Munkaerőhiány kontra precízió? | Agrárágazat

Munkaerőhiány kontra precízió?

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A termelés hatékonyságáról nem lehet eleget beszélni, legyen az bármilyen ágazat. A mezőgazdaság azonban rendkívül speciális helyzetben van a jövedelmezőség terén: nemcsak a körülmények, de a humánerőforrásban rejlő lehetőségek, a fókuszpontok is mások, a technológiák sokféleségéről már nem is beszélve. Szabó Leventével, a KITE Zrt. vezérigazgatójával ezúttal erről a „receptről” beszélgettünk.

 

– A XXI. század gépgyártójának és persze gépforgalmazójának is vesszőparipája a precíziós gazdálkodás. Ez mennyire mond ellent az egyre szorítóbb szakemberhiánynak?

Nincs ellentmondás, sőt, szoros összefüggés van a két folyamat között. Ezeket a fejlesztéseket természetesen össze kell egyeztetni a humánerőforrással. Ha egy adott cégen belül megvan az agronómiáért és a műszaki fejlesztésekért felelős vezető, és olyan is van, aki az IT-hez is ért, és nem mellesleg ők együtt is tudnak dolgozni, akkor egyszerűbb helyzetben vannak. Azonban pontosan a munkaerőhiányból adódóan a legtöbb helyen ez nem áll rendelkezésre. Többnyire a műszaki és az agronómiai vonal megvan, de az IT háttér nem feltétlen ebbe az irányba lett fejlesztve. Vagy van, vagy nincs, vagy külső szolgáltató csinálja, vagy saját ember, de ő általában inkább a vállalati információs rendszerrel, a pénzügyi és számviteli mutatókkal vagy a készletelemzéssel foglalkozik. A precíziós gazdálkodás informatikai háttere éppen erre a szakemberhiányra nyújt megoldást.

 

– Lehet, hogy pesszimista vagyok, de nem feltételezem a gazdákról, legalábbis a többségükről, hogy ilyen jellegű tudásuk van.

Ez változó. Ezért is mondjuk azt, hogy ha ezt szolgáltatásként igénybe lehet venni, akkor azoknak is hozzáférhetővé válik, akik nem rendelkeznek az említett tudással, illetve humánerőforrással.

 

– És a gépüzemeltetővel mi a helyzet? Szóval a gépkezelő hogy áll ehhez a technológiához?

A gépüzemeltetés szempontjából ezek a modern gépek nyilván megkívánják azt, hogy a kezelő valamilyen fajta számítástechnikai ismerettel is bírjon. Éppen ezért azokhoz a gépekhez, amiket mi helyezünk forgalomba, akár a szerviztevékenységünkön keresztül, akár egy külön képzés formájában biztosítjuk a partnereink, ill. a gépüzemeltetők részére a szükséges ismeret átadását. Most már azért hagyomány országos szinten, hogy a gépátadással egyidőben az alapoktatást is megtesszük, de ha szükségessé válik, vagy úgy gondolja az üzemeltető, a tulajdonos, hogy még tovább kellene képezni a kollégáit, arra is van lehetőség. Nádudvaron egy oktató központot alakítottunk ki, ahol akár a legnagyobb erőgéppel vagy kombájnnal és annak képességeivel is meg lehet ismerkedni testközelből. És ha már az oktatásnál tartunk, tervezzük azt is, hogy azok a középiskolások is részt vehetnek majd ezeken a képzéseken, akik mezőgazdasági gépészként kívánnak elhelyezkedni. Elsőként a hajdúböszörményi diákok szereznek majd gyakorlati tudást nálunk.

 

– Az y generáció már eleve nyitott erre a kérdésre. De mi a helyzet az „öreg motorosokkal”? Náluk is ilyen egyszerű a folyamat?

Nyilván nem ilyen egyszerű, de az affinitás igenis megvan bennük. Mindenki szeretné ezeket az eszközöket használni és kihasználni a bennük rejlő tudást. Ráadásul az tény, hogy a gépüzemeltetők is fiatalodnak, ők már nyitottak ebbe az irányba, sőt. Az interneten sok információhoz hozzá lehet jutni, de a mi interaktív szolgáltatásainkon keresztül is utána tud nézni, ki tudja próbálni, le tudja modellezni a folyamatokat. Ezzel a háttérrel és a folyamatos oktatások segítségével pedig előbb-utóbb kialakul egy tudásbázis. Ahogy egyre magasabb szinten veszik ki részüket a szolgáltatásainkból, annál inkább vértezik fel magukat a precíziós gazdálkodással kapcsolatos ismeretekkel.

 

– A már feltételezett hatékonyság mellett az elmúlt évben az időjárás is kedvezett a termelőknek, magas termésátlagok állnak mögöttük. Sajnos rendkívül alacsony terményárakkal párosulva.

A számok valóban ezt mutatják, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni a növénytermesztés és az állattenyésztés különbségéről. Az állattenyésztők voltak a legkritikusabb helyzetben az alacsony tejárak és húsárak miatt, ami az év második felében valamelyest normalizálódott. Az alacsony terményárak, azaz takarmányárak nekik épp kedveztek.

A szántóföldi növénytermesztésben talán a repceárak tartottak ki a többiek áresésével szemben. A jelentkező terméstöbblet a terményárak esését szinte teljesen kompenzálni tudta, bár ez termőhelytől is függ. Emellett az inputanyagok közül a nitrogén és az őszi komplex műtrágyák ára is csökkent.

 

– Látszik már ennek a hatása? Gépforgalmazóként tapasztalt valamiféle piaci elmozdulást?

Részben már igen, de még a szezon elején vagyunk. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a gazdálkodók egyre tudatosabban terveznek, a gépcserét is már az elhasználódáshoz, az üzemórához, a technológiaváltáshoz kötik. Enyhült a támogatottságfüggőség, ami azt kell, hogy mondjam, a szakmaiságon sokat javított.

 

– Melyik ágazatra jellemző leginkább a szemléletváltás?

Egyértelműen a szántóföldi növénytermesztésre. Azon belül is a vezérgépeket, a betakarítógépeket, és esetleg a technológia végrehajtása szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró munkagépeket cserélik le a partereink. Ez nem véletlen, a hatékonysági mutatókon épp ezekkel lehet a leglátványosabb változást elérni.

 

– És melyik ágazatnak lenne még leginkább szüksége a segítségre?

A mostani EU-s és nemzeti pályázatok, akár az öntözésfejlesztési, akár a kertészeti, épp azokat az intenzív termesztési körülményeket szolgáló beruházásokat célozták meg, melyek jól szolgálják a nagyobb termelési érték előállítását. Úgy gondolom, hogy részben a támogatások következtében, részben épp a korszerű technológiák megjelenése miatt, ma már igenis van jövője ezeknek az ágazatoknak is. Ha legalábbis a következő három évben valóban végrehajtják ezeket a fejlesztéseket, akkor kiemelkedő teljesítmény jósolható.

Sándor Ildikó

Az Állatorvostudományi Egyetem Konzisztóriumának tagja

Szabó Levente vezérigazgató 2017. február 24-én vette át a megbízást Dr. Solti Péter miniszteri biztostól, az Állatorvostudományi Egyetem doktorrá avató és diplomaosztó ünnepségén. A kinevezés 2016. december 1-től 2021. november 30-ig szól.

A konzisztórium az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából működik. A szervezetnek öt tagja van, a rektor és a kancellár mellé a további három tagot a miniszter delegálja. Balog Zoltán a Nemzeti Erőforrások Minisztere Szabó Levente mellett Ádám Jánost a Bóly Zrt. vezérigazgatóját, illetve Móré Attilát, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnökét jelölte ki a pozícióra.

„Megtisztelő számomra ez a kinevezés, mely azt is mutatja, hogy az állatorvostudomány és a mezőgazdaság kéz a kézben jár. Az állattenyésztés nélkülözhetetlen részét képezik az egyetemről kikerülő orvosok. Azt gondolom, hogy az elkövetkezendő öt év munkája segíteni fog abban, hogy a két szektor kapcsolatát megerősítsük, szorosabbra fűzzük.”

– nyilatkozta Szabó Levente.

Kapcsolódó cikkek