Az újszülött borjak kolosztrum-ellátottsága | Agrárágazat

Az újszülött borjak kolosztrum-ellátottsága

Egy eszköz az egészségesebb borjak neveléséhez

„Itt elöljáróban annyit szükséges leszögezni, hogy gazdaságosan termelni csak egészséges állatállománnyal lehet. Egészségesnek pedig csak az az állatállomány tekinthető, amely genetikai képességeinek megfelelően termel.” (dr. Kovács Ferenc 1990)

 

A tejelőtehén mint gazdasági haszonállat tartásának elsődleges célja, hogy nagy mennyiségben jó minőségű tejet állítsunk elő, ezáltal a gazdaság nyereséges és versenyképes legyen. Az utóbbi évtizedekben azonban a hazai tejelő szarvasmarhatartás jövedelmezősége alacsony volt. A profitabilitás növelésének egyik módja a különböző betegségek okozta kártételek csökkentése.

A szaporulat veszteségmentes, ugyanakkor gazdaságos felnevelése kulcsfontosságú az ágazat jövedelmezősége szempontjából. Gazdaságossági szempontból akkor tekinthetjük a felnevelést sikeresnek, ha az állatok a lehető legkisebb ráfordítással érik el a tenyésztési célban meghatározott idő alatt, a célul kitűzött súlyt. „Általánosságban az mondható, hogy a tejtermelő fajták üszői 350-420 kg élősúly elérésekor 14-18 hónapos életkorban tenyészérettek (Holló, 2011).” Gazdaságossági szempontok miatt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a jövedelmező tejtermelés alapja a sikeres borjúnevelés.  A mai üszőborjak a jövő tehenei.

Az utánpótlás felnevelése egy tejelőtehenészet második legnagyobb befektetést és extra munkaerőt igénylő feladata. Ezek a költségek összességében a telepek kiadásainak 20%-át teszik ki (Heinrich, 2003), miközben az adott állatoktól bevételre csak hónapokkal később, a tejtermelésük megindulásakor számíthatunk. Számos kutatás kereste a választ, hogyan lehetne ezeket a lassan megtérülő kiadásokat csökkenteni. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, és időről-időre előtérbe kerül a felnevelés költségeinek csökkentése. Ennek azonban a felnövekvő üszők teljesítménye láthatja kárát. Másik lehetőség, hogy ennek a nem termelékeny időszaknak a hosszát lecsökkentjük. Kutatások szerint azonban a növedékek testtömeg-gyarapodásának túlzott növelése a tőgy fejlődésére, ezáltal az első laktáció tejhozamára lehet negatív hatással.

Így, hogy elérjük a kitűzött célokat, a majdani tenyészüszőket a lehető legjobb technológiával és legkevesebb állategészségügyi problémával szükséges felnevelni. A felnevelés a születéstől az első ellésig tart.

 

Az eredményesség alapja

A borjúnevelés eredményességét három kritikus időszak befolyásolja. Ezek közül az első a méhen belüli élet időszaka. Ez befolyásolja a borjú biológiai értékét, fejlettségét, vitalitását. A legfontosabb faktor ebben az időszakban a tehenek vemhesség alatti tartása, és különösen takarmányozása.

A második kritikus időszak az ún. passzív immunitás időszaka. Nagy jelentősége van a minél előbbi kolosztrum-itatásnak, a felvett kolosztrum mennyiségének és minőségének.

A borjúnevelés utolsó szakasza (90 napos életkorig) a harmadik kritikus időszak. Az egyes fertőző betegségek megjelenése, lefolyása, a bántalom okozta veszteségek nagysága függ a borjú elhelyezésétől, immunstátuszától, takarmányozásától, az esetleges menedzsment-hibákból.

A sikeres borjúnevelés nagyban függ továbbá az ellés körüli időszaktól: az ellés előkészítésétől, az ellés higiéniájától és az ellés körüli időszak nyugalmától. Egy 2013-as kutatás rámutatott, hogy az ellés során fellépő komplikációk negatívan befolyásolhatják az újszülött és szopós borjú életképességét.

Telepi technológiától függ, hogy a borjú a születés követően mennyi ideig marad az anyja alatt. Fontos azonban, hogy a borjú az ellést követő első két órában, 1,5-2 liter, míg mások szerint az első órában 4 liter föcstejet, életének az első 24 órájában pedig 6 litert elfogyasszon. Az újszülött borjak állapotát naponta ellenőrizni szükséges. Amennyiben betegség jeleit tapasztaljuk, a beteg állatot azonnal gyógykezeljük és biztosítsuk az esetleges kiegészítő kezeléseket (pl. elektrolit-pótlás, vitamin- kiegészítés) is a mihamarabbi felépülés reményében.

Az újszülött borjú nagyon érzékeny a különböző kórokozókkal szemben, immunrendszere éretlen. Ennek oka, hogy a magzati időszakban, a méhlepény (placenta) felépítése miatt nem szerez ellenük védettséget. A nagyméretű immunglobulinok nem tudnak átjutni az anyából a borjú szervezetébe. Csak kisebb molekulák számára átjárható az ún. epitheliochorialis placenta. Ennek köszönhető, hogy a malacokhoz és a csikókhoz hasonlóan a borjú sem szerez immunitást a méhen belüli élet során.

1.      ábra Az epitheliochoriális placenta felépítése (Husvéth, 2011)

 

Fertőzéstől védve

Ezért is fontos, hogy az elletés higiéniájától a borjak egyedi elhelyezéséig minden lehetőséget kihasználjunk, és a borjakat megvédjük a fertőzésektől. Ugyanakkor alapvető feladat a borjak ellenálló képességének növelése, a föcstej-ellátásban rejlő lehetőség maximális kihasználása. A védettséget adó ellenanyagokat a borjú ugyanis a meginduló tejtermelés első időszakában termelődő tejjel, a föcstejjel kapja meg. (Ami közfogyasztásra nem is szolgáltatható.) Az így szerzett immunitást nevezzük anyai (maternális) vagy passzív immunitásnak. A passzív immunitás célja, hogy időleges védelmet biztosítson, míg a borjú saját (aktív) immunválasz-képessége aktivizálódik. 

A sárgás, kissé vörhenyes színű föcstej az immunglobulinokon kívül még más, a borjú számára értékes összetevőket is tartalmaz. Magas magnéziumtartalma miatt hashajtó hatású, de ez kedvező a bélszurok eltávolítása szempontjából. Tartalmazza a borjú számára szükséges fehérjéket, vitaminokat (A-, D-vitamin, aszkorbinsav, riboflavin) és magas a szárazanyag-tartalma.

A kolosztrumban levő ellenanyag mennyisége az ellés idején a legmagasabb, majd gyorsan csökken. Az ellés után 24 órával harmadára, 48 órával tizedére, 72 órával huszadára csökken. Az újszülött emlősök bélcsatornájából a nagy molekulájú immunglobulinok, fajonként változó mértékben, csak korlátozott ideig képesek felszívódni. Ennek oka, hogy a bélcsatorna ellenanyagok számára könnyen átjárható sejtjeit érettebb sejtek váltját fel. A tehén föcstej-immunglobulinjainak felszívódási ütemét mutatja az 2. ábra. Ezen látható, hogy az ellenanyag-tartalom az első 24 órában az eredeti érték egyharmadára csökken, majd naponta feleződik. A bélhám immunglobulin-felszívó képessége is már a 6. órát követően csökken és a 27. órában megszűnik. Ezért a borjú maternális ellenanyagokkal való ellátása szempontjából alapvetően fontos, hogy az első 6 órában legalább kétszer, illetve az első 24 órában pedig összesen testtömegének egytizedét kitevő mennyiségben itassunk vagy szoptassunk vele föcstejet.

2.      ábra A maternális immunglobulinok felszívódása borjakban (Tuboly, 1998)

 

A borjú vérplazmájában, megfelelő kolosztrum-felvétel esetén, 24-48 óra elteltével a maternális immunglobulinszint eléri az anyai vérsavó immunglobulin-szintjét, majd fokozatosan csökken és kb. a 4-6. héten ürül ki a vérpályából, bár bizonyos kórokozók ellen (pl. szarvasmarha fertőző rhinotracheitis (IBR) vírus, vagy szarvasmarha vírusos hasmenés (BVD) vírus) az anyai ellenanyagok akár 6-8 hónapig is perzisztálnak.

A fentiek miatt elmondhatjuk, hogy a jó minőségű föcstej a borjú felnevelése szempontjából elengedhetetlen. Ellenanyag-tartalmát számos tényező befolyásolja, és egyedenként nagy eltérést tapasztalhatunk. A nagyon alacsony 20 mg/ml-es (2%) koncentrációtól, az átlagos 50-60 mg/ml-en (5-6%) át a nagyon magas 150 mg/ml-es (15%) immunglobulin-tartalommal is találkozhatunk. A kolosztrum ellenanyag-tartalma az anyaállat immunállapotának a függvénye, amit azonban a kórokozó antigénhatása is jelentősen befolyásol. Így pl. szarvasmarhában a vírusos hasmenés (BVD), vagy a fertőző rhinotracheitis (IBR) ellen nagyon magas, adeno- és herpesvírusok ellen viszont általában jóval kisebb titerben vannak ellenanyagok a föcstejben. A föcstej ellenanyag-tartalmát és egyéb összetevőit környezeti hatások is befolyásolják. Így pl. a későn, csak 3–4 héttel az ellés előtt szárazra állított tehenek föcsteje immunglobulinokban és egyéb összetevőkben is szegényebb, mint a korábban szárazra állítottaké. Hatással van rá továbbá a szárazonállás alatti takarmányozás, a tehén kora, laktációinak száma és az évszak is (nyári meleg!).

Mivel a föcstej minősége az újszülött borjú egészsége szempontjából meghatározó, és állományon belül is nagy szórást mutathat, nagyon fontos folyamatos vizsgálata, divatos kifejezéssel élve a „kolosztrum menedzsment”. Az erre a célra használható eszközöket több helyről is beszerezhetjük.

 

A kolosztrum menedzsment eszközei

A legolcsóbb módszer a kolosztrum hidrométerrel, más néven colostrometerrel történő vizsgálat. Ebben az esetben a föcstej sűrűségét az eszköz bemerítésével becsüljük meg. A leolvasást a colostrometeren levő kalibrált színskála segíti. Amennyiben a föcstej immunglobulin-tartalma megfelelő, eléri az 50 mg/ml koncentrációt, a szonda a skála zöld tartományáig süllyed le. Ennek a módszernek az előnye egyszerűségében rejlik. Nehézséget okozhat viszont, hogy a mérés pontosságához a föcstejnek megfelelő hőmérsékletűnek kell lennie. Nem megfelelő hőmérséklet esetében hamis eredményt kaphatunk, a colostrometer pedig nagyon törékeny eszköz.

3.      ábra A kolosztrum immunglobulin-tartalmának mérése hidrométerel (colostrometerrel)

 

Mérhetjük a föcstej immunglobulin- (IgG) tartalmát az ún. BRIX refraktométerrel is. A kolosztrumban levő ellenanyagok mennyisége arányban van a mért BRIX% értékkel. Az 50 mg/ml-es határértéket a 22% BRIX érték képviseli. A módszer előnye, hogy gyors, és használata könnyen elsajátítható. Néhány csepp kolosztrumot szükséges csak az eszközre csöppenteni. A módszer „hátránya”, hogy a refraktométer tisztaságára nagyon kell ügyelni a pontos mérés érdekében. Számos gyártó terméke elérhető a piacon, köztük optikai és digitális eszközök egyaránt. A használat eredményességét nem befolyásolja, melyik típust választjuk.

4. ábra Optikai refraktométer

5. ábra Digitális refraktométer

 

A módszer kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy megtaláljuk azt, amelyik a dolgozók számára a legkönnyebben és legbiztonságosabban használható. Fontos megjegyezni, hogy az eszköz megvásárlása önmagában még nem javít a borjak egészségi állapotán. Minden frissen ellett tehén föcstejének ellenanyag-tartalmát mérjük meg és csak 50 g/l immunglobulin tartalom felett itassuk meg. Amennyiben nem áll a telepen rendelkezésre elegendő mennyiségben jó minőségű kolosztrum, a szükséges immunglobulin-mennyiséget takarmány-kiegészítők segítségével is pótolhatjuk. Ebben az esetben javasolt olyan készítményt választani, amely tartalmaz szarvasmarha-kolosztrumot.

A jó minőségű föcstejet rövid ideig a hűtőben is eltarthatjuk, vagy lefagyaszthatjuk, és szükség esetén később felhasználhatjuk. Legyünk figyelemmel a föcstej elbírálásánál az anyaállatok, donor tehenek kórokozó-terheltségére (pl. Prototheca zopfii, Staphylococcus aureus). Csak teljesen egészséges tőgyű tehenek jó minőségű föcstejét szabad/érdemes lefagyasztani.

A kolosztrumitatás szempontjából fontos minőségi, mennyiségi, időbeli kritériumok mellett figyelnünk kell annak tisztaságára és hőmérsékletére is. Bár a kolosztrum a legjobb eszköz, hogy megvédjük a borjakat a fertőzéstől, számos kórokozó közvetítője is lehet (pl. E. coli, Salmonella). Hogy az esetleges fertőzéseket elkerüljük, fontos odafigyelnünk a fejés során a kezünk, a tőgy, a fejőberendezés tisztaságára. Ügyeljünk a borjú itatásánál is a higiéniai szabályok betartására!

6. ábra A borjú immunrendszerének változása a születést követően

 

Összefoglalva

A tejelőtehenészetek nyereségességének növelésének egyik lehetséges módja a második legnagyobb kiadást jelentő utánpótlás-nevelés veszteségeinek a csökkentése. Ennek egyik lehetséges módja a felnövekvő állomány állategészségügyi státuszának javítása. Az újszülött és szopós borjak egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a telepen alkalmazott „Kolosztrum menedzsment”. A megfelelő minőségű, tisztaságú és szükséges mennyiségben, valamint időben megitatott föcstej a sikeres borjúnevelés egyik kulcsa.

dr. Berkes Ágnes állatorvos
Hypred Hungária Kft.

Felhasznált irodalom:

Rafai P. – Brydl E. Nagy Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest, 2003. 233-240.

Varga J. - Tuboly S. - Mészáros J.: A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.) http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allatorvosi_jarvanytan2/ch01s06.html

Holló I.: A szarvasmarha felnevelése

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_szarvasmarha_tenyesztes/ch06.html

Husvéth F.: PHYSIOLOGICAL and REPRODUCTIONAL ASPECTS OF ANIMAL PRODUCTION http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_angol_05_termeleselettan/index.html

Heinrichs AJ. Raising dairy replacements to meet the needs of the 21st century. J Dairy Sci.1993;76:3179–3187.

Tuboly S. : Állatorvosi járványtan I. Budapest, 1998. 496-500.

Colostrum Management Tools: Hydrometers and Refractometers http://extension.psu.edu/animals/dairy/nutrition/calves/colostrum/das-11-174

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Kapcsolódó cikkek