Trágyakezelés tudatosan

A termések betakarításával a talajból évről évre kivont tápanyagokat rendszeresen pótolni kell. A talaj trágyázásának alapvetően kettős célja van. Egyrészt a növényi tápanyagok pótlása a talajban, másrészt a talaj szerkezetének javítása, humuszanyagok képzése.

Miért kell kezelni?

A műtrágyák a növényi tápanyagokat ugyan pótolják, de a humuszképzésre, a talaj szerkezetének javítására önmagukban nem alkalmasak. Azokat az anyagokat, amelyek a fenti kettős célnak egyidejűleg megfelelnek, szerves trágyáknak nevezzük. Ez utóbbiak lehetnek istállótrágyák, komposztok vagy zöldtrágyák.

Az állatok friss ürüléke – amelynek egy grammjában több milliárd mikroorganizmus van – keletkezésével egy időben bomlik. Ez a bomlási folyamat megfelelő irányítás nélkül nemcsak szükségtelen anyag- és energiaveszteséggel jár, hanem a patogén szervezetek elszaporodását is elősegíti. A legcélszerűbb az lenne, ha a friss ürüléket azonnal a talajba vinnénk. Erre azonban csak egészen kivételes esetekben van lehetőség, éppen ezért az ürüléket tárolni, kezelni szükséges. A kezelés fő formája szerint almos és alom nélküli eljárást, azaz almos istállótrágyát és hígtrágyát különböztetünk meg.

A hígtrágya kezelése

A hígtrágyakezelés feladata a keletkezett hígtrágya elhelyezéséről, felhasználásáról való olyan rendszeres gondoskodás, amely a hígtrágyában lévő energiakészlet minél racionálisabb hasznosítását teszi lehetővé.

A hígtrágya a felszíni, de a felszín alatti vizekre is igen veszélyes lehet, ugyanakkor m3-enként 3-5 kg vegyes műtrágya-hatóanyaggal egyenértékű NPK-t és a növények növekedéséhez szükséges több más elemet is tartalmaz. Éppen ezért a hígtrágyát célszerű a növénytermesztésben talajerő-utánpótlásra felhasználni, de ez előtt a környezetvédelmi előírások érvényesítése céljából és az adott környezet frekventáltságától függően kisebb-nagyobb mértékben kezelni kell. A kezelési eljárások közül azokat célszerű előnyben részesíteni, amelyekkel a környezetvédelmi előírások teljesítése mellett a hígtrágya értékes anyagai is kinyerhetők, s ezzel a költségek jelentős mértékben csökkenhetők. Ezt az elvet legjobban a hígtrágya anaerob kezelésével lehet megvalósítani, hiszen a naponta újratermelődő hígtrágya a folyamat kitűnő alapanyaga. Hazánkban a hosszabb idő óta ismert és az újabb hígtrágya kezelési módok közé tartozik pl.:

  • homogenizált öntözés,
  • a szilárd és a folyékony fázis elválasztása, öntözés, szántóföldi elhelyezés,
  • kémiai, biológiai tisztítás, iszaphasznosítás, (takarmányként),
  • iszaphasznosítás.

A felsoroltak közül az iszaphasznosítás az újabb eljárások közé tartozik, ami mikroorganizmusok segítségével, anaerob fermentációval történik. A különböző módszerek költségeit összehasonlítva megállapítható, hogy a „biotrágya”-termeléssel egybekötött eljárás a beruházási költségek tekintetében is versenyképes lehet más módszerekkel, az üzemköltségeket tekintve pedig az egyetlen nyereséges módszer. Az anaerob kezelés ugyanis lényegesen csökkenti a hígtrágya környezetszennyező hatását. A NPK aránya megmarad, humuszban gazdag iszapmaradvány képződik. Az sem közömbös, hogy a kirothasztott hígtrágya patogén csíraszáma a minimálisra csökken, kellemetlen szaga pedig megszűnik.

Az istállótrágya kezelése

A hagyományos (almos) istállótrágya az állat szilárd és híg ürülékének alommal alkotott keveréke. A három összetevő aránya még ugyanazon állat trágyájában is változó, de különösen eltérő a bélsár és vizelet minősége állatfajok és -fajták szerint. A komponensek minőségét erősen befolyásolja az is, hogy milyen takarmányokkal etetik az állatokat.

Az alom a hagyományos állattartásában nélkülözhetetlen volt, s remélhetőleg – ha korlátozottabb mértékben is – a jövőben újra az lesz. Az alom is igen változó lehet: szalma, szecskázott szalma, tőzeg vagy szükségalom (fűrészpor, ősszel lehullott falomb), homok, stb.

A nedvszívó képesség az almozás és a trágyakezelés gazdaságosságát is befolyásolja. A jobb nedvszívóból kevesebb is elegendő, így kisebb a szállítási költség. A lebomlási sebesség ismerete a trágyahasználat szempontjából fontos. A tápanyagtartalom vonatkozásában meg kell említeni, hogy az alomanyagok általában sok szénhidrátot tartalmaznak (kivéve a homok), különösen cellulóz-, hemicellulóz-, lignin- és pektintartalmuk magas, ásványi sókban és nitrogénben viszont szegények.

A bélsárban jelentős mennyiségű fehérje van, ami lehetővé teszi a mikroorganizmusok kiegyensúlyozott táplálkozását. A vizelet N-tartalma és ásványi összetevői igen jelentősek, de a szénhidrátot szinte egyáltalán nem tartalmaz.

A mikroorganizmusok szerepe az istállótrágya érlelése során

Az istállótrágya szerves vegyületekben igen gazdag és olyan közeget képez, amely a legtöbb mikroorganizmus számára kedvező. Ennek következtében az istállótrágya mikroflórája – különösen kedvező tárolási feltételek mellett – rendkívül gazdaggá alakítható. Az érlelést jelentő mikrobiális folyamatok - amelyeknek során a növények számára felvehető NPK aránya növekszik, megindul a humuszképződés - nagyban függenek a trágya összetételétől, aerob vagy anaerob állapotától, a nedvességtől és a hőmérséklettől, de legfőképpen a kiinduló mikroorganizmus összetételtől. Ha ez nem megfelelő, mindenképpen rossz, gyenge minőségű trágyát kapunk. Az irányított mikrobiológiai technológia rendszeres alkalmazásával a talaj termékenységét meghatározó, kiváló minőségű szerves trágya nyerhető. A kijuttatott trágya hatására könnyen művelhető, morzsalékos, kiváló vízháztartású, dinamikus anyag forgalmú, kórokozókban szegény – a növény számára minden tekintetben kedvezőbb –, értékes tápanyag alakul ki a talajban.

Irányított mikrobiológia komplex összetételű oltóanyaggal

Alkalmazása• A tiszta ólat, istállót almozás előtt és ráalmozáskor is célszerű kezelni, permetezni komplex mikrobiológiai oltóanyaggal, ezzel csökkenthető az ammónia-, metán- stb. kellemetlen gázok keletkezése, amik irritálják az állatok légző szerveit.

  • A trágyát, szennyezett almot begyűjtése előtt vagy prizmázáskor permetezzük, locsoljuk be komplex mikrobiológiai oltóanyaggal. A kezelt trágya víztartalma minimum 25-30% között legyen. Légmentesen zárjuk fóliával, hőmérséklettől függően 6-10 hét a fermentáció ideje.
  • A rosszul kezelt rothadó trágyát feljavíthatjuk annak átforgatása mellett: rétegezve permetezzük, vagy locsoljuk be komplex mikrobiológiai oltóanyaggal, víztartalmát közben 25-30 %-ra állítsuk, zárjuk le fóliával, vagy földel 8-10 hétre.
  • A trágyára végfelhasználásakor aktivált komplex mikrobiológiai oltóanyagot permetezzünk a kijuttatott trágyára, ezzel fokozhatjuk kedvező hatását.
  • Hígtrágya esetén annak keletkezésekor aktivált komplex mikrobiológiai oltóanyagot kell adagolni a léhez, amennyiben ez nem megoldható, a tárolóba kell juttatni az oltóanyagot.
  • Hígtrágya felhasználása, kijuttatás előtt, ha az heteket állt, a tárolóból kivett hígtrágyába oltóanyagot kell tenni.

Fentebb minden kezelési módnál komplex mikrobiológiai készítményt említek. Mit is jelent ez tulajdonképpen? A komplex mikrobiológiai készítmény oltóanyaga nagyobb koncentrációban és fajszélességben tartalmaz válogatottan hasznos és hatékony mikroorganizmusokat (többek között fotoszintetizáló, nitrogénkötő, mikro- és makroelemek feltáródását elősegítő és bioaktív anyagokat termelő baktériumokat, a szármaradványokat hatékonyan lebontó-átalakító fermentatív, élesztő és sugárgombákat, stb.), így tartósabb és mélyebb hatást eredményez, mint az eddigi hasonló készítmények.

A növény mikroflóráját alapvetően meghatározó ún. opportunitista mikroorganizmusok anyagcseréjének kedvező irányba történő módosítása révén az oltóanyag fokozatosan beépül a talaj mikro- és makroszervezeteinek anyagcsere-folyamataiba és a növény tápanyagforgalmába. E folyamatok, illetve a dominancia-elv (rossz mikroflóra áthangolása, a kedvezőtlen kórokozó mikrobák kiszorítása) eredményeként biztosított az egészséges növényfejlődés.

Hatásai a talajra és a növényekre

A trágyák szén-nitrogén aránya miatt általában rothadást, bomlást okozó (esetenként patogén) mikroorganizmusok szaporodnak el, amik ammóniát, nitrogénoxidokat, metánt és egyéb szerves gázokat, anyagokat szabadítanak fel. Energiaszegény, rossz minőségű anyag képződik. Ha viszont korhadást, erjedést segítő effektív mikroorganizmussal oltjuk be a trágyát, erős antioxidánsok, cellulózbontó enzimek, vitaminok, aminosavak, hasznos bioaktív anyagok képződnek. Magas energiaszintű és a növények számára fontos beltartalmi értékekkel bíró trágyát kapunk. Talajunk jó adottságú, termesztett növényünk egészséges és nagy terméshozamú lesz.

Magyar Nikolett

Tartalom közti banner a cikk végére
yes