Az orosz embargó 1300 milliárdos kárt okozott a magyar gazdaságnak | Agrárágazat

Az orosz embargó 1300 milliárdos kárt okozott a magyar gazdaságnak

- Az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók, illetve az erre válaszul bevezetett embargó káros hatással volt az európai gazdaságra. Csak Magyarország esetében 2 év alatt 4,5 milliárd dollár exportlehetőség maradt el, ennek nagyjából a tizedét teszi ki az agrárium – tájékoztatta az újságírókat a hét végén Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa.

A tárca közleménye szerint, ha ez év végéig fennmarad az embargó, az 0,1 százalékos visszaesést okozhat a GDP-ben, ha feloldják 2016 nyarán, akkor a hatás a GDP 0,05 százalékát teszi ki. A szankciók elmélyítése viszont Magyarország számára komoly károkat okozna.

Magyarország érdeke, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt újra megnyíljon az orosz piac. Az embargó leginkább a sertés- és marhahúst, valamint a baromfit és a vízi szárnyasokat; a zöldséget és gyümölcsöt; a tejet és a tejtermékeket érintette.

Az orosz embargó által okozott helyzet ellensúlyozására irányuló magyar stratégia három pillérre épül: a belső piac védelmére, a magyar termékek előnyben részesítésére, preferálására; új piacok felkutatására, a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának diverzifikálására, például az ázsiai országokba, vagy a nyugat-balkáni államokba; továbbá az Oroszországgal való jó kapcsolat megtartására.

Magyarország felkészül arra, hogy az embargó után a lehető legkedvezőbb helyzetből folytatódhasson a magyar kivitel Oroszországba. Így a magyar cégek továbbra is fontosnak tartják az orosz hatósági engedélyek megtartását és megszerzését az embargó ellenére is.

A miniszteri biztos emlékeztette rá, hogy az EU a kelet-ukrajnai válságot politikai eszközökkel kívánja megoldani, a politikai megoldás egyik legfontosabb eszközeként vezette be 2014 nyarán a szankciókat Oroszországgal szemben. Válaszlépésként Oroszország 2014 augusztus elején szintén szankciókat rendelt el az Unió tagállamai ellen. Beviteli tilalmat rendelt el az Unióból érkező zöldségekre, gyümölcsökre, tejre és tejtermékekre, húsra és húskészítményekre, valamint halakra.

Ekkor még senki sem tudta felmérni, hogy ennek az orosz embargós intézkedésnek milyen hatásai lesznek az EU és Oroszország gazdasági kapcsolataira. Senki sem gondolt arra, hogy az intézkedés hatására azok az uniós tagországok, amelyeknek jelentős az agrár- és élelmiszeripari kivitele Oroszországba, komoly gazdasági veszteségeket szenvednek el. A legtöbben úgy vélték: a szankciók nem lesznek hosszú életűek. De nem így történt. Az EU a szankciókat első körben meghosszabbította múlt év szeptember 2-án ez év január 31-ig, majd később idén július 31-ig. Vlagyimir Putyin, orosz elnök az orosz embargót válaszul ez év augusztus 5-ig hosszabbította meg. Érzékelhető azonban, hogy a kelet-ukrajnai helyzet miatt bevezetett intézkedések nem hozták meg a kellő és várt hatást. Azok az uniós tagállamok ugyanakkor, amelyeknek agrárkivitele jelentős mértékű volt Oroszországba, nagyon megsínylették a szankciókat. Ezért ezen országok politikai és gazdasági vezetői igyekeznek valamilyen rést találni az embargós politikán, hogy veszteségeiket csökkentsék.

Jellemző szám, hogy 2014 végéig Oroszország volt első számú partnerünk az EU-n kívüli országok sorában, 2014-ben az Oroszországba irányuló kivitelünk a teljes magyar export 2,5 százalékát, míg 2015-ben mindössze 1,7 százalékát tették ki. Magyarország számára is fontos az orosz piac, mivel 2013-tól felfelé ívelő pályán mozgott a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel Oroszországba, és az embargó elrendelésének idején érte el azt a történelmi csúcsot, amelyen a múlt század 90-es évei előtt volt. A közzétett sajtóanyag szerint az orosz embargó által érintett – élelmiszer, ital és dohány – árufőcsoportok kivitelének visszaesése az orosz piacon 2015 első 11 hónapjában 37,5 százalékos volt (kisebb, mint a teljes magyar export csökkenése). A legnagyobb visszaesés a hús és húskészítmények kivitelében tapasztalható, a 2015. január és november hónap közötti havi exportjuk a 2014 azonos időszakáénak mindössze 15,5 százalékát, 2013 azonos időszakáénak mindössze 5,6 százalékát érte el.

Az EU-s szankciók időbeli meghosszabbítása a tárcák hatásvizsgálatai alapján nem jelent jelentős kockázatot Magyarország számára, lévén a piaci szereplők gyakorlatilag „beárazták” a fennálló helyzetet, a szankciók mélyítése, illetve kiterjesztése azonban már komoly károkat okozna hazánknak.

Kapcsolódó cikkek