A toxinkötők hatása a mikotoxinokra és a szervezetre | Agrárágazat

A toxinkötők hatása a mikotoxinokra és a szervezetre

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A mikotoxinok mint a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei nagy gazdasági károkat okoznak a tejtermelő gazdaságokban. Negatív hatásuk azonnal jelentkezik a szaporodásbiológiai paraméterek romlásában, a tejtermelés csökkenésében, a szomatikus sejtszám megemelkedésében. Az ismert kórképek mellett azonban számítani kell arra, hogy a hosszantartó toxinterhelés károsítja az állatok immunrendszerét, gyulladásokat okoz az emésztőrendszerben, drasztikusan lecsökkenti a hasznos élettartamot.

 

Döntés a raktározáskor

A gazdasági abrakok és tömegtakarmányok toxinterhelése ugyan csökkenthető az agrotechnikai, növényvédelmi szabályok betartásával, de a penészgombák toxintermelése sok esetben csak a betárolást követően indul meg. Érdemes tehát a betárolt takarmányokból több alkalommal mintát venni, és az arra alkalmas laboratóriumokban bevizsgáltatni. A mintavétel során pedig arra kell törekedni, hogy a laborba küldött minta reprezentálja a takarmánykészletet. Ha a rendelkezésre álló takarmányok toxin-szintje meghaladja a határértéket, egyetlen lehetőség maradt: toxinkötőt kell használni.

A toxinkötő készítmény kiválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis míg egy nagy aktív felülettel és sok kötőhellyel rendelkező szervetlen abszorbens kiválóan köti a poláros jellegű Aflatoxint, gyakorlatilag teljesen hatástalan a Zearalenon, T2 vagy DON toxin esetében. A szervetlen toxinkötők (agyagásványok, aktív szén) másik nagy hátránya, hogy a bélcsatornában lévő vitaminokat és ásványi anyagokat is megköti, azok felszívódása korlátozott lesz, hiánytünetek alakulnak ki.

 

Milyen szert célszerű választani?

Az élesztő-sejtfalalapú toxinkötők az Aflatoxin megkötése mellett nagy hatásfokkal kötik a szaporodásbiológiai, termelési, immunrendszeri problémákat okozó Zearalenon és DON toxinokat is. Az ilyen jellegű toxinkötők nem kötik meg a mikrobiális fehérjeszintézis alapjául szolgáló aminosavakat, a bendőben keletkező ammóniát és a szervezet zavartalan működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat.

Mivel a mikotoxinok a negatív szaporodásbiológiai folyamatok beindítása mellett károsan befolyásolják a bendő működését, a bendőbaktériumok fejlődését, a tápanyagok felszívódást, érdemes olyan készítményt választani, ami a toxinmegkötés mellett támogatja az emésztési folyamatokat, fokozza a bendő működését, erősíti az immunrendszert, röviden: pozitív hatással van a termelési folyamatokra.

A toxinkötő komplex mellé kevert puffer-anyag a pH szabályozásával együtt a bendőben végbemenő illózsírsav szintézisre is pozitív hatást gyakorol. A takarmányokhoz kevert illóolajok szerepe pedig már elvitathatatlan az étvágy és az emésztési folyamatok fokozása, ezáltal a tejtermelés növelésének területén.

 

Megtérül a körültekintés

A kombinált toxinkötő használata nem jelent magasabb költséget, mint egy élesztő-sejtfalalapú készítmény alkalmazása, hatása azonban nem csak a toxinok semlegesítésében, hanem a tejtermelés mérhető növekedésében is megmutatkozik.

A mikotoxinok káros hatásaként kialakuló szaporodásbiológiai problémák és termelési kiesések csak lassan vagy egyáltalán nem fordíthatók vissza. Ezért mielőtt dönt vagy a már megszokott terméket választja, érdemes utánanézni, hogy az elmúlt évek innovációi milyen új megoldást kínálnak Önnek.

Kürthy-Molnár Zoltán

Kapcsolódó cikkek