Valóban hasznot hoz a haszonbérlet? | Agrárágazat

Valóban hasznot hoz a haszonbérlet?

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Tavaly év elején lépett életbe a módosított földforgalmi törvény, amelynek köszönhetően a földhaszonbérleti szerződések felülvizsgálatára is lehetőség van. Korábban már foglalkoztunk a témával, azonban úgy látjuk, továbbra is vet fel kérdéseket a haszonbérlet, sokan pedig továbbra sem vizsgálják felül már előnytelen hozamú haszonbérleti szerződéseiket. Ezeknek módosítását bizonyos feltételek fennállása esetén bármelyik fél kezdeményezheti. Cikkünkben igyekszünk rávilágítani a legfontosabb kérdésekre, mit érdemes vizsgálni, mikor lehet változtatni, és általában, mit kell tudnia annak, aki érintett a témában.

 

 

Mikor kell adózni a haszonbérleti díjból?

A haszonbérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott mezőgazdasági földterület használatára és annak hasznainak beszedésére jogosult, melynek fejében haszonbérleti díjat köteles fizetni – szól a Polgári törvénykönyvre vonatkozó 2013. évi V. törvény. A termőföldek bérbeadásáért járó haszonbérleti díjat minden év végén fizetik meg a bérlők, amely bevétel után bizonyos esetben a tulajdonosoknak adózniuk kell. A termőföld bérbeadásából származó bevétel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján adóköteles jövedelemnek minősül, melynek mértéke 15 százalék.

A haszonbérleti díjból származó bevétel adómentessége a vonatkozó haszonbérleti szerződés időtartamától függ. Amennyiben a két fél között köttetett haszonbérleti szerződés időtartama eléri az 5 évet, úgy a tulajdonos adómentességet élvez a bérlet bevételét illetően. Jellemzően ebbe a kategóriába esik a legtöbb haszonbérleti szerződés.

Az adómentesség azokat az új tulajdonosokat is megilleti, akik egy már érvényben lévő, 5 évnél hosszabb kifutású szerződés alapján adják bérbe termőföldjüket.

 

A fiatal gazdák hozzák az internetet is magukkal

Az utóbbi évek egyik megfigyelhető trendje az egyre erősebb online jelenlét a termőföldek kapcsán is. Több oldalon lehetőség van már az internetes adás-vételre földekre is, de a haszonbérléssel kapcsolatos oldalak is egyre népszerűbbek. Ahogy a fiatalabb gazda-generáció nagyobb arányban jelenik meg a termőföld-piacon, úgy növekszik az ágazat online jelenléte is, hiszen ők már az internettel együtt nőttek fel, és ezt a szemléletet hozzák magukkal a gazdálkodásba is. Az interneten az információáramlás is gyorsabb, így az érdeklődők pontosabb információt szerezhetnek – legyen az a konkrét jogszabályi háttér, vagy a helyben szokásos piaci árakról való tájékozódás.

 

Mit befolyásol a szerződés időtartama?

Földhaszonbérleti szerződést a tulajdonos és a bérlő csak előre meghatározott időintervallumra köthet, tehát határozatlan időtartamra szóló haszonbérleti szerződés nincs. A szerződés időtartama 1-től 20 évig terjedhet, ám fontos megjegyezni, hogy az év fogalma alatt nem feltétlenül a naptári évet értjük! A gazdasági évek kezdő és záró dátuma eltérhet ettől.

Ennek oka, hogy a gazdasági év a növények vegetációs időszakához alkalmazkodik a következők szerint: az őszi vetésű növényeknél október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig tart, így a haszonbérlőnek lehetősége van a vetéstől a betakarításig minden munkafolyamat elvégzésére. Előfordulhat olyan gazdasági év is, ahol a tavaszi vetésű növények (pl.: kukorica) október-novemberi betakarítására a haszonbérlet utolsó évében is sor kerülhet.

Erdő vagy erdőtelepítésre kijelölt földterület esetében, a haszonbérleti szerződés legfeljebb a termelési időszak, vagyis a vágásérettségi kor lejártát követő 10. év végéig köthető meg.

 

Miben fizessük a haszonbérleti díjat?

A haszonbérleti szerződésben nem csak az időtartamot szükséges egyértelműen feltüntetni, hanem a föld használatáért járó ellenértéket, és annak fizetési módját is rögzíteni kell!

A bérlő fizethet a tulajdonosnak pénzben, terményben vagy pénz és termény kombinációjában is a szerződésbe foglaltak szerint. Ha terményhez kötött a fizetés, úgy lehet szó kifejezetten a terményben fizetésről, vagy arról, hogy a termény értékét az előre rögzített hónapra közzétett tőzsdei átlagáron kéri a bérbe adó (jellemzően a termény folyóév augusztusi árát szokták rögzíteni). A fizetés minden év végén, utólag esedékes, ezt szintén a törvény szabályozza.

A gyakorlati tapasztalat alapján azonban a szerződő felek sokszor pontatlanul állapodnak meg a díj mértékéről, így az egyik fél érdekei sérülnek – jellemzően a bérbeadóról van szó. A legtisztább megállapodás, amikor a felek a területre vonatkozó forintos árban állapodnak meg (Ft/hektár/év).

 

Jelentős bevételtől esnek el a gazdák, ha rossz a bérleti szerződés

– Nagymértékben jellemző még mindig a hazai földpiacra, hogy a haszonbérleti díjak országos mértékben nagy eltérést mutatnak – kezdte Sáhó Ákos, az x-agro.hu weboldal vezetője. Cégük több, mint egy éve foglalkozik termőföld-közvetítéssel, -értékeléssel és haszonbérleti díjak megállapításával. Munkájuk során eddig több, mint 65 ezer adásvételi szerződést és 21 ezer haszonbérleti szerződést dolgoztak fel.

– Az ágazat régi problémája a lassú információ-áramlás, ami leginkább az árakra hat ki – fejtette ki Sáhó Ákos –, hiszen akik nem ismerik az országos, vagy régiós árakat, ők egy nagyjábóli árat fognak a szerződésükbe is beírni. Ezzel akár hosszú évekre is jelentős és jogos bevételtől esnek el. A hosszú távra kötött szerződéseknél fontos szempont lehet a bérleti díjak időszakos felülvizsgálata, hiszen a termőföldárak és a haszonbérleti díjak évről évre emelkednek – hívta fel a figyelmet a szakember.

 

Megfelelő feltételek mellett a már megkötött szerződést is lehet módosítani. A haszonbérleti szerződés időtartama több esetben is fontos kitétel: ha legalább 10 éves időtartamú, vagy legalább 5 év még hátravan belőle, akkor a haszonbérleti díj újratárgyalható – szerepel a legutóbbi, hatályos törvényben. A szerződésbe foglalt bérleti díj mértékének módosításánál további kitétel, hogy a szerződésbe foglalt bérleti díjnak legalább 20 százalékkal el kell térnie a jelenlegi helyben szokásos piaci bérleti díjtól, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kritérium a legtöbb esetben teljesül.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a haszonbérleti szerződés hivatalos módosítását a másik félhez intézett írásos kezdeményezéssel lehet indítványozni, melyhez kötelező csatolni egy igazságügyi szakvéleményt a helyben szokásos haszonbérleti díj mértékéről, ami a bírósági eljárás során is megállja a helyét, ha a felek nem egyeznek meg.

 

Mindkét fél beleegyezése szükséges az új árhoz

Az igazságügyi szakvélemény borsos ára (nagyságrendileg 50-100 ezer forint helyrajzi-számonként) azonban megspórolható, ha a tulajdonos és a bérlő egyetértenek a szerződésben foglalt ár módosításával, és az új árról képesek közösen megegyezni. Ehhez elengedhetetlen, hogy mindketten ismerjék a bérelni kívánt földterület valós bérlési díját és értékét. Ha mindkét fél részéről adott a szándék a megegyezésre, a bérleti díjról mégis szeretnének szakértői véleményt kapni, úgy érdemes akár az interneten elérhető szolgáltatásokat igénybe venni.

 

Az ilyen szolgáltatásokhoz a földpiaci szakértők nagyrészt a nyilvános kifüggesztésekből és elérhető adatokból összeállított adatbázist használnak, amely az elmúlt időszak földpiaci mozgásait mutatja – tehát a valós földpiaci árakkal dolgozik. Az így kapott eredményt súlyozzák különböző paraméterek alapján, úgymint a méret, a terület alakja, aranykorona érték, domborzati viszonyok, belvízveszély stb. Ez a haszonbérleti díjmeghatározás az igazságügyi szakértő véleménynél kedvezőbb áron elérhető, ráadásul interneten keresztül és egyetlen munkanap alatt el is készül, a kész díjmeghatározást pedig emailben kapja meg az igénylő.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a bérlő nem szeretné az új, kiigazított áron tovább használni a földet, erre nem is kötelezhető, ekkor a szerződés is felbontható. Annak megszüntetése után azoknak a tulajdonosoknak, akik a 2013-as új földtörvény után vettek termőföldet, művelési kötelezettségük van, tehát nem adhatják újra haszonbérbe a földet. Azok a tulajdonosok, akik az említett törvény hatályba lépése előtt szerezték földjüket, eldönthetik, hogy maguk művelik tovább a földet vagy újra haszonbérletbe adják a már piaci árhoz igazított bérleti díj ellenében.

Mireider Máté

Kapcsolódó cikkek

  • 2017.10.20. 14:13

    Csodálkozunk, miért nem voltak elhízva nagyapáink? Miért nem szenvedtek vérnyomásos vagy más civilizációs betegségben, pedig reggel bevágtak egy jóízű fél pálinkát, ráadásul naphosszat falták a jóféle...

  • 2017.10.19. 15:11

    Fülsüketítő motorzaj, égig érő füstfelhő zavarta meg a luxemburgi Rambrouch és Roodt városok közötti térség csendjét augusztus utolsó vasárnapján. Itt rendezték meg az aratócséplőgépek kétévenként – idén 12. alkalommal – sorra kerülő gyorsasági...