A szőlő kocsánybénulása megelőzhető

Kezdjük a magnéziummal: amennyiben magnéziumhiány lép fel a tenyészidőszak alatt – akár csak átmenetileg is –, a fehérborszőlőfajták levele jellegzetesen sárgulni kezd. Kékszőlőfajtáknál ugyanez a levelek jellegzetes piros elszíneződéséhez vezet. A magnézium hiánya később kocsánybénulást okoz!

A kocsánybénulásra érzékeny borszőlőfajták közül közepesen érzékenyek: Kékoportó, MüllerThurgau, Chardonnay, Szürkebarát; nagyon érzékenyek: Rajnai rizling, Tramini, Chasselas, Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos.

A tápanyag-utánpótlásról

A szőlő a tápanyagokat elsősorban a gyökerein keresztül veszi fel. A levélen keresztüli tápanyagfelvételnek csak a tápelemhiány gyors és átmeneti megszüntetése esetén van jelentősége. Ezért ajánlott a makroelemeket (nitrogén, foszfor, kálium), továbbá a mezoelemeket (kén, magnézium) elsősorban talajon keresztül pótolni, mert akkora mennyiségben, amekkora mennyiségben a szőlő igényli, csak talajon keresztül oldható meg a pótlása. Itt mázsákról, kilogrammokról beszélünk. Levélen keresztül nagyságrendekkel kevesebbet lehet pótolni hatóanyagban számolva. Más a helyzet a mikroelemekkel (pl. vas, réz, mangán, cink, bór stb.), melyeket kis mennyiségben, milligrammban könnyebben mérhetően igényel a szőlő, itt indokolt levélen keresztül kijuttatni.

A magnéziumhiány

Folytatva az előző gondolatmenetet, a magnéziumhiánnyal kapcsolatban, joggal merül fel a kérdés, hogy mikor és hol alakulhat ki magnéziumhiány? A leggyakrabban laza és humuszban szegény talajokon (homoktalajokon), valamint karbonátos talajokon, ahol a magas mésztartalom miatt a növények nem tudnak elég magnéziumot felvenni a talajból. De magnéziumhiány léphet fel a talaj vízháztartásának ingadozása vagy ammónium-túlsúlyos nitrogéntrágyázás esetén is.

Nézzük meg, hogy milyen tünetek esetén gyanakodhatunk magnézium hiányra! Ha a szőlőlevélen a levéllemez levél erek által határolt részén sárgulást, majd barnulást tapasztalunk, de a levél erek melletti rész zöld marad. Ez a leghamarabb látható tünet, azonban ez is csak a hiány beálltát követően leghamarabb két héttel(!) kezd mutatkozni. Mire jól láthatóvá válik, legalább másfél hónap eltelik. Ezért aki tapasztalt saját ültetvényében ilyen tüneteket, ott a megelőzésre érdemes fektetni a hangsúlyt. Ha ezt elhanyagoljuk, számolnunk kell vele, hogy nő a kocsánybénulás veszélye, csökken a tőke egészségi állapota, az ültetvényünket végül hamarabb kell majd kivágni, mert a termés jó része (mármint a kevesebb termés jó része) a kocsánybénulás miatt nem tud gazdasági hasznot hozni. cTovábbi hozadéka, bár nem szembetűnő, hogy a gyökerek növekedése lelassul, így a kisebb, kevésbé szerteágazó gyökéren keresztül kevesebb vizet és tápanyagot lesz képes felvenni a későbbiekben a talajon keresztül. Ez pedig a nyári szárazságban további lankadást, szó szerint vegetálást jelent. A legjobb, amit tehetünk, ha jó kondícióban tartjuk az ültetvényünket, a nitrogén, foszfor, kálium sorát folytatva a magnéziummal, kénnel, kalciummal és a mikroelemekkel.

Keserűsós lombtrágyázás

Visszatérve a cikk címére, a legegyszerűbb, ha a kocsánybénulás megelőzésére a magnéziumot talajtrágya formájában adjuk (pl. Kieserit). Ezt akkor adjuk, ha a virágzásig még van a növénynek két hónapja, hogy maradéktalanul fel tudja venni. Ha ez az alap- vagy fejtrágyázás már elmaradt, még egy lehetőség kínálkozik: a levéltrágyák. Itt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy nagyságrendileg meg sem tudjuk közelíteni azt a mennyiséget, amit talajon keresztül ki tudnánk juttatni. A levéltrágyák tehát nem pótolják az alap- vagy fejtrágyázást, annak csak kiegészítő kezelésére szolgálnak.

Levélen keresztül keserűsóval eredményesen végezhetjük el a magnéziumpótlást, mely azonnal felvehető magnéziumot és ként tartalmaz, vagyis azonnal hat. Alkalmazása 2-5%-os oldat formájában (2-5 kg keserűsó bekeverése 100 liter vízhez) 1-3 alkalommal kijuttatva ajánlott, alkalmanként 10 kg/ha adagban, összesen 20-25 kg/ha mennyiségben.

A keserűsós levéltrágyázást röviddel a virágzás után érdemes kezdeni és kéthetente megismételni. Levéltrágyaként még a magnéziummal jól ellátott talajokon is sikeresen alkalmazható, mert az intenzív tápanyagfelvétel idején a növény gyakran nem jut elegendő magnéziumhoz.

Az intenzív tápanyagfelvétel ideje megegyezik az intenzív növekedés időszakával, valamint a virágzást megelőző időszakban a legmagasabb. A keserűsós permetezéseket ezért augusztus elejével bezárólag célszerű elvégezni. A növényvédő szerek legtöbbjével keverhető, érdemes azonban minden esetben keverési próbát végezni. A levélperzselések elkerülése végett fontos, hogy a levéltrágyázást ne végezzük tűző napon, mint ahogy a növényvédő szeres kezeléseket sem. Ennek eredményeként a szőlőtőke egészséges marad, és kevesebb fürt hullik le a földre.

Dr. Zsom Eszter

szaktanácsadó

zsom.eszter@t-online.hu

no