Na végre!: jó hír a tejágazatban | Agrárágazat

Na végre!: jó hír a tejágazatban

Nőnek az árak és a termelés, de a kitettség és fejletlenség még hátrány

Több mint harmadával emelkedett a termelői tej ára a tavaly nyári adatokhoz képest – jelentette be az OTP agrárszakmai honlapja. Továbbá, miközben ma durván 85-90 forintot kell fizetni egy kilogrammért, aközben rendületlenül nő az előállított tejmennyiség is. Csakhogy még mindez sem elég: ha nem fejlődik a hazai feldolgozóipar és a belső fogyasztás, akkor bajok lesznek.

Nő a tejtermelés, nőtt a kilónkénti átlagár a tejágazatban, és kiemelkedően jó támogatást kapnak a hazai szereplők – derül ki abból a tanulmányból, amit az otpagrar.hu tett közzé a napokban. A legnagyobb hazai és közép-európai pénzintézet szakemberei szerint azonban ahhoz, hogy

Magyarország tejnagyhatalommá váljon,

szükséges a hazai tejfogyasztás ösztönzésére, és a nagyobb méretű élelmiszer-feldolgozó cégeknek is lehetőséget kell adni az uniós fejlesztési források igénybevételére, növekedésére, fejlesztésére.

Az utóbbi években több kedvezőtlen fejlemény is kérdésessé tette a hazai tejágazat stabilitását, akár a globális túltermeléssel együtt jelentkező fogyasztáscsökkenésre, akár az ezekből fakadó árválságra, akár az Európai Unió 30 éves kvótarendszerének megszüntetésére gondolunk. A közelmúlt ugyanakkor már a kedvező hatások krónikáját írja. A nyerstej országos termelői ára a hosszú csökkenő tendencia után újra növekedésnek indult: 2016 júniusában még a kilogrammonkénti 66 forintot sem érte el az összeg, ami 40 százalékos áresést jelentett a 2013-2014-es árszinthez képest. Napjainkban az ár 85-90 forint/kilogramm között mozog,

és emelkedő trend jellemzi.

Az elmúlt években folyamatosan növekedett az előállított tej mennyisége is (2010-ben bő 1,6 milliárd liter, 2015-ben csaknem 1,9 milliárd liter – lásd az otpagrar.hu grafikonján!).

Csakhogy a kedvező trendekkel szemben állnak a kockázatok és hátrányok. „„A szektor továbbra is jelentős mértékben az uniós támogatásoktól függ. A 2020-ig terjedő időszakban az egy kiló tejre jutó támogatás átlagosan 18-20 forintot tesz ki, ami európai viszonylatban is kiemelkedő”, írja az otpagrar.hu, hozzátéve: „a 2020 utáni helyzet bizonytalan, ezért a következő években kell megteremteni az ágazat hosszú távú fenntarthatóságának alapjait a keresleti és kínálati oldalon”. A hátrányok közt szerepel az is, hogy a honi tejágazat a rendszerváltás óta elvesztette belső piaca csaknem negyedét: az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásunk csupán 55-60%-a az EU fejlett országaiban mérhetőnek. Bár az OTP szerint

a nyerstej ÁFA-kulcsának idei csökkentése jó irány, de

a tejfogyasztás ösztönzése érdekében a piaci forgalom nagy részét kitevő UHT- és ESL-tejek forgalmi adójának mérséklése is fontos.

A feldolgozói oldal számára fejlődési lehetőséget biztosít az a 300 milliárd forint, amelyet a Vidékfejlesztési és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban különítettek el az élelmiszer-feldolgozóknak. Javasolt azonban a nagyobb méretű, a mezőgazdasági termelést is jótékonyan befolyásoló élelmiszer-feldolgozó cégek részére is elérhetővé tenni a korszerűsítési forrásokat, ez ugyanis nagymértékben hozzájárulhat az ágazat modern technológián alapuló versenyképességének megteremtéséhez – érvel az otpagrar.hu.

Kohout Zoltán

Kapcsolódó cikkek