Talajsavanyodás és teljesítmény

Sokszor még ma is elhangzik a kérdés a gazdálkodók részéről, hogy melyik kultúrát érdemes meszezni? Egy ilyen kérdésnek örülni kell, mert olyan gazdálkodó teszi fel, aki tenni akar a savanyodás ellen, javítani akar a talaj teljesítő képességén, egészségén, és a legjobbat akarja kihozni a talajmeszezésből. Szántóföldi kultúrák között nemigen találunk olyat, amelyik – a talajsavanyodás mértékétől függően – ne lenne hálás a talaj kémhatásra irányuló javításért. Kalászosainkra gondolva a kérdés néhány egyszerű és logikus összefüggés megvilágításával érthetően megválaszolható.

A savanyodás mindenre kihat

A savanyodó talaj szerkezetileg (is) romló talajt jelent, amely a gyökérfejlődés számára kedvezőtlenebb, sokszor tömörebb, nehezebben áthatolható, illetve rosszabb víz- és levegőgazdálkodású is. Ezek korlátozó hatása a viszonylag sekélyen gyökerező kalászosok esetében igen erőteljesen megmutatkozhat. A savanyodással leginkább az a felső talajréteg sújtott, ahol a kalászos gyökérzetének döntő része elhelyezkedik és fejlődik. A gyökérzet normál esetben intenzív, a tápanyag-felvétel hatékonyságát messzemenően meghatározó együttműködést folytat a talaj mikroszervezeteivel (baktériumok, gombák), amelynek előfeltétele a megfelelő, élhető közeget adó, optimális talajszerkezet. Ha ez a növény–mikroba-kapcsolat vagy maga a talaj mikroflórája sérül, a tápanyagok körforgási folyamata és a növény számára a talajon keresztül hozzáférhető tápanyag mennyisége is jelentős mértékben korlátozódik (1. és 2. ábrák).


1. ábra

Ha a teljes termesztési folyamatot nézzük, a talajsavanyodás és annak következményei a termesztéstechnológia szinte minden elemére kihatnak. Az elővetemény szármaradványának lebomlása a mikroszervezetek eltűnése miatt nem vagy csak részben, hosszabb idő alatt és rossz minőségben valósul meg. Az alapművelés minősége elmarad a várttól, és kötöttebb talajok esetében a savanyodással párhuzamosan emelkedik a


2.ábra

műveléshez szükséges energia. Ugyanezek érvényesek a magágykészítés és a vetés minőségére. A vetőmag a felső, legsavanyúbb rétegbe kerül, a fiatal csíranövénynek itt kell boldogulnia: egy számára kedvezőtlenebb közegben, kevesebb felvehető tápanyaggal. A kijuttatott műtrágyák hasznosulása, a tápanyagok felvehetősége is csökken, ez minden fejlődési – vegetatív és generatív – életszakaszban probléma. A későbbiek során a talaj vízbefogadó- és megtartó képességének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ennek jelentősége egyre nagyobb lesz, és önmagában képes eldönteni a termesztés sikerességét.


3. ábra


A savanyodó talajok meszes javításának hatása

Meglepő jelenség

A 3. ábránk a talaj kémhatásának és a szelektív gyomirtószerek hatékonyságának összefüggését mutatja be. Az esettanulmány Franciaországból származik, ahol a 90-es években tapasztalták először az elsavanyodó területeken a szelektív gyomirtó szerek hatékonyságának csökkenését – a gyomirtási hatékonyság és a szelektivitási hatékonyság csökkenését egyszerre, azaz nem korlátozta megfelelően a gyomok térnyerését, ugyanakkor egyre inkább okozott toxikus tüneteket a kultúrnövényen. A savanyodó talajok meszes javításának következtében jelentős javulást értek el a szeletív szerek hatékonyságában, az ábrán látható mértékben.

Meszezzünk – de mivel és hogyan?

Mielőtt a meszes talajjavításhoz hozzálátunk, legyen a kezünkben talajvizsgálati eredmény! Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni! Enélkül a legjobb szándékkal is a diagnózis nélküli gyógyítási kísérlethez hasonló helyzetbe kényszeríthetjük magunkat.

A talaj meszezésével kapcsolatban felmerülő kérdések közül a talajvizsgálati eredmény után a legfontosabb a számunkra ideális talajmeszező termék és technológia kiválasztása. Mitől lehet egy termék, vagy technológia ideális? Ennek megválaszolásában érdemes az alábbiakat végig gondolni:

  • Mennyire fontos az időben rugalmas kijuttathatóság? A termesztéstechnológiai műveletek időzítése sok esetben nem rajtunk múlik, hanem külső körülményekhez, elsősorban az időjáráshoz kell igazítanunk őket, és egy olyan termék, amely rugalmasan illeszthető a munkálatokba az év szinte bármely időszakában, nagyban megkönnyíti a dolgunkat.
  • Mennyire fontos az egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság? Az egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság rendszerint költséghatékonyabb munkát, nagyobb napi hektárteljesítményt, gyorsaságot jelent.
  • Mennyire fontos a gyors hatás? Megfelelő hatóanyag megválasztásával a javulás már a meszezést követő kultúrában és annak betakarítása után, a rákövetkező talajmunkák során jelentkezik.
  • Mennyire fontos az anyag koncentráltsága – és ezzel összefüggésben a hektáronként kijuttatandó anyag mennyisége? Nem mindegy, hogy tonnákat vagy mázsákat kell kijuttatnunk egy hektárra.

Nézzük meg, milyen válaszokat adnak a mezőgazdaság számára elérhető megoldások a fenti kérdésekre!

1. Karbonát-őrlemények

Az ár mellett a másik meghatározó kérdés minden esetben a szemcseméret. A néhány 100 mikron(!) feletti frakció oldódása kérdéses – pontosan nem tudni, mennyi és mikor fog beoldódni, de egy bizonyos szemcseméret felett minimális. Hektáronkénti dózisuk magas, kijuttatásuk nehéz és körülményes, amire fel kell készülni. Előnyük az eltarthatóság, a tárolhatóság és a hosszabb hatástartam – bár ez utóbbi nagyban függ a kijuttatott dózistól. Tonnára vetített áruk általában alacsony, de jellemzően az agronómiai szempontból indokolt mennyiség alkalmazásakor a hektárköltségük már egészen más kategória.


 

Itt fontos megemlíteni, hogy dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet! A magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát és más elemekkel való antagonizmushoz vezet.

2. Karbonát-granulátumok

Az őrleményekhez képest finomabbra őrölt karbonátból valamilyen kötőanyag segítségével granulált termékek. Előnyük a kiegyenlített szemcseméret, fajsúly és a műtrágyákéval megegyező szórhatóság. A karbonát-hatóanyagú granulátumok esetében mindig gondoljuk át a következőket, mielőtt használnánk:

a. mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis,

b. ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa,

c. mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben b. és c. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer, mielőtt döntünk! A talajvizsgálati eredmény alapján számított dózis – különösen erősen savanyú területeken – jellemzően nagyon magas költséggel teljesíthető, a kisebb dózis pedig átmeneti időre és kis mértékben javít.

3. Aktív kalcium- (kalcium-oxid) hatóanyagú szemcsés termékek

A kalcium-oxid elsősorban rendkívül gyors vízoldékonyságának köszönhetően a fentiekhez képest eltérő technológiájú meszezést tesz lehetővé, amelyet az előzőekben felsorolt kérdésekre adott válaszok alapján könnyebben megérthetünk.

1. Időben rugalmas kijuttathatóság? A gyors oldódás miatt a kalcium gyorsan talajoldatba kerül, ennek köszönhetően rugalmasan időzíthető a kijuttatás. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:

»közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni);

»erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban. Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves!

  • Egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság? A kalcium-oxid oldhatósága gyakorlatilag nem függ a szemcsemérettől, így a röpítőtárcsás kijuttatáshoz megfelelő szemcseméretű termék kialakítására ad lehetőséget. A röpítőtárcsás szórás egyenletesebb szórásképet, nagy szórásszélességet és gyors előrehaladást tesz lehetővé, nagy napi hektárteljesítménnyel, mintha műtrágyát szórnánk.
  • Gyors hatás? A gyors oldatba kerülés gyors hatást eredményez a talajban.
  • Az anyag koncentráltsága – és ezzel összefüggésben a hektáronként kijuttatandó anyag mennyisége? A szükséges dózis nem tonnákban, hanem mázsákban mérhető. A gyors és egyszerű kijuttathatóság lehetővé teszi az akár minden évben kisebb dózisokkal végrehajtott, lépcsőzetes pH-emelést, amelyhez a talajélet is könnyebben alkalmazkodik.

A hazai talajvizsgálati eredmények alapján bőven itt az ideje, hogy talajaink meszes javítását beillesszük a technológia egyik alapvető elemeként. Használható és hatékony megoldások rendelkezésre állnak. Minél előbb hozzákezdünk – akár a most zajló betakarítások után –, annál korábban jelentkeznek a jótékony hatások. És ne feledje – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József

Tartalom közti banner a cikk végére
no