Napraforgófajták kísérleti eredményei 2017-ben

A 2017-es év napraforgótermesztését kedvező eredmények jellemezték. A betakarított vetésterület a 2017-es tenyészidőszakban 658653 ha volt. Az előző évhez képest a betakarított terület 4,7 %-kal növekedett. Az országos termésátlag 2839 kg/ha volt, az előző évi rekord eredményhez képest a termésátlag csak 140 kg-mal volt kevesebb. A megtermelt napraforgó mennyisége 1,869807 – azaz csaknem 1,87 millió – tonna, ami a 2016-as év eredményénél 4616 t-val volt kevesebb.


Napraforgó fajtakísérletek elhelyezése 2017

A számok nyelvén

A Dunántúlon a betakarított napraforgó-terület 184758 ha volt, a 2016 évhez viszonyítva 3,9 % -kal növekedett, az Alföldön 390846 ha-t takarítottak be, a terület növekedése itt 4,9% -os volt. Észak-Magyarországon pedig a legnagyobb mértékben 5,9 %-kal növekedett a betakarított terület, ami 83049 ha volt. Dunántúlon a betakarított napraforgó termésátlaga 2877 kg/ha, az Alföldön 2790 kg/ha, Észak-Magyarországon 2983 kg/ha volt. Az NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 13, 12 illetve 11 termőhelyen végezte el vizsgálati csoportonként. A kísérletek országos elhelyezkedését a mellékelt térképen mutatja. Kísérleti eredményt a hagyományos olajipari napraforgókról a korai csoportban 9, a középérésű csoportban 7 hibridről közöltük. Az étkezési, hántolási és madáreleség-célra termesztett napraforgóhibridek csoportjában 7 fajta szerepelt a vizsgálatokban.

A vetett hibridek

A gyakorlati termesztés számára az imazamox- és a szulfonil-karbamid-csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens napraforgó hibridek a legfontosabbak. A vetésterületi részesedésük 92 %-ra becsülhető. Az imazamox-rezisztens napraforgóhibridek csoportjában a korai IMISun csoportban 4, a középérésű IMISun csoportban pedig 10 hibrid került elvetésre. A korai CLHA Plus csoportban 5, a középérésű CLHA Plus csoportban pedig további 7 hibrid került elvetésre. A hibrideket vegyszeres kezelés mellett vizsgáltuk. Szintén vegyszeres kezelés mellett vizsgáltuk a szulfonil-karbamid-csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens hibrideket. A korai csoportban 4, míg a középérésű csoportban 5 hibrid szerepelt.

A magas olajsavtartalmú napraforgók vetésterülete az elmúlt évben is jelentős volt. Becslések szerint a terület nagysága elérte a 100-110 ezer hektárt.

A magas olajsavtartalmú napraforgókból 13 hibridet vizsgáltunk az elmúlt évben. Az olajsavtartalom meghatározásánál minden esetben izolált mintákat vizsgálunk. A kísérletekben szereplő magas olajsavtartalmú napraforgók felsorolását a 11. táblázat tartalmazza. A kísérletekben az államilag elismert összehasonlító-fajtákhoz viszonyítjuk az új fajtajelölteket a hagyományos olajipari korai és középérésű csoportokban és az étkezési, hántolási és madáreleség napraforgók esetén, míg több csoportban a kísérleti átlaghoz történik a hasonlítás. A kísérletekben több az EU listán szereplő a gyakorlati termesztés számára fontos hibridet vetettünk el. Az előző évekhez viszonyítva a vizsgált fajták száma 16-tal csökkent. A vizsgált 58 hibridből 17 államilag elismert, 28 EU listán szerepelő,13 pedig fajtajelölt volt. Az elmúlt évben 6 magyar nemesítésű hibridet vizsgáltunk kísérleteinkben. A tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményeit összevontan közöljük.

Reméljük, hogy a NÉBIH napraforgó fajtakísérleti eredményei segítséget nyújtanak a termelőknek a fajtakiválasztásban és hozzájárulnak a napraforgó termesztés sikeréhez.

Szekrényes Gábor

NÉBIH