Sajtjaink a nagyvilágban | Agrárágazat

Sajtjaink a nagyvilágban

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Még ha a magyar sajtkultúra nem is rendelkezik olyan mély gyökerekkel, messze földön híres tradíciókkal, mint a svájci, a francia, az olasz, vagy a német, netán a holland, a külpiaci folyamatok bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy nincs okunk szerénykedni. Sajtexportunk lendületesen fejlődik, és az egyre szélesebb terítési rádiusz rávilágít arra is, hogy sajtkínálatunkkal a fizetőképes, magas minőséget igénylő és a minőséget megfizetni is képes piacokon is versenyképesek tudunk maradni.

Csak a trappista?

Régmúlt időket idéz az az egykor általánosnak tartott vélekedés, mely szerint a magyar fogyasztó jószerivel csak egy sajttípust, a trappistát preferál, és nem vevő a sajtkülönlegességekre.  Ha volt is egykor némi valóságalapja ennek az állításnak, és a sajtfogyasztásunk nagyobbik hányadát ma is a trappista képezi, akkor sem felel meg a valóságnak, hogy a hazai tejipar szerény kínálata hibáztatható ezért a helyzetért. A fogyasztási szokások persze lassan változnak, de amióta az Európai Unió négy alapelve érvényesül nálunk is, és szabadon áramolhat a tőke, a szolgáltatás, a munkaerő és a termékek sokasága, különösebb erőfeszítés nélkül is elérhető számunkra a fejlettebb nyugati országok sajtkínálata.

 

Anikó és a Medve Pannóniában

Ha azt vesszük, hogy ma a világban hozzávetőlegesen mintegy 4000 sajtféleséget gyártanak, akkor valóban szerény kínálat jellemezte a rendszerváltás előtti, viszonylagosan izolált, magas védővámokkal védett hazai élelmiszerpiacot. Nem nehéz persze felidézni annak a kornak a sajtkínálatát, hiszen jó néhány akkori hazai sajttípus ma is megállja a helyét. Gondolva itt elsősorban az ömlesztett sajtjainkra (mint a hóvirágsajtra, a Lajta sajtra, vagy a most is piacon lévő „kockasajtokra”, lásd pl. a közkedvelt Medve sajtra), vagy a most is nagy népszerűségnek örvendő füstölt sajtjainkra (mint pl. a Karavánra). A külpiacokon is keresett sajttípusainkat is említhetném, mint a kaskavál és az ementáli típusú sajtokat (pl. a Pannónia-sajtot), vagy a kamember típusú gombás sajtokat, esetleg az Anikó, az Óvári, az ilmici, a parmezán, vagy a márvány sajtjainkat, esetleg az önmagát reklámozó, az illatanyagára nézve a szlovák kvarglira emlékeztető Pálpusztaira, hogy csak néhányat említsek a 70-es, 80-as évek honi sajtkínálatából.  A hazai, egy főre jutó 8 kg-os sajtfogyasztással persze nem tartozunk a világ élmezőnyébe, de legalább nem veszélyeztetjük a 22 kg-os fajlagos fogyasztást felmutató franciákat. Hozzá kell tenni, hogy a két nép gasztronómiájában megmutatkozó különbségek is magyarázattal szolgálnak, hiszen míg a franciák a főétkezéseket sajtkülönlegességekkel koronázzák meg, addig a magyar étrendhez inkább a desszert illik. Magyarország legkedveltebb ömlesztett sajtja a Medve. Amúgy érdemes megemlíteni, bár ez technológiai finomság, de a natúr Medve kockasajt utánozhatatlan finom ízét a különlegesen nagylyukú emmentáli sajtnak köszönheti.

 

Impozáns adataink

Kétségtelen tény, hogy az évtizedekkel ezelőtti magyar tejipar sajtkínálata meg sem közelítette a nyugat-európai szortimentet és kiszerelésbeli gazdagságot, de a mi sajtjaink legalább tejből készültek, és az exportunk alakulásából következtetni lehet arra is, hogy a hazai minőséggel és árfekvéssel különösebb baja a külpiacnak nem volt. Erre utalnak a kivitel alakulását bemutató, impozáns fejlődésről árulkodó adatsorok. A belpiac „izoláltságát” érheti ugyan kritika, de teljes elzártságról abban az időben sem beszélhettünk, legalább is ezt igazolják az import alakulását mutató adatok.

 

Nagyvilágtól kis vendégasztalig

A piacvédelem nem túl erős szintje már a 2004-es uniós csatlakozásunk előtt elporladt. Ezt a célt szolgálta a jog és vámharmonizációs menetrend, valamint az 1995-ben hatályba lépett WTO-megállapodás vámcsökkentésre vonatkozó kötelezettsége, így a magyar fogyasztó már a 2000-es évek elején is ismerkedhetett a sokarcú nyugati sajtkínálattal, ami a multinacionális kiskereskedelmi láncok magyarországi térnyerésével tovább bővült, és ma már nincs érdemi különbség, a fő sajttípusok tekintetében az egykor irigyelt nyugati kínálat és a hazai között. Ráadásul egyre inkább teret nyer itthon a kézműves sajtok ezerarcú világa, a kistermelők és sajtmanufaktúrák, különleges ízesítésű sajttermékeinek a termelői piacokon, vásárokon való megjelenése. Egyes élelmiszer kiskereskedelmi láncok is bekapcsolódnak a hazai sajtkülönlegességek forgalmazásába, de a falusi vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi szolgáltatások tárháza is bővül (pl. vendégasztal) a helyi termékek, így a helyben gyártott sajtok kínálatával.

 

Uniós csatlakozásunk hatása a hazai sajtpiacra (dinamizálódó sajtimport)

Míg a vámrendszer korábban fékezte a külpiaci termékek beáramlását, addig a 2004-es uniós csatlakozásunk véglegesen feloldotta ezt a gátat. A külpiaci adatok rendkívüli termékbeáramlásról tanúskodnak, ami azt is sejteti, hogy a konkurencia, azaz a korlátozások és a termékbeáramlást drágító vámok nélküli import készületlenül érte a hazai tejipart. Az eleinte választék bővítés címén hozzánk beérkező sajtok kiszorító hatását kompenzálandó a tejipar is felvette a kesztyűt, de erre az importdömpingre nem tudott méltó választ adni. A hazai fogyasztó megnyeréséért folytatott versenyben a tetszetősebb, színesebb, gusztusosabb nyugati termék előnyre tett szert. A harc a talpon maradásért zajlott. Az, hogy ebben a küzdelemben a privatizáció során hazaivá vált külhoni szakmai befektetők révén végül is sikereket értünk el, nehéz vitatni. A hazai sajtfogyasztás bővült, és az exportképességünk is javult. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a tetszetősebb, gazdagabb kínálati palettát felvonultató külföldi termékek így is fizetőképes keresletet vontak el a hazai előállítású termékek elől, de az árversenyt, amit a hazai sajtgyártás diktált a külföldi kínálatnak is meg kell vívnia. Hiába ugyanis a kemény sajtok látszólag gazdag külföldi kínálata, a fizetőképes kereslet nem teszi lehetővé, hogy ránk zúduljon a magasabb árkategóriás, nyugati terméktömeg. A verseny tehát kikényszerítette a termékválaszték és a piacképesség permanens javítását, ami a fogyasztó számára pozitívum.

Sajt- és túróexportunk és -importunk alakulása 2000-től napjainkig

 

Exportérték

(ezer euró)

Export-

mennyiség

(tonna)

Importérték

(ezer euró)

Import-

mennyiség

(tonna)

Export-import szaldó

(ezer euró)

2000

43700

18950

23998

11113

19702

2001

52014

20812

29642

11355

22372

2002

43868

20243

29377

11308

14491

2003

44263

23594

30545

12719

13718

2004

40995

19694

50774

18315

-9779

2005

40032

17485

66310

22893

-26278

2006

33104

13702

95056

32668

-61952

2007

32147

11108

122941

39155

-90794

2008

37636

10892

126436

37642

-88800

2009

34762

12601

93450

36446

-58688

2010

41965

14053

128429

44246

-86464

2011

46580

13750

144268

45716

-97688

2012

63717

17022

130231

42681

-66514

2013

81641

20571

151518

45083

-69877

2014

86396

20995

155469

47660

-69073

2015

96223

24365

150433

53947

-54210

2015. 1-8. hó

62513

15588

95739

33697

-33226

2016. 1-8. hó

71627

19497

105921

40550

-34294

Forrás: KSH

 

A sajtkivitel alakulására fókuszálva érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben két fellendülési periódust is megért a sajtexportunk. A 2001-es csúcs utáni hullámvölgy alján (2006- és 2007-ben) az uniós csatlakozás okozta piaci sokkhatás érződik, hiszen ebben a néhány évben dinamizálódott a sajtimport, és kényszerült gyors ütemű fejlesztésekre a hazai tejipar. A recesszió mélységét mutatja, hogy a 2001-es exportcsúcsot csak 2011-12-ben sikerült elérni, illetve meghaladni. Ettől az időponttól kezdve azonban a sajtkivitelünk folyamatosan nőtt. Az exportban mutatkozó konjunktúra jelenleg is tart, sőt sajtexportunk soha nem látott magasságokba emelkedve a 2000 évi exportszint 2,2-szeresére duzzadt, a 2007. évi mélyponthoz képest pedig megháromszorozódott!

Ami a mennyiségi változásokat illeti, a vonatkozó grafikonon követhető, hogy 2003-ban és 2015-ben volt kiemelkedő exportmennyiség, de olyan amplitudójú változások az exportmennyiségek szintjén, mint az export árbevétel esetében nem zajlottak le a vizsgált időszakban. Mi következik ebből? Az export átlagáraink javultak, hiszen az árbevétel növekedését nem az export mennyiségének bővülése, hanem az értékesítési árak javulása idézte elő elsősorban.

A kivitel és a behozatal összevetése is érdekes összefüggéseket rejt magába, hiszen az uniós csatlakozás előtti időszakban egyértelműen pozitív volt a külkereskedelmi szaldónk a sajtok külkereskedelemében. A 2004-es csatlakozás óta viszont nettó importőrökké váltunk, azaz nagyobb értékben és nagyobb mennyiségben importálunk sajtokat, mint exportálunk.

Sajtexportunk és importunk szerkezetének alakulása 2010 és 2015 között

A sajt és túrókivitel adta 2015-ben a tejtermék export 25%-át. Ezzel szemben a sajtbehozatal a teljes tejtermékimportnak mintegy 43%-át képezte. Ebből is érzékelhető, hogy a tejtermékimportban a sajttermékek képezik a leghangsúlyosabb tételt.

Sajtkivitelünk belső szerkezetét nézve hangsúlyos elemként, 49%-os súllyal a normál sajt jön számításba, míg az ömlesztett sajtok 30, a friss sajtok 16%-kal részesednek a kivitelből. Ezt a sort egészíti ki pár százalékpont erejéig a kék sajtként jegyzett márványsajt.

Sajt- és túróexportunk 2010 és 2015 közötti 130%-os bővülése, a bázishoz képest történő megduplázódása mögött a kivitel felét adó normál sajtkivitel közel 50%-os bővülése, az ömlesztett sajt kivitelének 2014-ig tartó közel ötszörös bővülése, és a friss sajt exportjának utóbbi két évben tapasztalt megugrása áll. Mivel mind a három sajttípus exportja számottevően bővült az utóbbi hat évben, a sajtkivitelünk dinamizálódásáról beszélhetünk.

Sajtimportunk szerkezete

Sajtbehozatalunkban a normál termékek aránya eléri a 62%-ot, míg a friss sajtimport csak 18,5%-pontot, az ömlesztett pedig 6,7%pontot képvisel. A behozatal szerkezete jelentősen eltér az exportszerkezettől, hiszen nem csak a normál sajtok importon belüli részaránya magasabb, hanem a friss és ömlesztett árufélék egymáshoz viszonyított aránya is komoly eltérést mutat.

2016. 1-8 havi folyamatok

A 2016. évi változások az előző év azonos időszakához képest jelentős elmozdulást mutatnak. Jóllehet a tejtermékek kivitele enyhe, 2%-os visszaesést mutat, de ezen belül a sajtexport 14,6%-os növekedést produkált. Igaz, a sajtimport is (10,6%-kal) bővült, így a szaldó továbbra is negatív, ugyanis a 105,9 millió eurós (40,6 ezer tonnás) sajtimporttal szemben az exportunk „csak” 71,6 millió eurót (19,5 ezer tonnát) tesz ki.

A sajtexporton belül egyedül az ömlesztett sajtok kivitele csökkent. Mind a hangsúlyos, a kivitel közel felét adó normál sajtok, mind a friss sajtok, mind pedig a reszelt sajtok exportja bővült.

Sajt külkereskedelmünk alakulása, 2015 és 2016, január-augusztusi helyzetkép

 

Export-árbevétel (ezer euró)

Importérték (ezer euró)

Export-import

arány 2016 (%)

 

2015. 1-8. hó

2016. 1-8. hó

2015. 1-8. hó

2016. 1-8. hó

 

Tejtermékek összesen

245.594,7

240.741,6

228.907,4

222.399,3

108,2

Sajt, túró össz.

62.513,6

71.627,1

95.739,2

105.920,6

67,6

Normál sajtok

30.008,6

33.216,7

58.762,8

63.276,5

52,5

Friss sajtok

10.186,6

13.776,1

18.695,9

17.952,2

76,7

Ömlesztett sajtok

19.551,8

18915,1

6.443,8

7.210,1

262,3

Reszelt sajtok

894,3

1.783,5

5.064,5

6.055,3

29,4

Összevetve exportot az importtal, a statisztikai adatokból kitűnik, hogy mely sajtkategóriákban erősebb az exportunk, illetve hol versenyképesebb a külföldi kínálat. A tejtermékek szintjén pozitív a szaldónk, de a sajtok szintjén erősebb az import az exportunknál. Egyedül az ömlesztett sajtokban erősebb a magyar kínálat, sőt több mint dupla nagyságrendű a kivitelünk, mint az importunk.

A sajtexportunk összességében gyorsabban bővült, mint az importunk. Ezen belül a kivitelt alkotó sajttípusok közül a leggyorsabb növekedést, az export megduplázódását a reszelt sajtok produkálták, míg a friss sajtok kivitele 35%-kal, a normál sajtoké pedig, mintegy 10%-kal bővült. Az ömlesztett sajtexport jelzett visszaesése alig 3%-ot túllépő.

Exportpiacok és importforrások

Sajtjaink nem csak Európában, hanem Ázsiában is keresettek, sőt Ázsia 2016-ban már megelőzte az Európai Unióbeli piacainkat. Míg ugyanis az EU-ba irányuló sajtkivitelünk a 2015. évi, 1-8 havi 24,9 millió euróról (6711 tonna) 21,8 millió euróra (6698 tonnára) csökkent, addig az ázsiai exportunk a 20,9 millió eurós (4573 tonnás) szintről 33%-os bővülés mellett 27,8 millió euróra (6828 tonnára) nőtt. Az ázsiai piaci siker az értékesítési átlagárak növekedését is magában hordozza, hiszen míg az exportmennyiség 4%-kal bővült, addig az exportárbevétel egyharmadával nőtt.

Kétségtelen tény, hogy az Arab-öböl nem éppen kenyérre, tejre gyűjtő, szegény országai viszik a prímet a magyar sajtpiaci kivitelben. A piacbővülés léptéke is meglepően magas ebben a térségben, akár két-háromszoros is egyes partnereink (lásd Irak, Jordánia, Egyesült Arab Emirátus) esetében, nem mintha a 30% fölötti piacbővülést lekicsinylenénk. Mindemellett, bár a táblázatból ez nem derül ki, nincs olyan európai uniós tagállam, ahova ne szállítanánk sajtot, csak a mérték jócskán 1 millió euró alatti és a piacbővülés mértéke is szerényebb, így nem jutott hely a táblázatban a számukra. Ami pedig az unió képviseletében feltüntetett, legjelentősebb olasz piacot illeti: a közel 40%-os piacvesztés önmagáért beszél. Még a német (34,4%-os) és a román (15,9%-os) piacbővülés is nagyra értékelendő lenne az európai környezetben, ha az Arab-öböl menti piaci partnereink alacsony igényszintet képviselnének.

Importforrások

Fő importforrásunk az Európai Unió. Elenyésző kivételtől eltekintve sajtimportunk zöme (99,9%-a) az unió belső piacáról származik, jelesül 77%-ban az EU-15-ök, 23%-ban pedig az EU-13-ak piacáról. A régi tagállamok közül Németország a legjelentősebb szállítónk, hiszen innen származott 2016 1-8 hónapjában sajtimportunk fele. A második legjelentősebb sajtbeszerzési forrásunk Lengyelország, majd Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Franciaország, Csehország és Dánia következik az érték szerinti rangsorban.

Kiemelkedően nagy növekedési erély egyedül a Hollandiából származó sajtimportot jellemezte. A bő 50%-os importnövekmény egyedülálló a szállítói körben, jóllehet a cseh sajtimport 15%-os növekménye is tevékenyen járult hozzá a 2016. évi, időarányos sajtimport mintegy 8%-os bővüléséhez.

Összeállította: Szabó Jenő

Kapcsolódó cikkek

  • 2017.10.19. 15:11

    Fülsüketítő motorzaj, égig érő füstfelhő zavarta meg a luxemburgi Rambrouch és Roodt városok közötti térség csendjét augusztus utolsó vasárnapján. Itt rendezték meg az aratócséplőgépek kétévenként – idén 12. alkalommal – sorra kerülő gyorsasági...

  • 2017.10.19. 15:31

    Jogszerű földhasználók és társulásaik számára van lehetőség mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítésre és ipari célú fás szárú ültetvények telepítésére. A támogatás felhasználása a 10000 fő alatti lakosságú vidéki térségekben, illetve a 10000 fő feletti települések közül...