Talaj, takarmánynövény, takarmányozás

Borítókép

Ha megnézzük a közelmúltban a humán fogyasztásra szánt gabonák, zöldségfélék beltartalmának változását bemutató tanulmányokat, könnyen levonhatjuk a következtetést, hogy a sok esetben ugyanabban a környezetben, ugyanazon a talajon termesztett takarmánynövényeknél sem feltétlenül szebb a kép. Márpedig a legjobb – leghatékonyabb és legtermészetesebb – módja a tápanyagok egy jelentős részének bevitelére a szántóföldi takarmánybázis, a rét és a legelő. Kevesen gondolunk rá, de tudatos megközelítéssel és egyszerű, de célzott beavatkozással komoly előrelépést tehetünk mind a mennyiségi, mind a minőségi javításban, a talaj javításán keresztül.

Jó és rossz hír egyszerre: a talajsavanyodás mindenre hat!

Magyarországon (is) általános és súlyosbodó jelenség a talajok savanyodása. A savanyú talaj pedig talajegészség és teljesítőképesség terén sérült. A takarmánynövények termesztésére, rétként, illetve legelőként hasznosított területek ennek a jelenségnek ugyanúgy ki vannak téve. És miért a talajok savanyodását emeljük ki? Ennek magyarázata alapvetően egyszerű. A talaj savanyodása gyakorlatilag a kalcium – mint alapvető építő elem – fokozatos eltűnése a talajból, amely megváltoztatja nemcsak kémhatását, hanem valamennyi – fizikai, kémiai és biológiai – tulajdonságára hat. Fizikai tulajdonságok pl. a talajszerkezet, a szemcseméret (porozitás), a víz-, levegő- és hőháztartás. Kémiai tulajdonságok pl. a kémhatás (pH), a tápanyag-, ásványianyag- és szervesanyag-tartalom.

A biológiai tulajdonságok pedig a talajélettel – talajlakó élőlények mennyisége, fajgazdagsága, hatásuk az anyagforgalomra és a növények élettevékenységére – párhuzamosak.

A kalcium olyan alapvető elem, amely mindhárom tulajdonságcsoportra hatással van. Ezeken keresztül pedig egyértelmű az összefüggés a talaj kalciumtartalma, a talaj kémhatása, és a területünkön elérhető teljesítmény között. Innentől kezdve mindegy, hogy milyen kultúráról (kukorica, takarmány búza vagy árpa, szója, lucerna, herefélék, stb.) vagy hasznosításról – szántóföldi termesztés, rét, legelő – beszélünk, a talaj savanyodása mindegyikre hatással van. Megfordítva a gondolatmenetet, a talaj savanyodásának orvoslása bármelyikre jótékony hatást fog kifejteni.

Javítanunk kell a talaj állapotát!

A helyes megközelítés tehát a talaj javítására irányuló szemlélet kialakítása. Ezt kell követnünk a takarmánynövények esetében is. Fontos kérdés a pillangósok élettevékenysége, egészen pontosan a gyökereiken élő nitrogénmegkötő baktériumokkal folytatott anyagcsere-folyamat eredményeként kialakuló fokozott talajsavanyító hatás.

A pillangóskultúrák lényegesen savanyúbb talajállapotot képesek maguk után hagyni, mint a többi növény, amit a rákövetkező növénykultúra előtt is be kell kalkulálni. Másik oldalról közelítve a kérdést, mind a talaj, mind a takarmánynövény szempontjából igen előnyös a vetés előtti talajmeszezés, illetve nemcsak előnyös, hanem szükséges a betakarítás vagy feltörés utáni meszezés a megfelelő talajállapot megőrzése, és a rákövetkező kultúra szempontjából.

Mit tegyünk, hogyan lássunk hozzá?

Első lépésként mindenképp javasolt a talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel, és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! –szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütés-szerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyag dózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben elmegy a kedvünk, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.

Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?

A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

Kalcium-karbonát-termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét! Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnézium szintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel.

Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer, mielőtt döntünk!

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalcium-tartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, bigbages kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid-alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

A mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés. Karbonát-hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját. Kalcium-oxid-hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába.

Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni, és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban. Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves. Rétek, legelők esetében kaszálás vagy legeltetés után, illetve tél végén, kora tavasszal a vegetáció beindulása előtt juttatható ki.

A savanyú talajok meszezésével egyaránt javítható a talajállapot, az agrotechnikai műveletek hatékonysága, és a takarmánybázis minősége. És ne feledje – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József

üzletfejlesztő

yes