Teret nyert az ISOBUS – miért, mekkorát, mennyiért? | Agrárágazat

Teret nyert az ISOBUS – miért, mekkorát, mennyiért?

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Néhány éve még minden elektronikusan vezérelhető munkagéphez saját, egyedi kialakítású terminál szolgált a traktorvezető fülkéjében a munkagépen mért adatok kijelzésére és elektronikus beavatkozó egységeken keresztüli távvezérlésre, a traktor és munkagép üzemének összehangolására. Mindennapos munkája során a gazda azonban gyakran vált át más gyártók traktoraira, gépeire, elektronikai felszereléseire.

Minden traktorhoz és minden munkagéphez más és más vezérlő terminál kellett ahhoz, hogy a gépcsoporton belül az oda-vissza adatfolyam és az ehhez igazodó szabályozás biztosítható legyen. Ez az innováció kerékkötőjévé vált, áldatlan állapot tartósan nem maradhatott fenn.

A megoldás: ISOBUS és univerzális terminálja

Az ISOBUS-kompatibilis gépcsoport egyetlen univerzális terminálról vezérelhető

 

Európa vezető gépgyártói – Amazone, AGCO, CLAAS, Grimme, John Deere, Kverneland, New Holland és Pöttinger – a bináris adatátvitelre szolgáló egységes BUS (Binary Unit System) rendszerben találták meg a szabványosított kommunikáció legjobb módját az elektronikával ellátott munkagép és a vezetőfülkében levő vezérlő terminál között.

A munkagép szabványos jelkábele a traktoron levő dugaljba csatlakozik

 

Megállapodtak az egységes, 9 pólusú csatlakozókról, valamint a jel- és adatátvitel módjáról, illetve arról is, hogy a kontinensünkön használt traktorok termináljai a mi intenzívebb gazdálkodási igényeinknek mindenben eleget tevő, univerzális szolgáltatást nyújtsanak. Az ötletet világméretekben is felkarolták: megszületett a nemzetközi ISO 11783 szabvány, röviden az ISOBUS. Ez egységes rendszerbe foglalja a traktor és munkagép közötti adatátvitelt és kommunikációt. 2009-ben létrehozták a CCI e.V. (Competence Center ISOBUS) szervezetet. A közös érdeket szem előtt tartó fejlesztés eredménye a CCI-terminál, amelyet időközben a legtöbb európai gyártó használ.

 

A CCI-terminál kezelőfelülete és bemenetei

 

A nagyobbak cégfeliratokkal teszik egyedivé a terminált, amely azonban minden esetben mindig ugyanazokkal a kezelőelemekkel ugyanazon funkciók megvalósítására képes. Mint mindig, itt is akadnak kivételek: például az AGCO, a CLAAS vagy a John Deere egyedi megjelenésű, de azonos képességű univerzális termináljai.

 

Traktoroldali ISOBUS – akár utólag is!

A nagyobb teljesítményű, korszerű traktorok eleve ISOBUS-kompatibilisek, saját belső rendszerük, sok esetben már univerzális termináljuk is van. Ha az Ön traktora mégsem lenne ellátva az ISO 11783 szabvány szerinti ISOBUS felszereléssel, semmi gond!  Utánszerelő-készletet, pontosan az illető traktortípushoz testre szabva, a kívánt változatban szállítanak a szakcégek. Már csak a beépítést kell megoldani, de ez sem ördöngösség: egyre több szerelő vállalkozik rá.

A traktorba utólag is beszerelhető ISOBUS-rendszer

Sokatmondó a túloldali rajz tételeinek beárazása,

Sokatmondó a túloldali rajz tételeinek beárazása, hiszen a traktorba gyárilag beépített rendszerek felépítése is hasonló:

- ISOBUS univerzális "field-operator 300" terminál traktor-ECU-val, 3-féle csatlakozó kábellel, gömbcsuklós tartóval 1.860 €*;

- ISOBUS traktorkábel 5 m, hátsó traktor-munkagép csatlakozó aljzattal, belső terminál-csatlakozóval, akku-kábellel 150 €*;

- a radarszenzor, a sebességszenzor, a hátsó TLT szenzora, a hátsó hidraulikus emelőszerkezet  szenzora és a hátsó hidraulika analóg szenzora jeleit fogadó elektronikus dugaljzat az érzékelők csatlakozó vezetékeivel 235 €*;

- radaros sebességszenzor 295 €*;

 - joystick 419 €*;

- anyagár összesen: 2.959 €*.

* A fenti árak közelítőleg érvényesek, kereskedelmi forgalomban kérjen egyedi árajánlatot.

Ehhez a kereken 3.000 eurót kitevő alapösszeghez jön még – igény szerint – a pontosabb helyzet-meghatározást szolgáló GPS vagy GPS-RTK széles skálán mozgó költsége.

 

„Trendi” munkagépek

A gépeken egyre gyakrabban találkozunk fedélzeti munka-számítógépekkel, úgynevezett jobcomputerekkel, amelyek a sikeres, pontos munkavégzéshez szükséges adatokat szenzoraik révén gyűjtik, és feldolgozva továbbítják a központi terminálhoz. Ugyanezek a jobcomputerek a traktor termináljáról érkező olyan utasításokat is végrehajtják, amelyeket egyébként kézi vezérléssel kellene megoldani (permetezőgépnél például a szórókeret mozgatása, szabályozása, működtetése, az automatikus szakaszolás vagy éppen a permetlérendszer tisztítása).

A 90 LE alatti, MTZ/Zetor Major-osztályú traktoroknál főként vetőgépek, műtrágyaszórók, permetezőgépek, valamint rendfelszedő kocsik és bálázók fordulnak elő az „okos” kategóriában – üdítő kivétel egy egysoros, gyűjtőtartályos burgonyabetakarító gép. A közepes – 91-135 LE közötti – kategóriában ezt a sort egészítik ki bizonyos ekék, burgonyaültető gépek, rotációs kaszák, rendképzők, körbálázók és szecskaszállító kocsik.

Az ilyen gépek használatának feltétele az, hogy a traktoron legyen a valamennyi adatot feldolgozó, vezérlő terminál mellett az adatátviteli kábel fogadására szolgáló dugaszaljzat és a traktor saját adatait rendelkezésre bocsátó ECU-computer is. Ide érkeznek be a traktor szenzoraitól a jelközvetítőn keresztül a munkagép számára fontos információk, például a haladási sebesség, a TLT-fordulatszám, a teheremelő hidraulika helyzete és a menetirány. Ezek – és csúcskivitelben a GPS – alapján vezérli a traktor központi terminálja a munkagépet, sőt újabban a munkagép visszajelzésére válaszul magát az erőgépet is! A nagytraktorokkal üzemeltetett gépeknél tényleg már csak a fantázia szab határt az ISOBUS térhódításának. Példa erre a CLAAS ICT (Implement Control Tractor) rendszere, amely a vontató sebességét a munkagép áteresztő képességének függvényében szabályozza.

 

A CLAAS ICT a munkagép optimális kihasználásához igazítja a traktor sebességét

 

De maradjunk a valóság talaján! Legyen a példánk a debreceni FarmGÉP ISOBUS felszereltségű, Revolution-sorozatú permetezőgépe, amely ugyanannyiba kerül, mint egy ugyanolyan, hagyományos, valamiféle permetezésszabályzó automatikával felszerelt, sokkal kevesebbet tudó permetezőgép. A computerizált munkagép ugyanis egyetlen ISOBUS-csatlakozón keresztül kapcsolódik a traktorhoz. Jobcomputerének konfigurációs lehetőségeinek kihasználása ettől kezdve már a traktorterminál milyenségétől függ. Ha a traktor ISOBUS-kábelezése ki van építve, de arra még nincs terminál csatlakoztatva, akkor ebben a konkrét esetben a MÜLLER-Elektronik termináljai közül lehet választani. SMART 430 a belépő szintű terminál, amely kiválóan alkalmas a kezelőfelület megjelenítésére, kezelésre. Nem tudja ugyan a GPS sorvezetést, szakaszolást, térképezést, viszont olcsó. Ez természetesen később komolyabb BASIC, TOUCH800, TOUCH1200 kivitelekre cserélhető, amelyek alkalmasak a precíziós kijuttatás igényeinek megfelelő vezérlésre is.

A KERTITITOX 3000 Revolution permetezőgép nem drágább hagyományos elődeinél

 

Az „egyszerű” vezérlésen túlmenően az ISOBUS-terminálokról teljes értékű, ISO-XML formátumú dokumentáció is lekérhető (megművelt terület, az ehhez szükséges idő, kijuttatott mennyiség). Az összesített adatokat ki lehet menteni képernyő-felvételként pendrive-ra (USB-stick-re).

 

Ekén bonyolultabb és drágább

Három éve aligha gondoltuk volna, hogy az ekéknél – nevezetesen éppen a váltvaforgatóknál – szükség lehet ISOBUS-alapú vezérlésre. Nem így a LEMKEN: ők a világon először kínáltak a Juwel-sorozatú függesztett váltvaforgató ekéikhez TurnControl Pro rendszerű ISOBUS-vezérlést.

LEMKEN jobcomputere az eke toronyszerkezetében

 

Az elektrohidraulikus fordítóművel és a hidraulikus szögállítással a TurnControl Pro lehetővé teszi e funkciók egyszerű vezérlését a traktor univerzális termináljáról anélkül, hogy a vezérlőszelepeket kézzel működtetni kellene. Az első ekefej fogásszélességének állítása, a szántáselmunkáló mozgatása, vagy a Hydromatik biztosítás beállítása ugyanígy történik. A kényelem tovább növelhető olyan – nem kötelező! – kiegészítők alkalmazásával, mint a joystick vezérlőkar, vagy a traktor saját többfunkciós vezérlőkarja.

Az igazi babérokat – mint ahogy ez lenni szokott – az ötletet felkaroló, versenyekéiről híres Kverneland aratta le. Intelligens 2500 i-Plough® váltvaforgató ekéjüket az utóbbi évek minden jelentős kiállításán felvonultatták, mindenütt rangos elismeréssel.

KVERNELAND 2500 i-Plough®: a szántóversenyek intelligens sztárja

 

A KVERNELAND okos ekéjét a gépkezelő már csak azért is szereti, mert az eke a traktor üléséből állítható át szállítási helyzetből tökéletes szántási helyzetbe, miközben a beállítások – szántás, felkapcsolás, nyomkövetés, szállítási helyzet, előzetes beállítás – megőrződnek. Traktorváltás, vagy a körülmények változása esetén az eke néhány gombnyomással átállítható – az idő pedig pénz, szántóversenynél a siker múlhat rajta.

 

Az eke jó beállításának pénzben mérhető a haszna

A szántási mélység állítása komoly szakértelmet kíván, és sok munkával jár. A támkereket, az első ekefej fogásszélességét, az oldalirányú dőlést és a függesztőmű felső kitámasztó karját mind-mind állítani kell. A hagyományos ekét csavarorsók segítségével mindig be lehet állítani az igazán optimális helyzetbe. A mindennapi rutin során az ezzel járó nagy ráfordítás és a szántás eredményének hiányzó ellenőrzése miatt azonban ezt gyakran elhanyagoljuk. Az egyszer megtalált jó beállítást visszaidéző értékek nehezen állíthatók vissza, ezért inkább óvatosak vagyunk. Attól félünk, hogy az újbóli beállítás esetleges rossz szántásképe után nem tudjuk visszaállítani az eredeti, jobb állapotot. Ráadásul nem szeretünk a vezetőfülkéből gyakran ki-beszállni, ezért a lehető legegyszerűbb megoldást választjuk: a megkívánt legnagyobb mélységre állítjuk be az ekét, és a teljes területen így szántunk.

A következmény: eketalp és üzemanyag-pocsékolás. Hatékonyabb és növénytermesztési szemszögből is ésszerűbb a termesztendő növényhez és a mindenkori talajviszonyokhoz igazítani a szántási mélységet. Így például ősszel, nedves talajon kukorica után, búza előtt 30 cm helyett elég a 20 cm mélységű szántás. Mélyebb átforgatásra érzékenyebb kultúráknál, száraz talajon van szükség. Ekkor akár a korábban képződött eketalp is feltörhető.

Egy német méréssorozatból (JKI-intézet, Braunschweig, Voßhenrich) kiderült, hogy könnyű és középkötött talajon egyedül a vonópont helytelen beállításával kb. 18%-kal növekszik a vonóerő-szükséglet. Ha ehhez még az eke oldalirányú dőlését is helytelenül állítják be, akkor akár 33%-kal is nőhet a vonóerőigény. Ezeknél a vizsgálatoknál vigyáztak arra, hogy a vonópontot és az oldalirányú dőlést csak annyira állítsák el, hogy a felületes szemlélő ne vegyen észre semmiféle eltérést az optimális szántásképhez képest. A költségeket és azok hozamát ugyan német árakon kalkulálták, de ezek a számok a globális költség-kiegyenlítődés következtében nálunk is megállják a helyüket.

Az eke ISOBUS-felszerelése kereken 3.000 € akkor, ha a traktoron van már egy univerzális terminál. Ha az ekéhez külön, saját terminált kellene beszerezni, akkor ez a költség már közel 5.000 €. Ennek éves amortizációs költsége – 15% amortizációval számolva – 450 €/év, illetve 750 €/év. Ezt kell összevetnünk azzal a haszonnal, amelyet a szántási mélység gyors és egyszerű változtatása valamint az eke optimális beállítása eredményez.

Tételezzük fel, hogy az őszi árpa/kukorica/őszi búza vetésforgóban ISOBUS nélkül mindig 30 cm mélyen szántanánk. ISOBUS-vezérlésű ekével azonban árpa alá 30 cm, kukoricához 25 cm és búza alá 20 cm is elég. Az ehhez szükséges üzemanyag 30 l/ha, 25 l/ha és 20 l/ha. Ebben a vetésforgóban tehát átlagosan 5 l/ha gázolaj takarítható meg, ami az 1 €/liter körüli üzemanyagár mellett 5 €/ha megtakarítást eredményez.

A többletberuházás az üzemanyag-megtakarításon keresztül az igény szerint változtatott szántási mélység révén a most felvezetett példánál már 90 hektárnál kifizetődik (ha a traktoron van ISOBUS-terminál), illetve 140 ha/év (külön eke-terminálnál). Joggal feltételezhetjük, hogy a vonópont és a többi paraméter automatikusan optimális beállítása révén a vonóerő-igény még legalább 10%-kal csökken. 25 l/ha gázolajnál ez 2,5 l/ha, ami további 2,5 €/ha megtakarítást jelent, azaz ekkor már évi 60 ha, illetve 95 ha szántása esetén is megtérül a beruházás. Ha a talaj kötöttsége, állapota, a szántási mélység és az erőgép gyakran változik – ami bérvállalkozóknál és gépüzemeltetési közösségeknél nem ritka eset – még jobb eredményre számíthatunk.

Érdemes előre gondolkodni!

Hogyan találhatja meg Ön az ISOBUS-szal szerelt traktora számára mindenben megfelelő munkagépet ahhoz, hogy a rendszer minden előnyét élvezhesse? Vagy ha már van ISOBUS-támogatású munkagépe, és most venne egy gyárilag ISOBUS-terminállal ellátott traktort, biztos, hogy jól illeszkednének egymáshoz? És ha igen, milyen szolgáltatásokat tud majd ez a rendszer nyújtani?

Sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha még időben kutakodunk az AEF (Agricultural Industry Electronics Fundation) világméretű  ISOBUS adatbankjában, amelyben az összes eddig minősített terminál, traktor-ECU és munkagép-jobcomputer szerepel:  www.aef-isobus-database.org. Az egér néhány kattintásával konfigurálható a kívánt traktor-munkagép kombináció, és azonnal látszik, hogy kapcsolatuk harmonikus-e, és ha igen, akkor milyen vezérlési lehetőségek állnak rendelkezésre. Ha valamelyik gép nincs benne ebben az adatbankban, akkor annak a rendszere nem ellenőrzött!

Az AEF saját minősítési alapelveket dolgozott ki. Ezek szerint ellenőrzi az ISOBUS-kapcsolódási lehetőségeket ma már 5 akkreditált laboratórium. Ők olyan – kék színű – „AEF Certified ISOBUS” matricával látják el az ellenőrzött gépeket, amelyek pontosan feltüntetik, hogy milyen funkciók ISOBUS-követelmények szerinti megvalósítására számíthatunk. 

 

2017. márciusától már ez a kék matrica tájékoztat az ISOBUS-gépkapcsolat lehetőségeiről

 

A lényeg az, hogy a vevő még a döntését megelőzően ellenőrizheti az AEF által meghatározott funkciók összevetésével, hogy az adott munkagép a traktor-terminállal kompatilibis-e. Az adatbázisban – és a matricán – szereplő nemzetközi rövidítések pontos értelmezése:

UT (Universal Terminal)

Egyetlen terminál (más néven „konzol”) oldja meg bármelyik gyártó ISOBUS-t támogató eszközének vezérlését.

TECU (Basic Tractor ECU)

A munkagép számára fontos információk, például a haladási sebesség, a TLT-fordulatszám, a teheremelő hidraulika helyzete és a menetirány meghatározása.

AUX-N (Auxiliary Control – new)

Bonyolult munkagépek kezelését megkönnyítő olyan eszközök, mint pl. a joystick. Vigyázat! Az AUX-N azt is jelenti, hogy a rendszer a korábbi AUX-O („old”) minősítésű kezelőelemekkel nem kompatibilis.

TC-BAS (Task Controller – basic)

A munkavégzés szempontjából fontos adatokat átveszi és rendelkezésre bocsátja. A táblatérkép és a TC-BAS feladatvezérlő közötti adatcsere ISO-XML formátumban történik. 

TC-GEO (Task Controller geo-based)

Az elvégzett munka adatait területspecifikusan rögzíti.

TC-SC (Task Controller Section Control)

Permetezőgépek, műtrágyaszórók és vetőgépek GPS-alapú automatikus szakaszolása.

 

Hol tartanánk ISOBUS nélkül?

A traktoros elveszne a kijelzők és kábeleik dzsungelében. Sokkal hosszabb lenne a munkagépek traktorra csatlakoztatásának, érzékelőik bekötésének ideje.

A munkagépek elektronikai műszerezettsége sem fejlődött volna ilyen rohamléptekben. Tovább tartott volna a mindent egy kalap alá vevő egyenlősdi, és talán idegen kifejezés maradt volna a helyspecifikus kijuttatás, betakarítás. Mondjuk ki: ISOBUS nélkül nem lenne korszerű, precíziós gazdálkodás!

Dr. Tátrai György

Kapcsolódó cikkek