Nagylókon bevált a Phylazonit Technológia

- 1994-ben kezdtem el gazdálkodni, jelenleg 450 hektár saját területünk van és 300 hektár körüli a bérmunka. Fiam 2006-ban végzett Mezőtúron mezőgazdasági gépészmérnökként. A diploma után csatlakozott a gazdasághoz, majd az ő hatására újraértékeltük és átgondoltuk az akkori technológiánkat - mutatta be gazdaságát Prescher Ferenc, majd átadta a fiatalabb generációnak, azaz fiának, Prescher Péternek a szót, akivel a gazdaságukba általa bevezetett Phylazonit-Technológiáról beszélgettem.

Mióta vannak kapcsolatba a Phylazonittal? Illetve miért döntöttek a baktériumtrágyák használata mellett? 

– Tulajdonképp hozta az élet magától, láttuk a környezetünkben is, hogy a fejlődéshez bizony változtatni kell, például szerettünk volna műveletet csökkenteti, amivel kevesebb lenne a kiadásunk (inputanyag, üzemanyag, stb.) is, illetve elsődleges célként lebegett szemünk előtt a vízmegőrzés. Mi alapjában véve a forgatásos talajművelést preferáljuk, forgóboronás vetőgépeink vannak. Mégis rátértünk arra, hogy a vízmegőrzés miatt az összes szántást azonnal zárjuk, vagy az ekével egy menetben, vagy a Güttler-hengerünkkel. Tavasszal már nem végzünk simítást, ősszel lezárunk hengerrel, és tavasszal azonnal vetünk.

- Hozzátenném, hogy azért a technológiaváltásig anyagilag is meg kellett ám erősödnünk! Én anno a TSZ-ektől vásároltam össze a területeket, melyek bizony nagyon elhanyagoltak voltak, nem volt meg bennük a tápanyag, évek kellettek mire rendbetettük földjeinket - szólt közbe hangsúlyozva az édesapa.

– Igen, édesapám helyesen mondja, körülbelül 12 éve, mikor lediplomáztam, kerültünk olyan anyagi helyzetbe, hogy láttuk: most már képesek vagyunk fejlődni. Ekkor indult be igazán a gépparkunk cseréje, és egyéb fejlesztések is, és ahogyan csökkenteni tudtuk a műveleteink számát, úgy maradt egyre több időnk a bérmunkára. Mára eljutottunk oda, hogy bőven túl vagyunk gépiesítve…

Mióta szerepel a technológiájukban a talajbaktérium?

– A baktériumtrágyákkal úgy 10 éve kezdtünk kísérletezni. Őszintén mondva nagyon sok baktériumtrágya-forgalmazó megkeresett minket, használtuk is mindenkiét, ám eleinte valahogy mindig úgy jött ki, hogy nem jártunk sikerrel. Vagy nagyon aszályos évünk volt, vagy nem volt meg a technológia hozzá, pedig ennek lényege pont abban rejlik. A megfelelő kijuttatás elengedhetetlen, ahhoz, hogy jól tudjanak dolgozni a bacik. Szóval megfizettük, ahogy mondani szokás, a tanulópénzt.

Majd éltünk a Phylazonit kedvezményes lehetőségével, és a literenkénti 50 forint géptámogatást visszaforgattuk a kijuttató eszközökre, ekkoriban szereltük fel a kukorica-vetőgépünkre is a kijuttatót, ami már közvetlenül a magágyba csorgatta a baktériumtrágyát, és be is takarta egyből a magágyat, így nem érte közvetlenül napfény, ugyanis az UV sugárzás károsan hat a baktériumtrágyákra. Idénre már elkészült a gabonavetőgépünkre is a közvetlen kijuttató, mely 32 sorra ugyancsak magágyba fogja adagolni a baktériumtrágyát, ezzel kiküszöböljük az előbb említett káros hatásokat.

Ha jól tudom, végeztek Phylazonit talajbaktériumos kísérleteket is. Bemutatná ezeket?

– Igen, három éve 2,5 hektáros területen beállítottunk egy kísérletet. A táblát elfeleztük, egyik felét hagyományosan baktérium nélkül műveltük, a másik felén viszont Phylazonit Talajoltót és Tarlóbontót is használunk. Két éve kukoricánál nagyon kiugró 30%-os terméstöbbletünk volt a kezelt javára, bár kiemelném, hogy az évben kedvező volt a csapadékmennyiség is, ami az egyik legfontosabb összetevője a baktériumok hasznosulásának.

Négy éve tavaszi árpában kísérleteztünk, 20 hektáros táblát osztottunk meg, ekkor használtunk először talajoltó-készítményt, ez idáig csak tarlóbontót használtunk. Mi tavaszi sörárpát termesztünk, melynél fontos, hogy a fehérje egy bizonyos paramétert ne lépjen túl. Kicsit félve is indultunk neki… Ám jók lettek a paraméterek és a beltartalmi értékek is. Külön vágtuk a két táblát, 600 kg/ha különbség lett a kezelt javára, mely számokban kifejezve közel háromszoros nyereséget hozott a befektetett baktériumtrágya árához képest. Így a sörárpánál azóta is használjuk a Phylazonit Talajoltó készítményét. Nálunk bevált.

Mi volt a tapasztalatuk kukoricával?

– Kukoricánál is használjuk a Phylazonit termékeit, vetésnél egy menetben kijuttatva a talajoltót, illetve betakarítás után a tarlóbontót. A Phylazonit Tarlóbontónál évek óta kísérletezünk a kivitt mennyiséggel, ami igazából évjárat függő is, minél nagyobb a szártömeg, annál nagyobb lémennyiséget igényel. Két éve, hogy tarlóbontásnál 45-50 literrel szórjuk hektáronként, maga a készítmény 10 literrel megy ki, és 35-40 liter a víz. Saját tapasztalatom az, hogy fontos minél több víz legyen, így tudnak felszaporodni a baktériumok.

- Amíg nem használtuk a Phylazonit Tarlóbontót, láttuk, hogy nagyon sok a szármaradvány, és szinte egyben maradtak a csutkák. Általában kukorica után vetjük a tavaszi árpát, és most már lényegesen kevesebb a szármaradvány, illetve nem az az erős növényszár marad hátra, hanem szinte porlik - teszi hozzá az édesapa.

Hangsúlyoznám, hogy az alkalmazott baktériumtrágyával nem nőtt a termelési költségünk, hiszen közel 100kg/ha műtrágyát váltottunk ki vele.

Összességében elmondható, hogy mióta a Phylazonit Talajoltót és Tarlóbontót használjuk, fényévekkel javult a talajszerkezet, jobb a műtrágya-felszívódás, fokozódott a talajélet, ezáltal nagyobb a növények tápanyagfelvétele, mely természetesen magával vonja a jobb terméseredményt. Két éve kukoricában a 24 év évünk rekordtermését 14 tonnát takarítottunk be.

Őszi vetések esetén mi a tapasztalata?

– Ott a Phylazonit Tarlóbontót használjuk, talajoltót eddig nem tudtunk kijuttatni. Idén van egy új kísérletünk: kukorica után tavaszi árpát vetettünk ősszel. Féltünk tőle, de van egy cég, amelynek ezt termeljük, és ők javasolták, hogy próbáljuk meg. Száz hektáron vetettünk, és úgy tűnik, nyugodt szívvel mondhatom, hogy bejött. Itt van az április, mondja a közmondás is: áprilisi árpa zsákba jó. Mindig úgy jön az időjárás, hogy egyszerűen nem lehet optimálisan vetni. Szerencsére a téli fagyban eltakarta a hó. Most vizsgáltuk meg, jónak látszik, szépen elindult az árpa. Kukorica után a tarlót bontottuk, és azután vetettük. Majd most idéntől úgy lesz, hogy közvetlenül a vetés alá kimegy a talajoltó, hiszen megvan végre a kijuttató a vetőgéphez.

A TEMPOSENSOR berendezés most került önhöz. Miben lesz ez segítségére?

– Például abban, hogy a Phylazonit talajbaktérium-készítmények a területen még egyenletesebben legyenek kijuttatva. A TEMPOSENSOR érzékeli a traktor sebességét, illetve a forgóknál a munkagép kiemelését, és ehhez igazítottan szabályozza a termék adagolását, sőt jelzi, hogy mennyi készítményt használt fel, és mennyi van még a tartályban. Ezzel a vezető számára időt spórol meg, másrészt minden, a kijuttatás során esetlegesen felmerült műszaki problémát azonnal jelez, ami a hatékonyság egyik fontos pillére.

Összességében mit javasol azon gazdálkodóknak, akik gondolkodnak a talajbaktériumok kipróbálásán?

– Véleményem szerint, aki belefog ebbe, kitartónak kell lennie. Mikor egy rossz talajt kezdünk felépíteni, feljavítani, akkor egy év után még ne várjunk csodát. Jó pár év elteltével érzékeljük mi is, saját talajainkon a minőségi változást. Mi két évenként lazítjuk a talajainkat, forgatásos talajművelést végzünk, de a Phylazonit talajbaktériumoknak köszönhetően sokkal kisebb lett a talajellenállás, sokkal jobb a talajszerkezetünk. Ha anno mi is kudarcként fogjuk fel az első éveket, akkor bizony nem jutunk el idáig. Ajánlom minden gazdának, hogy csináljon egy kontrolltáblát, felezze meg, és akkor valóban azt látja, amit az adott saját területen tudnak kihozni földjéből ezek a baktériumok.

Kalmár Nárcisz