A profi kertészek megbízhatóbbak | Agrárágazat

A profi kertészek megbízhatóbbak

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Beigazolódott a gyanú: a zöldség- és gyümölcstermesztést hobbiból, kiegészítő tevékenységként, kistermelőként végzők körében nem kielégítőek a növényvédőszer-használati ismeretek.

 

Sok a kistermelő, kevesebb az ismeret

Pánikra ugyan nincs ok, de mindenképpen szükséges a tájékozódás erősítése, a fiatalítás és a tévhitekkel szemben a hiteles információforrások követése. Megoldást jelenthet továbbá a biztonságosabb biológiai növényvédő szerek előtérbe állítása, különösen a laikus hobbikertészek körében – mondta Dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke az egész országra kiterjedő, több mint 500 kistermelő és hobbikertész megkérdezésén alapuló kutatás tanulságait ismertetve.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai iránymutatásával készült felmérés tanulságairól, vagyis a növényvédőszer-használati szokásokról Zsigó György, a Növényorvosi Kamara budapesti alelnöke, növényvédő mérnök számolt be a Garden Expo kiállítás sajtórendezvényén. A Kwizda Agro Hungary Kft. által támogatott kutatás igazolta a gyanút, miszerint a hobbi zöldség- és gyümölcstermesztők, kistermelők körében nem kielégítőek a növényvédőszer-használati ismeretek, sok a tévhit, figyelmetlenség. Magyarországon mintegy 1,1 millió kistermelő, kertbarát tevékenykedik, többségük használ növényvédő szert, ezért különös feladata a kamarának, hogy a kertbarátok, őstermelők kövessék a növényorvosi hálózat tanácsait, iránymutatásait.

 

Felelősen integrálni

Dr. Tarcali Gábor hangsúlyozta, az integrált növényvédelem szellemében haladva a kistermelők és a hobbikertészek is használnak indokolt esetekben kémiai szereket. – Akkor cselekszünk helyesen, ha a kémiai szerek szükséges minimális használatát vegyítjük minden hasznos növényvédelmi módszerrel, így fizikai, biológiai eljárásokkal – így hívta fel a figyelmet a felelős, biztonságos, megfelelő tudással végzett növényvédelemre Dr. Tarcali Gábor, majd hozzátette, hogy a védekezés kockázata csökkenthető a betegségeknek jobban ellenálló fajták választásával, a növény igénye szerinti tápellátással, a kór- és károkozók természetes károsítóinak tudatos alkalmazásával is.

 

Megdőlt, hogy a háztáji biztonságosabb?

A válaszok alapján a kamara három csoportba sorolta a kertészeket. Az elsőbe a hobbikertesek kerültek, akik inkább saját fogyasztásra vagy ismerősi körnek termelnek. Ők az alkalmi növényvédőszer-használók, akik a szerekről és a gazdálkodásról a legtöbb információt az internetről, illetve szaktanácsadóktól gyűjtik be. A második kategóriába tartoznak a piacjárók, akik nyugdíjuk, jövedelmük kiegészítéseként vagy más megélhetési forrás hiányában termelnek, jellemzően ingatlanjukhoz kapcsolódó kertekben, öröklött termelési gyakorlatokat követve. A felmérés szerint jellemzően nem rendelkeznek naprakész tudással a növényvédelem területén, ugyanakkor a hobbikerteseknél jobban tisztában vannak a szerek használatának szabályaival. A harmadik kategóriába kerültek a földművesek, akik megélhetési forrásként tekintenek a földre, és nagyobb területen, jelentős kiadások mellett használnak szereket. Ők folyamatosan és szakszerűen használják a növényvédő szereket.

Zsigó György kiemelte, kutatásuk alátámasztja, hogy a hobbi céllal termesztők sokkal kevésbé precízek és szabálykövetők az adagolás és türelmi idők tekintetében, mint a profi gazdálkodók vagy a kereset-kiegészítési céllal piacozó kistermelők. A háztáji forrásból, termelői piacon vagy az út szélén, háznál vásárolt termény tehát kevésbé szakszerű kezelést kap, mint a nagyobb mennyiségben termelőknél.

 

A kutatás kifejezetten a növényvédőszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos előítéleteket, a szakmai gyakorlatot, illetve az általános gazdálkodói adottságokat firtatta. A kérdések kitértek arra, hogy mennyire szabálykövetők a szerhasználatban a kertészek, mennyi energiát áldoznak arra, hogy lépést tartsanak a szakmai követelményekkel, illetve milyen forrásból informálódnak az újdonságokról.

 

Túladagolás, türelmetlenség

A legsúlyosabb problémát az előírások be nem tartása, a túladagolás, illetve a nem megfelelő módon történő kihordás okozhatja. – Amennyiben szakszerűtlen permetezés miatt nem fejtheti ki a hatását egy szer, mert nem a megfelelő helyre jut a növényen, és újbóli kezelést végez a gazda, esetleg túl is adagolva, majd pedig a kezelés után előírt türelmi időt meg sem várva viszi értékesítésre terményeit, akkor halmozottan károsító hatást érhet el a fogyasztónál – figyelmeztetett Zsigó György.

A növényvédő szerekkel kapcsolatban adott válaszok ugyancsak tanulságosak. Milyen mértékben ismerik el véletlen vagy szándékos eltéréseiket a szerhasználatban, mennyire korszerű a tudásuk a növényvédelemről, és miként vélekednek a növényvédő szerek hatásáról? – szólt az egyik kérdés. Minden kérdésnél 0 és 5 közötti értékekkel mérték a helyeslést és az egyet nem értést. A legkritikusabb kérdés esetében, miszerint két-háromszoros adagolás túllépés is belefér-e a mai növényvédő szereknél, a válaszadók átlaga 1,26-ra jött ki. Ez nem tűnik soknak egy ötös skálán, csakhogy a túladagolást csak a válaszadók fele utasította el egyértelműen, sőt az ötödük kisebb-nagyobb mértékben egyetért egy ilyen mértékű túladagolással is.

 

 

Hibák, hiedelmek, szakszerűtlenségek – az internet nem szakértő!

A kutatás rákérdezett, előfordul-e, hogy a megkérdezett vét az adagolásban, vagy a türelmi időben. A válaszok alapján ettől nem kell tartani. Ugyanakkor arra kérdésre, hogy ismerősei körében akad-e aki vét, három-négyszer erősebb értékek jöttek ki mind a teljes mintán, mind pedig az egyes profil részmintákon.

 

 

A teljes mintán is aggodalomra ad okot a termelők azon véleménye, hogy az újabb szerekkel nehéz lépést tartani, ráadásul hatásfokuk sem kielégítő (a piacozók és a hobbikertesek az átlagnál is rosszabb véleményeket fogalmaztak meg). Ez sajnos azt a gyanút igazolja, hogy a háztáji forrásból, termelői piacon, vagy út szélén háznál vásárolt termény kevésbé szakszerű kezelést kap, mint a nagyobb volumenben termelőknél.

 

 

A szerek változatosságáról elmondható, hogy a gazdálkodók több mint fele csak 5-nél kevesebb szert használ, és erre egy évben 24 ezer forintnál kevesebbet áldoz, és leginkább csak alkalmilag, vagy végszükség esetén használja ezeket.

Zsigó György szerint mindenképpen fontos, hogy a kertekben gazdálkodók szakszerűen informálódjanak, nyomon kövessék a növényorvosi kamara rendszeres jelentéseit, a védekezéssel kapcsolatos időzített tanácsait, szezonális útmutatásait. Nem szerencsés, hogy a megkérdezetteknél túlsúlyban vannak az interneten fellelhető információforrások, ugyanakkor szerencsére ezeknek nem tulajdonítanak a kertbarátok nagyobb jelentőséget, mint a szakmai útmutatóknak, szaklapoknak, szaktanácsadói hálózatoknak. Az ezeken keresztül elérhető információval megelőzhetők a véletlen vagy szándékos szerhasználati hibák, és visszaszoríthatók a hiedelmek.

 

 

A bio sok mindenre jó választ ad

Persze nem mindenkinek van módja, hogy szinte hivatásszerűen tájékozódjon a növényvédelemről. A szakértő szerint megoldást jelent a növényvédelemben a biológiai szerek használata. Ezeknél nem merül fel a várakozási idő problematikája, ugyanakkor megfelelnek a kistermelők és műkedvelők céljainak, de eközben minimális felelősség hárul rájuk az esetlegesen szakismeret hiányából bekövetkező hibáknál. Dr. Tarcali Gábor arra is kitért, hogy az Európai Unió egyre inkább a biológiai növényvédelem terjedését pártolja legfrissebb állásfoglalásaiban. Fontos, hogy az átmenetet megfelelő képzés és alapos hatáselemzés kísérje, hogy ne keletkezzenek olyan lefedetlen foltok, amelyekben egyes, korábban már hatékonyan visszaszorított, ugyanakkor biológiai úton még nem elég hatékonyan irtható kártevők és kórokozók újra erőre kapjanak.

A szakmai kérdések mellett a lakossági oktatás, ismeretátadás, tudásmegosztás is fontos – hangoztatták az előadók, hiszen egyelőre nagyon hiányosak az ismeretek a biológiai szerekről, azok használatáról. Utaltak egy nemrégiben zárult körkérdés eredményeire (a GardenExpo és a Kwizda Agro Hungary megbízásából készült). Abban szerepel, a laikus szóhasználatban a „bio” jelentése nagyjából annak felel meg, hogy az adott termény az öntözésen kívül semmilyen más kezelést nem kapott.

Munkatársunktól

Kapcsolódó cikkek