Az újszülött és itatásos borjúnevelés állategészségügyi kihívásai | Agrárágazat

Az újszülött és itatásos borjúnevelés állategészségügyi kihívásai

Kiadvány, amelyben megjelent: 

2. rész: amit tudni kell a légzőszervi megbetegedésekről

A nagylétszámú tejelőtehenészetekben a borjak születéstől a választásig történő megbetegedésének és elhullásának hátterében leggyakrabban emésztőszervi vagy légzőszervi megbetegedések állnak. Lényegesen kisebb a traumák, ízületi és köldökproblémák előfordulási aránya.

A választást megelőző időszakban a légzőszervi megbetegedések, a szarvasmarhák légzőszervi tünetegyüttese (BRD, bovine respiratory disease) egyes szerzők szerint a leggyakoribb, míg mások szerint a második leggyakoribb kórforma az emésztőszervi megbetegedések után. Bár a BRD akár az üszők 15 hónapos koráig és időközönként akár felnőtt tehenekben is előfordulhat, mégis elsősorban a hat hónaposnál fiatalabb borjakat érinti elsősorban.

A BRD előfordulása

Hazai, nyugat-európai és észak-amerikai kutatások megállapították, hogy a holstein-fríz borjak 7–70%-át kezelték légzőszervi problémák miatt, és a tejhasznú borjak elhullása 20–30%-ának, illetve a hízóborjak elhullása több mint 50%-ának légzőszervi oka van. Egy 2013-as hazai felmérés során a vizsgált telepek 80%-án fordult elő BRD különböző formában.

 

A BRD kórokozói

A szarvasmarhák légzőszervi tünetegyüttesének kialakulásában számos kórokozó játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a szarvasmarha fertőző rhinotracheitis (IBR) vírusa (bovin herpesvírus, BHV-1), a parainluenza-3 vírus (PI-3), a járványos köhögés vírusa (bovine respiratory syncytial vírus, BRSV), a baktériumok közül a Pasteurella multocida, Mannheimia (korábban Pasteurella) haemolytica, és Histophilus somni (korábban Haemophylus somnus), valamint a mycoplasmák közül a Mycoplasma bovis.

Az előbb említett vírusok önmagukban is megbetegíthetnek, de gyakori, hogy „ajtót nyitnak” a másodlagos fertőzéseknek, amelyet általában baktériumok, ritkábban más vírusok okoznak. A vírusok károsítják a légzőszervek nyálkahártyáját, meggyengítik a védekező rendszerét, ezáltal a baktériumok könnyebben tapadnak a vírusfertőzött sejtekhez. A légzőszervi megbetegedésekben szerepet játszó baktériumok általában természetes lakói a felsőlégutaknak, többségében másodlagos fertőzéseket okoznak.

Hazánkban az elmúlt években és napjainkban is a leghangsúlyosabb vírusos légzőszervi megbetegedés a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR), amely lázas általános tünetekkel járó súlyos légzőszervi megbetegedés és világszerte előfordul. Az orrfolyással, kötőhártya-gyulladással járó megbetegedés vetélést is okozhat. Az IBR vírus ellen Magyarországon országos mentesítés zajlik.

A parainfluenza-3 vírus szintén világszerte és széles körben előfordul. Önmagában gyakran okoz tünetmentes, vagy nagyon enyhe lefolyású fertőzést. Más vírusokkal, vagy baktériumokkal együtt azonban súlyosabb tünetekkel is okozhat.

A szarvasmarha járványos köhögésének vírusa főként az őszi-téli hónapokban okoz nagyon ragályos, hirtelen kialakuló és hevenyen lezajló megbetegedést, amely erős száraz köhögéssel és súlyos légszomjjal is járhat.

A „pasteurellák” (Pasteurella multocida és Mannheimia haemolytica) okozta megbetegedések hátterében, a hajlamosító tényezőknek (zsúfoltság, megfázás, szállítás, vírusfertőzések, stb.) van fontos szerepe. Akár a növendék borjakban jelentkező bronchopneumoniára gondolunk, akár a felnőtt állatokban előforduló szórványosan jelentkező tüdőgyulladásra, mindig meg kell keresni milyen kiváltó okok lehetnek a háttérben.

A mycoplasmák közé tartozó Mycoplasma bovis okozta tüdőgyulladás nagyon fiatal (kevesebb, mint egy hónapos, de leggyakrabban 3-8 napos) borjakban jelentkezik, orrfolyással, lázzal és köhögéssel jár. A Mycoplasma bovis ízületgyulladást és tehenekben tőgygyulladást is okozhat. Az általa okozott tüdőgyulladás akár elsődleges fertőzésként is előfordulhat.

A vírusok és baktériumok mellett az úgynevezett hajlamosító tényezőknek is fontos szerepük lehet a betegségek kialakításában, pl. a stressznek, amely meggyengítheti az immunrendszert, vagy a menedzsment hibáknak, amelyek a legjobb szándék mellett is közrejátszhatnak a kórokozóknak a terjedésben. Néhány fontosabb hajlamosító tényező lehet a borjak nem megfelelő elhelyezése, a föcstejitatás körüli hiányosságok, a takarmányozási hibák, az időjárás, a borjak nem megfelelő csoportosítása, a járványügyi szabályok nem megfelelő betartása (karantén, telepi zártság), stb.

A BRD kártétele

A légzőszervi tünetegyüttes okozta elhullások már önmagukban is komoly veszteséget okozhatnak. A megbetegedések további termelést csökkentő hatása, hogy azok a borjak, amelyek életük első 3 hónapjában tüdőgyulladás miatt kezelésben részesültek, a tüdőgyulladással nem kezelt borjakhoz képest közel 2,5-szer nagyobb valószínűséggel hullottak el első ellésük előtt, idő előtti selejtezésüknek is nagyobb volt a kockázata, valamint fele akkora valószínűséggel ellettek meg. Amennyiben mégis megellettek, úgy átlagosan 6 hónappal később történt meg. Mindezek miatt a légzőszervi betegségek kezelésének költsége a fertőző betegségek miatt felhasznált gyógyszerek költségének 50%-át is kiteheti.

 

A BRD okozta veszteségek forrásai a tejhasznú borjú- és üszőnevelés során:

·         borjak és növendék üszők testtömeg-gyarapodásának csökkenése (az első termékenyítés és ellés időpontjának későbbre tolódása, tejelő tehenek kisebb életteljesítménye (rövidebb hasznos élettartam));

·          idő előtti selejtezés;

·         elhullás;

·         csökkent tejtermelés az első laktációban;

·         csökkent fertilitás (visszaivarzás, korai vetélés, késői vetélés);

·         kezelés költségei (gyógyszerköltség, állatorvos munkadíja, dolgozó többlet munkaideje).

 

A BRD klinikai tünetei

A borjak légzőszervi megbetegedésének tünetei sokfélék lehetnek és általában több közülük együttesen fordul elő. Egy hazai vizsgálat szerint a legfontosabb tünetek és előfordulási arányuk a beteg állatok körében a következő:

·         köhögés 100%,

·         orrfolyás 73,3%,

·         szemek váladékozása 66,7%,

·         láz 60%,

·         ziháló légzés 53,3%,

·         étvágytalanság 53,3%,

·         nehezített légzés 46,7%.

 

A BRD megelőzése

Mint minden egyéb betegség esetében, így a borjak légzőszervi megbetegedéseinél is kulcsfontosságú a megelőző védekezés a betegség kártételének csökkentésében. Már önmagában a hajlamosító tényezők kiiktatásával vagy hatásuk csökkentésével nagy előrelépést érhetünk el a megbetegedések előfordulásának mértékében.

A légzőszervi komplex kialakulásában szerepet játszó számos kórokozók ellen elérhető hazánkban vakcina. Amennyiben a telep járványtani helyzete indokolja, a vakcinázásnak kiemelt jelentősége van a betegség elleni védekezésben, és így a másodlagos fertőzéseknek is elejét vehetjük.

 

A leggyakrabban javasolt módszerek a BRD elleni védekezésre:

·         szakszerű föcstejitatás,

·         megfelelő köldökfertőtlenítés,

·         a borjak megfelelő takarmányozása,

·         megfelelő tartástechnológia és csoportosítás,

·         jó szellőzés biztosítása,

·         stressz csökkentése,

·         a telep járványtani helyzetéhez és tartástechnológiájához illeszkedő állategészségügyi technológia: vakcinázás és gyógyszeres megelőzés, gyógykezelés,

·         megfelelő járványvédelem, karanténozás (!).

Összefoglalóan

Kártételének nagysága miatt, a szarvasmarhák légzőszervi tünetegyüttese az egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó megbetegedés egy telep életében, és várhatóan így lesz ez a jövőben is. Mivel a BRD egy összetett oktanú kórkép, ezért az ellene való védekezés is összetett. Az állategészségügyi technológia kialakítása során fontos szerepe van a megelőző intézkedéseknek, a hatékony vakcinázási és gyógyszeres programnak. Emellett, vagy még inkább ezzel együtt, kulcsfontosságú a jó állománymenedzsment is. A megfelelő föcstejitatásnak, a jó borjúnevelési technológiának (tartás, takarmányozás), szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a borjak immunállapota kellően erős lehet, így sikeresen vehetik fel a versenyt a légzőszervi kórokozókkal szemben, ezáltal csökkenthető a borjak és növendékek megbetegedésének és elhullásának aránya. A megfelelő állategészségügyi hátterű borjúnevelés tehát nagymértékben befolyásolja egy tejhasznú szarvasmarha-állomány termelési mutatóit és jövedelmezőségét. A borjak légzőszervi megbetegedéseinek visszaszorítása jelentősen hozzájárulhat szarvasmarhatelepeink jövedelmezőségének, versenyképességének növeléséhez.

dr. Berkes Ágnes, állatorvos
Hypred Hungária Kft.

A felhasznált irodalom jegyzéke szerkesztőségünkben elérhető.

Kapcsolódó cikkek