„Sok hatóanyag fog elveszni a fronton...”

Borítókép

Zajlanak az események a növényvédő szerek piacán: a közeljövőben számos jelenlegi hatóanyag újraengedélyezési folyamaton megy keresztül, és arra lehet számítani, hogy a ma ismert azol alapú készítmények zöme eltűnhet a piacról 2020-ig. Ráadásul tudnunk kell, hogy jelenleg az EU 28 tagállamaiban a gabonafélékben használt gombaölő szerek teljes piaci értékének 90%-a azol alapú. Hogyan tovább? A BASF már 2011 óta készül ezekre a változásokra, hévízi kalászos konferenciáján pedig ennek eredményeibe is bepillantást nyertünk.

Az ellenség

A kalászosok terméshozamának biztonsága leginkább azon múlik, hogy sikerül-e a termést döntően létrehozó fölső leveleket megvédeni a gombakórokozóktól. A növények asszimilációja, a tápanyagoknak a szemekbe épülése csak akkor megy végbe zavartalanul, ha ezek a fölső, a napfényből leginkább részesülő levelek egészségesek. Ha kicsit is károsodnak, az mázsákkal, ha pedig nagyon, az tonnákkal csökkentheti a hektáronkénti hozamot. A búzát legerőteljesebben a rozsdák támadják, de számolni kell a foltbetegségek föllépésével is. Az árpa esetében a foltbetegségek károkozása a jelentősebb.

A megoldás

A kalászosok lombvédelmére használatos gombaölő szereket három nagy csoportba sorolhatjuk: azolok, strobilurinok és karboxamidok. Önmagukban egyik hatóanyag csoport tagjai sem adnak megfelelő hatást az összes fontos kalászos betegség ellen, a megfelelő hatékonyság eléréséhez kombinálnunk kell őket. Az azolok kivonására felkészülve vezette be a BASF az azolmentes, strobilurint és karboxamidot tartalmazó szerkombinációk első képviselőjét, a Priaxor®-t – vezette fel a konferencián az új gombölőt Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke.

A BASF tavaly vezette be Xemium® néven új hatóanyagát (fluxapiroxad), amivel a Systiva® csávázószerben és az említett Priaxor® gombaölő szerben találkozhatnak a termelők. A hatóanyag különlegessége, hogy a környezetétől függően felvehet zsíroldékony és vízoldékony formát is, így gyorsan bejut a gombákba, ugyanakkor gyorsan szállítódik a növényekben is.

A Priaxor® strobilurin (piraklostrobin) és karboxamid (Xemium®) tartalmának köszönhetően fölülmúlja a búzában legnagyobb területeken használt, két vagy három hatóanyagból álló azolkombinációk teljesítményét úgy a rozsdák, mint a foltbetegségek esetében is. Hatóanyagainak zöldítő hatása is van, így a kezelt állomány zöldfelülete a tejes- és viaszérés idején is meghaladja a csak gombaölő hatású azolkombinációkkal permetezett növényekét. Így a gombaölő és zöldítő hatása révén őszi búzában akár 4-6 q/ha termésnövekedés is realizálható használatával.

Árpában az azolkombinációkhoz képest ennél is jelentősebb termésnövelés írható a Priaxor® javára, ami érthető, hiszen mindkét fontos foltbetegség, de különösképpen a hálózatos levélfoltosság elleni hatékonyságban alaposan fölülmúlja az azolokat. Ahhoz, hogy a Priaxor®-ral a lehető legnagyobb termésnövekedést érjük el, a készítményt akkor használjuk, amikor a gabonanövények lombozata már teljesen kifejlődött. Egy kezelés esetén, a szer optimális kijuttatási időpontja búzában a kalászolás kezdete, árpában pedig a zászlóslevelek kiterülése.

És ezzel még nincs vége...

Nemcsak a csúcsgombaölőt ismerhettük meg a konferencián, de a Systiva csávázó szert, a 2020 után bevezetésre kerülő Revysol gombaölő szert, valamint a BASF teljes N-management szolgáltatását, beleértve a Vizura® és Limus® Colourless inhibítorokat. És a történet (a fejlesztés) folytatódik...

Sándor Ildikó

yes