Nagy a baj: nemcsak poloska és kabóca érkezett a meleggel…

Akár a dió is eltűnhet a klímaváltozással megjelenő új kártevők elszaporodásával – sok egyéb aggasztó tünet mellett ez az idei év egyik fontos tapasztalata. Nagy kérdés, hogy ez az elszaporodás hogyan fékezhető meg, miután közben fontos cél volna a vegyszerhasználat mérséklése is.

Gyomok, molyok, legyek

Az időjárás-változással növekvő száraz-forró napok-időszakok és enyhe telek, továbbá a mediterrán régióra jellemző viszonyok kialakulása nálunk is új gyom- és rovarfajok megjelenését hozza magával.

Ilyen új gyomféleség például a szubtrópusi ázsiai aszályfű és az afrikai trópusokról ismert nehézszagú libatop.

A rovarok közül erős cserebogár- és molykártétel volt megfigyelhető. Egyes molyfajoknál nemcsak a korábbi megjelenés, hanem a szokásosnál nagyobb példányszám és a hosszú rajzásidő is megfigyelhető volt – írja az Agrárágazat következő számában a Nébih entomológus szakértője. A múlt század elején még permetezést sem igénylő diókultúrát is fenyegetik új kártevők a dióburok-fúrólégy, a dióaknázó fényesmoly mellett az őshonos diókártevők (tarka dió-levéltetű, atkák, cserebogarak, ormányosok) is egyre nagyobb gondot okoznak, sőt, például az amerikai fehér szövőlepkének idén még október közepén(!) is voltak hernyófészkei (vagyis 3. nemzedékei) az ország déli területein.

Kukorica, repce veszélyben

A szántóföld növényeik közül az a legtöbb gondot a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke okozzák, amelynek gyengébb terméséhez és mikotoxin-tartalmához is hozzájárul a kártevők jelenléte. A ma már az egész országban elterjedt vándorlepke tartós megjelenésének oka szintén a klíma melegebbé és szárazabbá válása: a cső rágása hozzájárul a toxintermelő gombafajok megtelepedéséhez, így a minőségi és mennyiségi kár kialakulásához. Komoly károkat okoznak az olyan, egész növénycsaládok számos faját előszeretettel fogyasztó fajok, mint a zöld vándorpoloska és az amerikai lepkekabóca – mindkettő ellen nehéz a védekezés.

Repcében az egyik legfőbb megelőző védekezési mód, ha a növény erős, egészséges állapotban telel át, így ellenállóbb a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. A neonikotinoid csávázószer helyett engedélyezett ciántraniliprol hatóanyagú csávázószer az első tapasztalatok szerint jól vizsgázott – írja az Agrárágazat decemberben megjelenő számában Takács Attila.

Számít az odafigyelés

Idén néhol extrém mértékű volt a rovarkártevők egyedszáma és a kártétele, ezért mind a fajtaválasztás, mind a területkijelölés során szem előtt kell tartani e problémát, továbbá fontos az okszerű növényvédőszer-használat annak érdekében, hogy a kártevőkben ne alakuljon ki rezisztencia. A szakértő javasolja a Néhib növényvédőszer-adatbázisának folyamatos figyelését.

Kohout Zoltán (forrás: Agrárágazat; Takács Attila, Nébih)

Tartalom közti banner a cikk végére
no