Az ürömlevelű parlagfű elleni védekezés növényvédelmi és jogszabályi háttere napraforgó-termesztés során

A parlagfűről

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) megjelenése óta az európai kontinensen és hazánkban is a szántóföldi növénytermesztés gyomirtásának legnagyobb kihívását képezi. Az Észak-Amerikában őshonos növény folyamatos csírázása, intenzív kezdeti növekedése és nagy biomassza-produkciója miatt a kapás kultúrák legfontosabb gyomnövénye. Kiváló szárazságtűrő és tápanyag-hasznosító képessége miatt hatékony versenytársa a napraforgónak, ahol a parlagfű számának növekedésével arányosan 7, de akár 33%-os terméskiesést idézhet elő. A parlagfű C3-as fotoszintézist folytató, T4 életformájú, 20-200 cm magas, terebélyes gyomnövény. A nagyobb növények magprodukciója elérheti a 3000 db-ot is. A talaj mélyebb rétegeiben (35-45 cm) magvai akár 30-40 évig is életképesek. Csírázásuk tartósan 6°C felett veszi kezdetét. Az első porzós virágok hazánkban július közepétől nyílnak, viszont meleg tavasz esetén a virágzás korábban is elkezdődhet. A parlagfű a talajjal szemben igénytelen, tömegesen fordul elő barna erdőtalajon, öntéstalajon és laza szerkezetű homok és vályogtalajon. Mivel nem csak a csírázását, hanem a fejlődését is jelentős mértékben serkenti a fény, ezért zárt állományokban nem találja meg életfeltételeit, ezért sokszor a táblaszéleken, hiányosan kelt vetésben, művelőutakon tömeges.

A napraforgó parlagfű elleni védelme

Agrotechnika és mechanikai gyomszabályozás Mint minden kultúrában, a napraforgótáblákon is az integrált növényvédelem elemeit kell követnünk. Az integrált gyomszabályozás agrotechnikai elemei a vetésváltás, talajművelési rendszerek, a megfelelő szerkezetű magágy, a sorközművelés. Ezeket egészíti ki a növényvédőszeres gyomirtás preemergens és posztemergens technológiával. Fejlődésének kezdetén a napraforgónövények rossz gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, így a folyamatosan csírázó, fénykedvelő gyomok hamar túlnőhetik a kultúrnövényt, ezzel több fényt és tápanyagot hasznosítva. A korai erős gyomosodást később, állományban mechanikai módszerek nélkül csak kémiai úton nem lehet megoldani, hiszen a nem herbicidtoleráns hibridek esetében a preemergens készítmények erős parlagfű-fertőzöttség esetén, illetve bemosócsapadék hiányában hatástalanok. Agrotechnikai eszközökkel általában megelőző jelleggel és külön ráfordítás nélkül védekezhetünk a parlagfű és sok más veszélyes, nehezen irtható gyomfaj ellen. A beavatkozás megfelelő időzítéshez és alkalmazásához sokban hozzájárul a táblák gyomösszetételének folyamatos nyomon követése és időközi gyomfelvételezése. Ezzel nemcsak a következő kultúra gyomszabályozását, de a vetésváltást is megtervezhetjük. Napraforgó esetében az 5 éves vetésforgó alkalmazása a napraforgó szklerotiniás szár- és tányérrothadásos betegsége miatt követendő, azonban a kórokozó a parlagfüvön is élősködik, ezért a gyomirtás mindenképpen szükséges a vetésváltás betartása mellett. Megfelelő előveteménye az ősszel vetett, sűrű térállású kalászos, egyes pillangósok, takarmány szemeskukorica, silókukorica, amely tavaszra zárt állományával a fényigényes parlagfűnek kedvezőtlen. Fontos továbbá, hogy a terület ökológiai adottságaihoz igazodjon a termesztendő növény kiválasztása. Kerüljük a gyengébb adottságú területeket és a napraforgó-monokultúrát, továbbá az erősen parlagfűvel fertőzött területen mindenképpen célszerű imidazolinon- vagy tribenuron-metil-toleráns, rövid tenyészidejű hibridet vetni! Vetőmagot mindig ellenőrzött helyről, fémzárolt csomagolásból szerezzük be!

1. kép Parlagfüves légi felderítés Fotó: Molnár Szilárd

Vetéskor törekedjünk a jó minőségű vetőágy, optimális állománysűrűség – amely 40-55 ezer tő/ha között mozog hibridtől függően – és a csatlakozó sorok beállítására! Kiemelt jelentősége van a jó kultúrállapotú talajnak, az optimális időben végzett magágynyitásnak, a gyommentes vetőágynak a későbbi egyöntetű gyomkelés és a kellő tőszám kialakítása érdekében. Kései vetéskor készíthető hamis magágy, amikor a tervezett vetés előtt 17-21 nappal a gyomoknak, majd a kultúrnövény vetésekor újabb magágyat nyitunk.

Tápanyag-utánpótlásnál – figyelembe véve, hogy a napraforgó a parlagfűvel ellentétben nem fejlődik jól a nitrogénben gazdag talajokon – a fertőzött táblákra több káliumot, foszfort és kevesebb nitrogént ajánlatos kijuttatni.

A mechanikai gyomirtásnak nemcsak az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, hanem az integrált gyomszabályozásnak is eszköze. Továbbá a csapadékhiányos tavasz miatt a preemergens készítmények hatásának elmaradása esetén is hatásosan gyéríthető a már kikelt gyomok mennyisége. A gyomirtást a korán lekerülő növényállományok esetében már a tarlón meg kell kezdeni. Nemcsak a tarlóhántással és tarlóápolással, hanem a felső talajrétegből a parlagfűmagvak nyári folyamatos csírázását forgatásos talajműveléssel előzhetjük meg. Ezzel kimerítjük a talaj gyommagkészletét, és 3-5 év alatt megakadályozható a talaj magkészletének újbóli feltöltődése. Később, 2 vagy 3 alkalommal alkalmazható a kezdeti gyomkelés visszaszorítására a sorközművelő kultivátor vagy a gyomfésű.

2. kép Parlagfűvel fertőzött terület Fotó: Molnár Szilárd

A táblaszélek gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell. Erős parlagfű-fertőzés esetén a tapasztalatok szerint az első kaszálást közvetlenül a porzós virágzati tengely megnyúlásának kezdetére, a bimbózásra célszerű időzíteni, ami időjárástól függően június végétől július közepéig terjedő időszakban végzett első kaszálást jelent, valamint további 2-3 kaszálás szükséges a virágzásmentesség biztosítására.

Gyomirtó szeres technológiák

A napraforgó és a parlagfű közeli rokonsága miatt a rendelkezésre álló herbicidválaszték szűkös, egyre több hatóanyaggal szemben alakulnak ki rezisztens biotípusok. A karbamid típusú gyomirtó szerek közül a linuronra és a glifozátra és keresztrezisztenciája is ismert a három ALS-gátló herbicidcsoportra (szulfoniulureák, imidazolinok, triazol-pirimidinek). Az utóbbi évek száraz időjárási tendenciájának következtében az alapkezelések gyomirtó hatása sokszor elmaradt, és állománykezelés válik szükségessé. A napraforgó gyomirtásának a keléstől számított 4-6 hét a kritikus időszaka, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, és gyors fejlődése révén a parlagfű képes a napraforgó fölé nőni. A növényvédő szerek kijuttatásának időpontját és a dózis nagyságát a gyomfejlettség határozza meg, alapvetően a parlagfű 2-4 leveles állapotban legyen.

Kémiai védekezés esetén elsősorban csak a herbicidtoleráns hibridekben tudunk hatékonyan védekezni a parlagfű ellen. Bár napraforgóban vannak jó alapkezelést adó herbicidek, mint a Racer (fluorkloridon) vagy a Pledge 50 WP (flumioxazin), ezek megfelelő hatásához 30-40 mm bemosócsapadék szükséges, másrészt e herbicidek bemosódási zónája csak a talaj felső 1-2 cm-es rétege, a parlagfű pedig ennél mélyebbről is kikel. Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgóhibridek termesztésénél a forgalmazók által előírt technológiai elemek betartásával kell dolgozni. A Pulsar 40 SL a 2-4 leveles, az Express 50 SX a szik-és 2 leveles parlagfüvet irtja hatékonyan. A permetlé kijuttatása apró cseppekben történjen.

A parlagfűre vonatkozó egyéb tudnivalók

A következőkben összefoglaljuk, hogy milyen kötelezettségeink vannak a parlagfű elleni védekezésben, továbbá a parlagfűvel kapcsolatos hatósági eljárások során milyen kérdések merülnek fel, és milyen tévhitek fordulnak elő.

Az első legfontosabb dolog és jogszabály a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 17. §, amely kimondja: (1) a termelő, illetve a földhasználó köteles...c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.(4) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. §, amely kimondja: (1) a földhasználó és a termelő köteles védekezni... d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) ellen.

Ez a három pont rendkívül fontos, nemcsak a napraforgó, hanem az összes termesztett növénykultúra esetében is. Mindhárom pont alapján tehát kötelességünk védekezni, ez alól kibújni semmilyen módon nem lehet.

Itt rögtön elő is fordul egy tévhit, a jogszabály nem a parlagfű teljes megsemmisítését írja elő, hanem csupán meg kell akadályoznunk a virágbimbó kialakulását, ami maga után vonná a pollentermelődést. A parlagfű, mint minden más gyom természetesen konkurens növénye az adott termesztett növénynek, de itt a jogszabályok alapján mégsem kell a teljes mentességre törekedni, nem úgy, mint más, például zárlati károsítók esetén, de az egy teljesen más téma.

Mi történik akkor, ha ezt nem tesszük meg? Közérdekű védekezés elrendelése

A 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 50. § kimondja:

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.

(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. A közérdekű védekezés a bizonyítékok összegyűjtése után azonnal határozattal elrendelhető. A parlagfű a legkülönfélébb helyeken fordulhat elő, de nevéből adódóan főleg a parlagon hagyott területek lakója. Külön kell kezelni parlagfű esetén a kultúrnövénnyel borított és nem művelt területeket. Kultúrnövényben előforduló parlagfű fertőzöttség esetén csak az előbbiekben említett feltételekkel rendelhető el közérdekű védekezés. Amennyiben a földhasználó az elrendelést követően maga teljesíti a védekezést, és bejelenti a hatóságnak, akkor csak a hatósági eljárással kapcsolatos költségek és a növényvédelmi bírság terheli. Ha a megbízott vállalkozó végzi el a közérdekű védekezést, akkor az ügyfél köteles megfizetni a vállalkozó díját és az eljárással kapcsolatos költségeket. Ezek a költségek azonban csak a közérdekű védekezésre vonatkoznak. Ezek a költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

A 221/2008. (VIII.30.) Korm. Rendelet 1. § (1) értelmében a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és Budapest területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság), b) belterületen - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző(a továbbiakban: jegyző) rendeli el a közérdekű védekezést. (2) Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat nem tesz eleget a Tv. 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el a közérdekű védekezést.

2. § (1) A közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év május 31. napjáig kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. (2) A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. (3) A közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el.

A közérdekű védekezés mellett, azonban növényvédelmi bírság kiszabására is sor kerül.

A már sokat említett 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 60. § kimondja: (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki...c) a 17. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja;(2) A bírság ismételten is kiszabható. 59. § (3) A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege százötvenmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 18. § (1) c) az Éltv. 60. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal és a Pest Megyei Kormányhivatal jogosult a bírság kiszabására.

A bírság a jogszabályi kötelezettségek elmulasztása esetén akkor is kiszabásra kerül, ha valaki a közérdekű védekezés elrendelése és kézhezvétele után elvégzi az előírt feladatokat. Ez sokak számára meglepetést szokott okozni.

Ki jelentheti be a parlagfű jelenlétét hol teheti ezt meg?

A közérdekű bejelentésekre általánosságban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1-3. §-a szerint panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, részére át kell tenni. Bárki, aki parlagfüves terület észlel, bejelentést tehet a következő elérhetőségek valamelyikén.

Külterület esetén:

  • megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályán,
  • megyei kormányhivatalok földhivatali osztályán,
  • megyei kormányhivatalok járási földhivatali osztályán,
  • kormányablakoknál,
  • a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatán (elektronikus úton).

Belterület esetén:

  • önkormányzatoknál,
  • megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályán,
  • kormányablakoknál,
  • a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatán (elektronikus úton).

Mindezek mellett lehetőség van még a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület honlapján, továbbá Parlagfű bejelentő rendszeren (PBR) keresztül is bejelentést tenni.

A bejelentés módja történhet személyesen, telefonon, faxon, levélben és elektronikus úton. A bejelentés során meg kell adni a település megnevezését, a terület pontos meghatározását és a beazonosítást segítő tereptárgyak megnevezését annak érdekében, hogy a hatóság megtalálja a parlagfű-fertőzött területeket. A terület jellemzőit is meg kell adni, úgymint mezőgazdasági terület (művelt/nem művelt (parlag), kultúrnövénnyel fedett, tarló, kaszált), nem mezőgazdasági terület, a kultúrnövény faja, valamint a parlagfű fenológiája, hozzávetőleges magassága. Amennyiben visszajelzést vár a bejelentő, adja meg a nevét és elérhetőségét, hogy a hatóság vissza tudjon jelezni a megtett intézkedésekről, és esetlegesen további információt tudjon kérni a terület megtalálása érdekében. Amennyiben van, fényképfelvételek elküldése, esetleg GPS-koordinák megadása is jelentősen hozzájárul a terület pontos megtalálásához.

Kis Alexandra és Zsolnai Balázs

gyomirtási szakértők