Műtrágyaszóró- és vetőgép-kiszolgálás gyorsan és hatékonyan

Abban szinte minden, szántóföldi iparnövény-termesztéssel foglalkozó gazdálkodó egyetért, hogy a feltöltésre, utántöltésre fordított állásidő nagyban befolyásolja mind a vetés, mind pedig a műtrágyaszórás területteljesítményét. Cikkünkben összefoglaljuk azokat az eszközlehetőségeket és technikai megoldásokat, amelyekkel ez az idő a lehető legkisebbre szorítható.

Az idő pénz

Az elmúlt években az időjárás egyre szélsőségesebb változása miatt fokozatosan szűkül az az idő, ami alatt optimális körülmények között a lehető legnagyobb területteljesítménnyel elvégezhető a vetés, illetve a tápanyag-visszapótlás, vagy akár a két művelet összevonva, egy menetben. A jelenkor korszerű, magágykészítővel és műtrágyatartállyal is felszerelt kombinált gabonavetőgépei és precíziós rendszerrel vezérelt műtrágyaszórói, egyre nagyobb munkasebesség mellett agrotechnikai szempontból kiváló munkaminőségben és nagy területteljesítménnyel dolgoznak. Egyetlen olyan munkafolyamat van, amellyel még tovább növelhető ezeknek az eszközöknek az összes munkaidőre vetített teljesítménye, ez pedig az ilyen gépek kiszolgálása, illetve az erre fordított idő.


1. kép

Napjainkban mind az őszi vetésű növények fémzárolt vetőmagjait és a szilárd, granulált tápanyagokat egyaránt big-bag zsákos megoldással kerülnek csomagolásra előállításukkor és továbbtárolásukkor. Alapvetően ez a csomagolási megoldás nem rossz, főleg a kisebb kiszerelési megoldásokhoz viszonyítva gyorsabban mozgatható, és mozgatása jól gépesíthető. Ám tápanyag-kijuttatáskor és vetéskor a zsákok kiszállítása külön szállítójárművet és anyagmozgató eszközt igényel, feltöltéskor pedig a zsáknak a szállítójárműről való átemelése a műtrágya- és vetőmagtartályok felé, illetve annak kibontása, sok értékes percet vesz el a kijuttatóeszközök és vetőgépek hasznos üzemidejéből.

Sokoldalú gyorsítás

Ma már a zsák kibontását és a zsákból való adagolást egy egyszerű, könnyen beszerezhető eszközzel meggyorsíthatjuk. Ez az egy-két zsák mennyiséget kijuttató gazdaságok számára ideális megoldás. Ahol viszont nagyobb területen gazdálkodnak, és jelentősebb mennyiségben használnak fel tápanyagot vagy vetőmagot, ott érdemesebb a kiszállításhoz és a feltöltéshez áttöltőcsigával ellátott pótkocsit alkalmazni. Egy ilyen szállítóeszközt a gazdaság telepén, zsákemelő horoggal ellátott, traktorra szerelt, vagy nagyobb teherbírású önjáró homlokrakodóval gyorsan fel lehet tölteni a big-bag zsákokból (1. kép).

A felépítményre adaptálható áttöltőcsigák több évtizede elérhetőek a hátra vagy 3 oldalra billenő rakfelületű pótkocsikra. Ilyen feladatokra a 80-as években kizárólag hazai gyártású pótkocsikra, a hátfal helyére szerelhető, hidraulikus hajtású, nagy áteresztő-képességű, szintén magyar gyártású vetőgépfeltöltő csigák álltak rendelkezésre. Az elmúlt két évtizedben kibővült ezek piaca és napjainkban már zömmel, szintén hidrosztatikus hajtású, de a hátra vagy három oldalra billenő felépítményű pótkocsik hátsó falán kialakított, gabonaleeresztő ablakához csatlakoztatható áttöltő csigák terjedtek el (2. kép).


2. kép

Feltöltési gyorsaságuk a csiga átmérőjétől, illetve annak fordulatszámától függően változik, a csiga áttöltés közbeni szögállása pedig általában hidraulikusan, fokozatmentesen változtatható, szállításkor pedig felcsukható.

Amely gazdaság a betakarítást kiszolgáló átrakókocsival rendelkezik, még előnyösebb eszközt alkalmazhat a vetőgépek és a műtrágyaszórók feltöltésére. Ezekhez a kiszolgáló eszközökhöz számos gyártó kínál már erre az esetre – a kihordócsiga felső nyílásához – egy speciális, hidraulikusan állítható, flexibilis surrantót. A műtrágya, illetve a vetőmag sérülésének csökkentése érdekében ilyenkor 540 f/min fordulatszámmal történik az átrakókocsi meghajtása a vontató traktor teljesítményleadó tengelyéről.

Arra is van példa egyes átrakókocsi-konstrukciók esetében, hogy opcióban az átrakócsiga felső kihajtható fele egy hosszabb, magasabbra felnyúló, kisebb átmérőjű csigával helyettesíthető.

Emelődaruk

Természetesen nem minden felhasználónál állnak rendelkezésre a feltételek, a pótkocsi hátfalra felszerelhető áttöltőcsigák vagy átrakókocsik alkalmazásához. Ilyenkor csak a big-bag zsákból való feltöltés marad, de főleg tápanyag-visszapótlás során rendelkezésre állnak eszközök, amelyekkel meggyorsítható ezek mozgatása és kevesebb élőmunka szükséges alkalmazásuk esetén. Körülbelül egy évtizede kezdtek rohamosabb ütemben itthon elterjedni a traktorok hátsó hárompont-függesztő szerkezetére csatlakoztatható, zsákemelő daruk (3. kép).


3. kép

Napjainkban már nagyon széles a kínálat, mind felszereltség, mind pedig ár szempontjából ezekből az egyszerű eszközökből. Nem szabad csak a beszerzés anyagi terhét figyelembe véve dönteni egy ilyen eszköz kiválasztásánál. Csak olyan zsákemelő darut érdemes vásárolni, amely teleszkópos gémmel rendelkezik, és lehetőség van a műtrágyaszóró és a zsákemelő daru hárompont-csatlakozáson alapuló összekapcsolására és együttes alkalmazására az üzemeltető traktoron. Teherbírásra is érdemes odafigyelni a kiválasztásnál.

Emelőképességük általában 500-2000 kg között változik típustól függően, beszerzési áruk pedig nettó 300 ezer forinttól 1 millióig terjed, gyártásminőségtől, felszereltségtől és emelőkapacitástól függően. A zsákemelődaru alkalmazásával kiváltható a homlokrakodóval szerelt traktornak vagy az önjáró rakodónak a munkába állítása a kiszolgáláskor, és így egy fővel kevesebb munkaerővel is megvalósítható a feltöltés, a műtrágyaszórás esetén. A zsákemelődaru, könnyedén átemeli a műtrágya zsákokat szállító pótkocsiról a kijuttatóeszköz tartálya fölé.

A központi tartályos vetőgépek műtrágya- és magfeltöltésére előnyösen alkalmazhatók a hazai gyártásból, az elmúlt 4 évtizedben elterjedt emelve billentő pótkocsik, melyekből közel 1500 állt munkába az elmúlt évtizedekben, a gazdaságokban. Ennek az egytengelyes pótkocsinak, a maximum 2,5 méteres magasságba emelhető hátrabillentő felépítményével – a hátfal kismértékű átalakításával – könnyen és rendkívül gyorsan feltölthető a műtrágyaszóró vagy egy központi tartályos vetőgép is.


4. kép

Másik egyszerűbb zsákmozgatási megoldás (4. kép), amikor egy használt, elérhető árú, forgógémes rakodódaruval szerelt, platós tehergépkocsival szállítják ki a felhasználási helyre a vetőmagot illetve műtrágyát. Az ilyen daruval szerelt teherautó a telepen saját magát képes megrakodni a big-bag zsákokkal, és kiszállítást követően a vető-, illetve műtrágyaszórógép fölé átemeli a zsákokat. A daruval kiegészített tehergépkocsik alkalmazásának egyetlen hátránya, hogy terepjáró képességük jobban behatárolt, mint egy traktoros homlokrakodó + pótkocsi gépkapcsolatnak.

Összeségében elmondható, hogy bármilyen gazdaságméret mellett megtalálható az a feltöltési technológia, amellyel jelentősen csökkenthető a műtrágyaszórók vagy vetőgépek kiszolgálásához szükséges állásidő, sőt, a feltöltéssel együtt járó költségek is. Sokszor nem is kell milliós összegeket beruházni a megvalósításához, csak a megfelelő eszközt, eszközöket kell megtalálni, és olyan technológiai sorrendet kialakítani, amely érzékelhetően csökkenti a feltöltésekhez szükséges időt.

Farkas Imre

Tartalom közti banner a cikk végére
no