Pályázati aktualitások

A vidékfejlesztési pályázatok tapasztalatai

Ebben a cikkben a 2014-2020 közötti uniós ciklus agrár- és vidékfejlesztési pályázatainak (VP) tapasztalatait kíséreljük meg összefoglalni. A főbb jellemzőket és változásokat összehasonlítjuk a korábbi – hasonló tárgyú – előcsatlakozási (SAPARD) és uniós (AVOP, EMVA) pályázatok paramétereivel. A cikkben elsősorban a klasszikus beruházási pályázatokra fókuszálunk, melyek főként a vállalkozói szférát érintik. Nem foglalkozunk az ún. normatív (pl. területalapú) támogatásokkal.

Az aktuális ciklus pályázatait jelentős késéssel hirdették meg. A 2014. január 1-jén kezdődő ciklus első beruházási pályázatát (trágyatárolók) 2016. januárban lehetett beadni. A több mint kétéves késedelemben 50% szerepe volt az EU-nak. A pályázati ciklusok az EU pénzügyi ciklusához igazodnak, melynek hétéves költségvetését 2014 őszén sikerült elfogadni.

Közös jellemzők – főbb változások

Jogszabály helyett pályázati felhívás. A kiírónak lehetősége van eldönteni, hogy milyen formában kívánja meghirdetni pályázatait. Az EMVA felhívások 20072013 között jogszabályi formában (FVM, VM rendeletek) jelentek meg, szemben a korábbi és jelenlegi ciklus pályázataival. Egy jogszabály sokkal alaposabb előkészítést igényel, mint egy felhívás, összhangban kell lennie saját magával, az általános felhívással (a terület közös szabályait tartalmazó jogszabállyal) és minden más jogszabállyal is. Elvileg ugyanezen feltételeknek pályázati felhívás esetén is teljesülni kellene, de a gyakorlat mást mutat.

Támogatói határozat helyett támogatási szerződés vagy okirat. A gyakorlatban a támogatói okiratot alkalmazzák. Ez szinte csak megnevezésében különbözik az előző ciklus támogatói határozatától. Ez jó. A támogatói szerződés felesleges adminisztrációt és sok időveszteséget jelentene a pályázóknak. Más operatív programoknál gyakori a támogatási szerződés.
Beadás előtt legalább 30 nappal korábbi meghirdetés. Ez nem minden esetben elégséges a felkészülésre. Egy építési projektnél egészen biztosan nem. De legalább némi esélyegyenlőséget teremt ahhoz a korábbi gyakorlathoz képest, amikor néha pár nappal a beadás kezdete előtt hirdettek meg egy pályázatot…

2 éves meghirdetési idő 30 nap helyett. Szakaszos bírálat. Az előző ciklusban a pályázatokat jellemzően 30 napra hirdették meg. A népszerű jogcímeket a hétéves ciklus alatt többször is kiírták (pl. ÁTK). Most jellemzően 24 hónapos nyitvatartási idővel és szakaszos (1-3 hó) beadással jelennek meg a felhívások. Azzal a megszorítással, hogy amennyiben a keret kimerül, a felhívást felfüggesztik vagy lezárják. A népszerű jogcímek (pl. ÁTK, szárító-tároló) kerete jellemzően elfogyott az első szakaszzárásig, így azokat felfüggesztették. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a két év keretét, de a teljes hétéves ciklus keretét is kimerítettük. Azon túl, hogy elfogy a pénz, ez egy másik, legalább ugyanilyen nagyságrendű problémát is felvet. Egyszerre jönnek ki a döntések, ami egyszerre szabadítja rá az igényeket a beruházási szállítókra (gépkereskedők, építési vállalkozók).

Ez pedig jelentős – tapasztalataink szerint átlagosan 30-50%-os – mesterségesen gerjesztett árdráguláshoz vezet. Konkrét példa az ellenkezőjére: volt olyan vállalkozó, aki a pályázat beadását követően – még jóval a tömeges döntések megjelenése előtt – saját felelősségre elvégezte a beruházást. Mivel a piacon nem voltak beruházási megrendelők, ezért a munka nélkül levő építési vállalkozók egymásnak ígértek alá, hogy elnyerjék a megbízást. Nevezett pályázó így a beadott összeg kicsivel több, mint 80%-áért megcsinálta a teljes tervezett beruházását…

Szakaszos bírálat a 2 éven belül 1-3 hónapos szakaszokkal. A 24 hónapos nyitva tartás alatt a felhívások folyamatosan beadhatók, de a bírálat szakaszonként történik. A népszerű pályázatok keretei általában az első szakaszzárásig kimerülnek, amikor is felfüggesztik a felhívást. Új előírás, hogy az első szakaszzárásig a felhívás nem függeszthető fel. Ennek előnye, hogy nem csak a jól értesülteknek biztosít esélyt, van idő a pályázat összeállítására. Hátránya, hogy a népszerű pályázatoknál jelentős lehet a túligénylés a felfüggesztésig.

50%-os mezőgazdasági árbevétel előírása. Régi-új előírás; az előző ciklusban nem volt, azt megelőzően igen. Célja az lenne, hogy kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet fő tevékenységként végzők részesüljenek támogatásban. Tapasztalataink szerint van egy nem túl széles réteg (3-5%), amely ezen előírás miatt elesik a pályázati lehetőségtől. Ezek az összetett tevékenységi körű, nagyobb méretben gazdálkodó cégek ugyanúgy jogosultak lehetnének támogatásra, mint a hasonló méretű, de kevésbé diverzifikált társaik. Véleményünk szerint helyesebb lenne a jogosultsági feltétel a következőképpen: legalább 6000 Euró STÉ üzemméret és 50% mezőgazdasági árbevétel arány vagy legalább 1275000 Euró STÉ üzemméret (ez a kis és nagy üzemméret határa). Egy ekkora üzemméretű cég egymaga annyit tesz le a magyar mezőgazdaság asztalára, mint 20 őstermelő összesen. Megérdemelné a fejlesztési forrást.

6000 Euro STÉ minimális üzemméret a 4 EUME helyett. Szükség van a minimum üzemméretre, már csak a szerencselovagok kiszűrése miatt is. A 6000 Euro STÉ valamivel magasabb, mint a 4 EUME, de nincs jelentős különbség.

Külön keret a kis és nagy üzemméretre. 1275000 Euro a határ. Ez már egy komoly mezőgazdasági vállalkozás, de nem multi méret. Példák az 1275000 Euro STÉ üzemméretre: szántóföldi növénytermesztés esetén növényfajtól függően 1500-2000 ha; sertés, hízó: 5600 db éves átlaglétszám; brojlercsirke: 103000 db éves átlaglétszám; tejhasznú tehén: 644 db éves átlaglétszám. A kiírások zöménél a rendelkezésre álló keretet kettéosztották. A nagy üzemméretű cégeknek jutott a 20%, a kis üzemméretűeknek a 80%. Támogatás intenzitás. A Közép-Magyarországi régióban 40%, azon kívül 50%. Plusz 10%-ot kaphat a fiatal mezőgazdasági termelő és plusz 10%-ot a kollektív beruházást végrehajtó. Ez jellemző a legtöbb pályázatra, de vannak kivételek. Az előző ciklusban nagyobb volt a szórás. A beruházási pályázatok alaptámogatásai zömmel 25-40% között változtak, és ehhez jöttek a kiegészítő támogatások. Természetesen itt is voltak eltérések (60-75-100%).

Kollektív beruházás. Új elemként jelent meg ebben a ciklusban. A legalább 5 mezőgazdasági termelő által közösen végrehajtott beruházást jelenti. Így kaphatnak +10% többlettámogatást. Az elv jó, mert valóban lehetnek olyan beruházások, amiket a kisebb üzemméretű cégeknek jobban megérné közösen végrehajtani (pl. trágyatároló, szárító-, feldolgozóüzem). Az előírt elszámolási feltételek azonban annyira félresikerültek, hogy gyakorlatilag nincs, aki vállalná az ebben való részvételt.

A cikk szerzői 2002. óta foglalkoznak agrárpályázatok készítésével. Az adatok saját tapasztalatokon alapulnak. Felelősségünk tudatában ki merjük jelenteni, hogy az adatok nem térnek el jelentősen a tényleges országos átlagtól.


Tényleges bírálati idő egyes VP jogcímenként beadástól döntési (nap)

1 teljes lezárt üzleti év. Más operatív programokhoz hasonlóan a VP pályázatokba is bekerült ez a feltétel. A semmilyen múlttal nem rendelkező, csak támogatás megszerzésre létrehozott szerencselovagokat legalább kizárja. Gépkatalógus helyett 3 db árajánlat. Ettől a ciklustól kezdve megszűnt a gépkatalógus. Minden beszerzett eszközre és ÉNGY-ben (építészeti normagyűjtemény) nem szereplő építészeti tételre 3 db árajánlat csatolása kötelező. A 3 db – egymástól független ajánlattevőtől származó – ajánlat beszerzését „megoldják” a pályázók. A korábbiakhoz képest inkább jelent adminisztratív plusz terhet, mint valós piaci versenyt a szállítók között.

ÉNGY alkalmazása építészetre. Az előző ciklushoz képest nem változott. Az ÉNGY alapján készített költségvetést kell benyújtani minden építészeti munkára. Ebben az esetben nem kell árajánlat – csak akkor, ha valamelyik tétel nem szerepel ÉNGY-ben. Itt ugyanúgy 3 db ajánlat csatolása kötelező. Ez még annyira sem életszerű, mint az előző pontban leírt ajánlatkérés. De mivel a kiíró megköveteli, a pályázók ezt is „megoldják”.

Pályázati összefoglaló

Rovatunkban a már jelenleg is folyamatban lévő és a közeljövőben várható agrár- és vidékfejlesztési pályázati lehetőségeket foglaljuk össze röviden.

Tartalom közti banner a cikk végére
no