Őszi vetésűek szemlézése

Érdekes tény, hogy megfelelő előkészületekkel, gondos tervezéssel mi mindenre képesek vagyunk a mezőgazdaságban, mi emberek. Gondoljunk csak bele, valaha művelhetetlennek gondoltuk a lápos vidékeket vagy domboldalakat. Sose reméltek őseink 7-10 tonnás kukoricatermést, ma pedig szinte természetes számunkra. Ugyanakkor még érdekesebb, hogy ennél összetettebb feladatokat is el tudunk látni precízen, egy kis segítséggel. Ez a dominóelv. Egy pár milliméteres dominóval, ha a továbbiak kellő léptékben növekednek és a megfelelő távolságban vannak, bármekkora tárgyat el lehet velük dönteni, akár egy felhőkarcolót is. A jól megválasztott effektív mikroorganizmusok azért is képesek (hasonlóan a dominókhoz) hatványozottan kedvező hatást gyakorolni a talajra (a tarlóra), mert szintén öngerjesztők.

 

Feltételek és választások

A mezőgazdasági növénytermesztés bonyolult folyamat, amelyben mindennek megvan a maga ideje, a sorrendje és persze az azokhoz szükséges feltételrendszer is. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor a kívánt eredmény garantáltan elmarad. (Ugye, ismerős Liebig minimumtörvénye?) Ilyen feltétel a megfelelő vetőmag, a szükséges erőgépek megléte és a környezeti tényezők. Ez utóbbin kívül mindent befolyásolni tudunk, és befolyásolunk is. Rajtunk áll milyen vetőmagot választunk. Persze mindenki igyekszik a számára legalkalmasabb növénykultúrát és fajtát vetni, ami a talaj adottságainak megfelelő. A növénynemesítők és a nagyobb vetőmag-forgalmazó cégek egymást túllicitálva rukkolnak elő „csoda hibridekkel”. A második a műszaki felszereltség. Természetesen itt is minden évben kijönnek a legújabb fejlesztések, csak a pénztárca szabhat határt manapság. Minden talajtípusra, domborzati viszonyra, feladatra van már megfelelő erőgép és eszköz is. Tehát ez sem lehet akadálya az eredményes termesztésnek. Persze, mind tudjuk, nem is itt szokott lenni a gond. A környezeti tényezők a komoly befolyásoló erők. A tavalyi évben a belvizet leszámítva, ami szerencsére még időben visszahúzódott az Alföldön és nem okozott jelentősebb gondot (tisztelet a kivételeknek), mindenki bizakodva nézett a tábláira, a vetésekre. A kukorica és napraforgó vetése szinte csendben, probléma mentesen zajlott. Az őszi vetésű gabonák pedig szépen fejlődtek, öröm volt rájuk nézni. Majd jött a június és vele a csapadék is. Félre értés ne legyen, szükség volt rá.

Orosz rulett és/vagy odafigyelés

Az aratások kezdetekor derül csak ki végérvényesen mit sikerült összehozni az elmúlt egy év alatt. Kissé olyan ez, mint az orosz rulett vagy Schrödinger macskája – biztosat csak a végén tudhatunk. Persze ez nem ér váratlanul, minden évben eljátsszuk. Ismerjük a szakma szépségeit és buktatóit is. Ezekkel együtt választottuk. Így kesergés nélkül el is jutunk a következő feladatunkhoz, hiszen a mezőgazdaság csak karácsonykor áll meg, akkor is csak egy picit. Mire felocsúdunk itt a tarlókezelés, a magágy-előkészítés. Kezdődik minden elölről, bízva abban, hogy most kegyesebbek lesznek az égiek. Az őszi vetés mindenhol rendben lezajlott, most a közepén tartunk az enyhe télnek, ami nagyon sok tekintetben kedvez a kórokozók szaporodásához, a növényállomány befertőződéséhez. Most télen érdemes egy kis időt fordítani az őszi vetésűek szemlézésére, vajon milyen károkat szenvedtek vagy szenvedhetnek még el? Most induljunk ki abból, hogy a húsvéti nyuszi nem szánkóval érkezik. Fordítottunk-e elég időt és energiát a talaj tápanyag-szolgáltató képességének felmérésére? Igen? Esetleg nem? Bizonyos szempontból elengedhetetlen ez a lépés hisz biztosítani kell az őszi vetésű növények eredményes terméshozamát. A talajok előkészítésekor, szántásakor, illetve a visszamaradt növényi részek beforgatásakor azok lebontásához szükséges feltételeket is meg kell teremteni. Irányítani kell a mikrobiológiai folyamatokat, ezzel is megelőzve az enyhe tél hozadékát, a kórokozók rendes áttelelését.

Értékek a talajban

A tarlóban benne van mindaz az az esszenciális tápanyag, amit a növény növekedése, fejlődése során felvett a talajból, a betakarított termés mennyiségen kívül persze. A termőföldön hagyott gyökér- és szármaradványok visszaforgatásával (amennyiben nem báláztunk be mindent) ezek a tápelemek ismét a következő vetés rendelkezésére állhatnak. Mi kell hozzá? Egészséges talajélet, azaz sok-sok szorgos mikroorganizmus. Ezek a mikroorganizmusok (baktériumok és főképp gombatörzsek) a talajban igen sokoldalú és nagyon bonyolult tevékenységet fejtenek ki. Ismeretes, hogy a növényi szár- és gyökérmaradványok a szénhidrátok közé sorolt cellulózból, hemicellulózból és ligninből épülnek fel, többek között.

A cellulóz igen ellenálló, egyike a legnehezebben lebontható anyagoknak, de ma már nem lehetetlen. A cellulózbontás mikrobiológiai folyamatát 2 fontos enzim végzi, tehát csak azok a mikroorganizmusok képesek a cellulóz lebontására, amelyek ezeket létre tudják hozni. Ezek a cellulózbontó baktériumok és gombák. Szerencsére sokan vannak, könnyű találkozni velük. A lignin a gabonafélékben vagy a mezőgazdasági lágyszárú növényeinkben is megtalálható 15-20%-ban. Ismereteink szerint baktériumok csak alig vagy egyáltalán nem vesznek részt a lebontásában. Tehát eredményesen kizárólag a gombák képesek azt lebontani, azok közül viszont több nemzetség tagjai is. Miért volt fontos ezeket kiemelni?  Az effektív mikroorganizmusokat tartalmazó mikrobiológiai készítmény, ebben a tekintetben egyedülálló, mert több gombatörzset is tartalmaz a baktériumok mellett. A legtöbb készítmény nem tartalmaz csak cellulózbontó baktériumokat, viszont a lignin jelenléte (amit csak gombák képesek átalakítani) gátolja a cellulózbontó baktériumok hasznos tevékenységét. Ergo, nem működik megfelelő intenzitással a bontás. Érdemes még megemlíteni a pektint, mint a növényi szövetek ragasztóanyagát. Ennek a mennyisége a növényben 10-30% között mozog. Fontos kihangsúlyozni, hogy a cellulózbontó baktériumok nem bontják, viszont a növényi szövetek mikrobiális átalakulása lényegében a pektinanyagok lebontásával kezdődik. A cellulóz bontásához szükséges, hogy a cellulózrostokat körülvevő anyagok (lignin, pektin) bomlása is megtörténjen. Ennek hiányában a cellulózrostok hozzáférhetetlenek és elérhetetlenek maradnak.

„Vitamint” a növénynek!

A stressztűrés fokozását nehéz befolyásolni. Mint minden a természetben, a növények is igen ellenállóak tudnak lenni a maguk módján. A növénytermesztők évtizedek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és épp ezért igyekeznek újabb és újabb fajták keresztezésével az ellenálló képességet fokozni. A növények immunrendszerét legyengítheti az alultáplálás, azaz ha nincs számukra elegendő esszenciális tápanyag felvehető formában, de az is, ha túlzottan sok vegyi „támadást” kell túlélniük. Ez igaz a szántóföldi kultúrákra épp úgy, mint a hetente, két hetente permetezett gyümölcs ültetvényekre. Ha az immunrendszer, az ellenálló-képesség legyengül vagy csökken, annyit tehetünk, hogy számukra – mint az embereknek is – vitaminokat hormonokat adunk, hogy azt felvéve, szervezetükbe beépítve legyőzzék a következő kórt, akár az áttelelő kórokozók fertőzését. Az effektív mikroorganizmusok, amelyek komplex, széles spektrumú készítményekben találhatóak meg, képesek saját anyagcsere-folyamataik során ilyen anyagokat létrehozni, kvázi melléktermékként, és azt a növény számára elérhetővé tenni. Ez a következő lépés. A helyesen megválasztott tarlókezeléssel felülfertőzhetjük a táblánkat nem engedve teret a kórokozóknak, majd az immunrendszert erősítve nyugodtan hátradőlve szembeszállni az „ellenséggel”. Ez a mi dominónk. Egy apró helyesen megválasztott kezdő lépéssel (ami szó szerint mikroszkopikus), képesek vagyunk záros határidőn belül a tarlón maradt összes maradvány lebontására, a biológiai növényvédelem preventív kialakítására és ezáltal a stressztűrés fokozására. Épp ezért tarlóbontáskor mindenféleképpen olyan készítményt kell választani, amely széles spektrumú, tehát több törzset is tartalmaz, baktériumokat és gombákat vegyesen. Az előbbiekből látszik, hogy csak és kizárólag a cellulózbontó baktériumok önmagukban kevesek. A pektinbontó mikroorganizmusok és a ligninbontó gombák jelenléte nélkül a kívánt tarlóbontása nem valósul meg. A dominó azonban itt nem ér véget. Megállíthatatlan láncreakciót indít be. Végső soron ez a mi felhőkarcolónk, a környezeti tényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése, kiküszöbölése.

Magyar Nikolett