A tarlón hagyott növényi maradványok bontásával folytatódott a 3 éves talajoltós kísérlet | Agrárágazat

A tarlón hagyott növényi maradványok bontásával folytatódott a 3 éves talajoltós kísérlet

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete kezdeményezésére és a NÉBIH jelentős támogatásával 2016-ban összehasonlító kisparcellás kísérletet állítottak be Pécs mellett.

A közösen végzett üzemi vizsgálat célja, hogy erősítsük a talajbaktériumok régóta ismert és igazolt, a talajban betöltött nélkülözhetetlen szerepét egy független – hatósági jogkörrel is rendelkező – kísérleti szervezettel és helyszínen, további kézzelfogható, tényszerű adatokkal és információkkal segítsük a sikeres, környezetet kímélő gazdálkodást, növénytermesztést, a hazai agrárművelés alatt álló területeken.

Ezen üzemi vizsgálat egy 3 éves projekt, melyben a szervezet tagjainak termékeit mindig ugyanazon a területen, a forgalmazási okirat szerint alkalmazva, előre egyeztetett vetésforgóban állítják be véletlen blokk elrendezésben. Majd a kezelt és kezeletlen területek eredményeinek összehasonlítását végzik szántóföldön. A vizsgálatban nemcsak a területen termesztett növények paramétereit (kelési százalék, növekedési mutatók, termés mennyiségi és minőségi mutatói… stb.), hanem a termőtalaj változását (talajvizsgálati mutatók, talajszerkezet, vízháztartás, stb) is nyomon követik.

Az első kísérleti növény kukorica volt (DKC4590) a Baranya megyei Szalántán. Az alkalmazott termékek a következők voltak: Azoter (2017-től már nem vesz részt az üzemi vizsgálatban), BactoFil A10, BactoVit mikrobiológiai termésnövelő, BIOFIL Savanyú talajoltó baktérium készítmény, Phylazonit talajoltó, Mikro-Vital, Natur Micro.

Emlékeztetőül, kiemelve a terméseredményeket 5-14%-kal több volt a kezelt területen a kukorica termésátlaga a kezeletlen kontrollhoz képest.

A kukorica betakarítása után, a cellulózbontás, majd a tavaszi talajoltó-kezelés művelete következett (1-2. ábra). A kezelt területen a szervezet tagjainak cellulózbontó készítményeivel (BactoFil Cell, BIOFIL Szárbontó baktérium készítmény, FermentStart, Mikro-Vital C+, Natur Micro, Phylazonit Tarlóbontó), az engedélyező okiratokban foglaltak szerint történtek a kezelések. A növényi maradványok irányított lebontásával értékes tápanyagok kerülnek vissza a talajba, javul a talaj szerkezete, egészségesebbé válik a termőföld. A talajba vissza kevert szerves anyagok cellulózbontóval kezelve jótékony hatásukat nem pusztán tápanyag-gazdálkodási, de talajszerkezeti, ökonómiai és növényvédelmi szempontból is kifejtik.

 

1-2. ábra Az őszi cellulózbontó kezelés előtti (bal oldal, 2016. 12.12.); és a kelés, valamint tavaszi talajoltó kezelés utáni állapot (jobb oldal, 2017.04.27.)
Fotó: Pólya Márton, kísérletvezető

 

Az idei, 2017-es évben az összehasonlító üzemi kisparcellás kísérleteket tavaszi árpa növénnyel végezték el a NÉBIH független szakemberei. A kísérlet továbbra is véletlen blokk elrendezésben, Ramann-féle barna erdőtalajon 90 m2-es parcellákon 4 ismétlésben került beállításra. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkákat minden kezelésen egységesen végezték el. A kísérletben az üzemi kontroll és baktériumos oltóanyagokkal kezelt parcellákon kívül, nagy műtrágya dózissal kezelt parcellát is beállítottak. Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy a baktérium kezelések hatására a vegetációs időszak hossza az üzemi kontrollhoz és a többlet nitrogénnel kezelt parcellához képest is jelentősen kitolódott, az előzetes felmérések, állomány vizsgálatok alapján a termés mennyiségében és minőségében szintén javulás prognosztizálható.

 

3. ábra A 2017-es őszi árpa kísérlet kontroll (felül) és talajoltóval kezelt kalászai (középső és alsó) 2017.06.27.
Fotó: Pólya Márton, kísérletvezető

 

Következő cikkünkben a talajoltó baktérium készítményekkel végzett kísérletek részletes eredményeivel és a kezelések összehasonlító elemzésével foglalkozunk.

Kapcsolódó cikkek