmiszerláncba. Most az egyik legnagyobb kihívás a tiltás. A veszély alapú tiltás minden gazdának és fogyasztónak gondot fog okozni.

Sándor Ildikó

Kapcsolódó cikkek