Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? (tanulmány) | Agrárágazat

Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? (tanulmány)

Az aratás előtt a hazai tárolókban 1,5 millió tonna búza és közel akkora kukorica készlet vár vevőre. A magas átmenő készletek illetve a túltermelés miatt rendkívül alacsony a gabonafélék felvásárlási ára. Hozzájárul ehhez az új versenytársak megjelenése, továbbá a kedvezőtlen szállítási és logisztikai adottságaink. Ezek lényegesen csökkentették a gabona versenyképességét. Mindezek megszólalásra késztették a szakma illetékeseit. A Gabonatermelők Országos Szövetsége hasonlóan a kukorica­termelőké is az okokat az alacsony és ingadozó hozamokban, a magas ráfordításokban, a tápanyag ellátás és a növényvédelem hiányosságaiban látják. (1) Általános vélemény szerint kivezető út lehet a precíziós gazdálkodás, a hibrid fajták elterjedése, a növényvédelem és a tápanyagpótlás gondosabb végzése. Az 5 tonna/ha-os búza vagy a 7-8 tonna/ha-os kukoricatermés már veszteséget hoz.

A tanulmány összefoglalója itt érhető el.

Sajátos módon fel sem merül a talajadottságok kérdése, a kedvezőtlen domborzatú, lejtős, erodált, alacsony humusz-tartalmú, mélyfekvésű, belvízveszélyes ̶ 400-600 ezer ha-t elérő  ̶  földek művelése, ami a múlt rendszer öröksége. A KGST keretében a hazai agrárpolitika a gabona-hús exportra és az energiahordozók (földgáz, kőolaj) importjára épült. Ennek teljesítése hatalmas szántóterület intenzív művelését igényelte, gazdasági megfontolások nélkül. A rendszer­váltással azonban a megváltozott politikai, piaci, társadalmi, tulajdonosi viszonyokban az ország globális versenyhelyzetbe került.

 

Már az 1980-as évek közepén, amikor az ország pénzügyi helyzete igen nehezen viselte a mezőgazdasági nagyüzemek támogatását, az Országos Tervhivatalban készült tanulmány feltételezve a növénytermelésben a Nyugat-Európai átlaghozamok megközelítését, 1240 ezer hektárra becsülte a vetésterület csökkenését. (2)

Izinger Pál - a modern magyar mezőgazdaság megteremtőinek kiemelkedő személyisége - (állati igaerő leváltása, a növénytermelési rendszerek, szakosított állattartó telepek, fajtaváltás) 1991-ben tanulmányt készített "Javaslat a szántóföldi fatermelés kialakítására" (3.4) címmel. Ennek indokai: piacvesztés, energiaköltségek jelentős növe­kedése, környezetvédelem, munkahelyteremtés szüksé­gessége. Javasolta a magyar agrárpolitika átértékelését. A nagy ráfordítást igénylő intenzív szántóföldi vagy kertészeti termelést csak a jó és a legjobb adottságú területeken lesz célszerű fenntartani. Ahol viszont a talaj termékenysége vagy művelhetősége nem vagy csak kirívóan kevés jövedelem reményében tudja visszafizetni a növekvő költségeket, ott a kevesebb költséggel és főleg kevesebb anyag- és energiaráfordítással is a nyereséggel fenntartható művelési ágaknak kell elsőbbséget adni.

 

Mozgásterül szolgál

  • 250 ezer ha 17% feletti lejtős és erodált terület
  • 150 ezer ha szanált szőlő és gyümölcsös
  • 400-600 ezer ha alacsonyhozamú szántó.

 

Az alternatívák közt döntően az erdőtelepítés szerepel, mint iparifa, energetikai célú faültetvény, vadászerdő, pihenőerdő, továbbá halastavak és víztározók létesítése. Javaslatának alapjául a szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaságokban a cellulóz-nyár telepítések kedvező gazdasági eredményei szolgáltak. Javaslatai teljes terjedelemben bekerültek az 1997. évi Nemzeti Agrár Programba.

 

A hazai agroökonómiai potenciálra alapozott tájkörzetek és távlati termelési irányaik című FM tanulmány (5) megállapítja, hogy a hozamok többsége elmarad a Nyugat-Európai átlagoktól. A tanulmány ennek okát nem az alkalmazott fajtákban vagy technológiai és műszaki hiányosságokban látta, hanem sokkal inkább az ún. határtemőhelyek tarthatatlanul magas arányában. Javasolják 1 millió ha szántó művelésből való kivonását, ennek helyére 800 ezer ha erdősítést, illetve nyárfa-pillangós váltógazdálkodást és 200 ezer ha-on gyepesítést.

 

Az EU-s felkészülés során az agrárpolitika helyzetével és kérdőjeleivel foglalkozó Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya (6) szerint a mai helyzet szerkezete és szintje is abnormális körülmények között alakult ki. A jövőben elsősorban a komparatív előnyöket kínáló ágazatok fejlesztését, a strukturális átalakítást kell megkezdeni, a komplementer termékekre koncentrálva. A földhasználatban a közvetlenül élelmiszertermelési célt szolgáló mezőgazdasági használatból - kompenzáció és támogatás mellett - 15-18 % termőföld kikapcsolható. Ezek erdőtelepítésre és alternatív célokra (hal- vadgazdálkodás, víztározók) hasznosíthatók. A földkivonási program a csökkenő mezőgazdasági területen környezetkímélő technológiákkal, a talajok tápanyag­egyen­súlyának megteremtését eredményezi.

 

Az EU-ba belépést követően az agrárágazatot ért kedvezőtlen hatások - többek közt a gabonakészlet tárolásának és értékesítésének nehézségei - hozták ismét előtérbe a szerkezetváltás kényszerét, amit az Agrárgazdasági Kutató Intézet így fogalmaz meg (7): "Valamennyi ágazat piaci lehetőségeit, hatékonysági javulási képességét, a vonatkozó szabályozási rendszerek terelő hatásait figyelembe véve arra a fájdalmas következtetésre jutottunk, hogy legalább 450-650 ezer hektár szántó jelenlegitől eltérő hasznosításáról kell gondolkodni. A tesztüzemi vizsgálatok alapján a vetésterület 30,5 %-án az agrártámogatások mellett is veszteséges termelés folyik.

 

Az agrárszerkezetváltás kényszere több, az EU-hoz csatlakozó országot is érintett. Spanyolország és Portugália a megállapított termelési kvóták alapján igen jelentős szőlő-, gyümölcs- és olivaültetvény felszámolását volt kénytelen végrehajtani. Írországban és Angliában pedig a gyepterületeket kellett csökkenteni. Gazdasági elemzések és hatékonysági vizsgálatok alapján mindenütt az erdőtelepítés került előtérbe, amit az EU strukturális és regionális alapja 100 %-kal támogatott. Spanyolországban és Portugáliában együtt 1,2 millió hektár fenyő- és Eucaliptus telepítést, Angliában és Írországban pedig 600 ezer hektár fenyőtelepítést végeztek el. Ezeknek a gyorsan növő fafajoknak viszonylag rövid (6-25 év termelési ciklus) idő alatt jelentkeztek a hozamai, melyek az erre épülő korszerű faiparral javították a belföldi faellátást, az exportot és a foglalkoztatást. A művelési ág váltással növekedett az egységnyi terület kibocsátása és a GDP is.

 

A telepítésre váró területek ökológiai adottságai

Hazánk klímája és talajaink termékenysége kedvező a kemény- és lágylombos fafajok termesztésére, az Európai átlagnál nagyobb fatermés elérését teszi lehetővé. A napfényes órák magas száma különösen kedvező a gyorsannövő akác (Robinia pseudoacacia L.) és a nemes nyárak, a fekete nyárak (Populus nigra L. és Populus deltoides M.) hibridjei számára. Hazánkban a faültetvényeknél ez a két fafaj bír nagyobb jelentőséggel. Természetesen a faültetvényekben egyéb fafajok telepítésére is lehetőség nyílik, mint a fűz, éger, bálványfa. A hazai klíma és a szerényebb talajigény miatt az akác a nagyobb jelentőségű. Termőhely tekintetében ennél lényegesen igényesebb a nemes nyár. A kivonásra váró földek 30-35 %-a várhatóan alkalmas az akác 10-15 % pedig a nemes nyár számára. Természetesen a többi terület erdősítése is kívánatos a talajnak megfelelő fafajokkal.

 

A ültetvényerdők kialakulása, technológiai feltételei, hozamai

Az ültetvényszerű fatermesztést az erdők szerepének társadalmi megítélésében bekövetkezett változások hozták létre. A természet megőrzésének igénye, az emberi környezet javítása világméretű jelenség, ami az erdők használatának a szabályozásával, a fakitermelések korlátozásával járt. Előtérbe került az ún. természetszerű, természetközeli erdőgazdálkodás, immateriális javak funkciói, biodiverzitás, őshonos fafajok stb. Az Erdők Védelméről szóló törvényeink az erdők védelmi és jóléti rendeltetését helyezik az első helyre. Ugyanakkor a világ fafelhasználása 1990-2020 között várhatóan a háromszorosára emelkedik (8).

 

A megújuló energiatermelésben - tűzifa, apríték, pellet - szerepe fokozatosan bővül. A hagyományos iparágak mellett a vegyipar és műanyagipar is növekvő igényeket támaszt a facellulóz iránt. Különböző kémiai folyamatok útján nyert második generációs termékek (biomethán, etanol, bioplasztik) területén széleskörű és költséges Nano kutatások folynak. A bio-etanol (liquid-biomassza) termelés az USA-ban és Kanadában már kereskedelmi méretekben folyik. Az USA a meredeken emelkedő termelésben 2012-től a kukorica helyett facellulózt használ fel, mivel a Karib-térségben a hiányzó kukorica-import élelmezési problémákat idézett elő (9).

 

Az említett okok folytán alakultak ki Észak- és Dél-Amerikában a fanyersanyag előállításának új eljárásai. A modern biológia felhasználásával a fenyők, nyárak és az Eucaliptus új klónjait állították elő, majd az adott célra legalkalmasabb fajtákat szántóföldön, optimális víz-, tápanyagellátás, növényvédelem mellett termesztik. Ez az eljárás rövid idő alatt nagy mennyiségben azonos minőségű faanyag elérését teszi lehetővé. Ma a világ faellátásának több, mint egyharmadát - az összes erdőterület 3-5 %-át kitevő - ilyen ültetvények fedezik (10). A faültetvényekben termelési cél a méretes, minőségi hegeresfa vagy a faapríték. Ez utóbbi aránya az energetikai célú felhasználás és a kémiai feldolgozásból eredően rohamosan emelkedik.

 

Hazánkban a nyárfatermesztésnek az 1960-as években külföldi példák nyomán egy félintenzív formája indult meg, a mezőgazdasági cellulóznyár telepítésekkel. Az idők folyamán a kutatás a nemesítés és a technológia fejlődése alakította ki a nyárfatermesztés mai gyakorlatát. Az akácot illetően is volt ilyen gyakorlat korábban néhány nagybirtokon, melynek alkalmazható elemeit a szerző is felhasználta.

 

Gróf Forgách Nyírségi birtokon (Tornyospálca) az 1900-as évek elején az akáctermelésnek a növénytermeléssel kapcsolt váltógazdálkodási formája alakult ki. A futóhomok gyenge birkalegelőt a telepítés előtt juh trágyával feljavították. A tághálózatú ikersoros telepítésben - 4 m széles sávon - 4 évig köztes kapásnövényt termeltek. Ezt követően 2-3 évig rozsot vagy takarmánynövényt vetettek. A 8-10 éves állományban jó minőségű gyep verődött fel, amit lekaszáltak, esetenként legeltettek. A kitermelés 20 éves korban történt, a részesek eltávolították a tuskót, gyökeret és 4 évig növénytermelés folyt. Ezt követően történt az újratelepítés. A részesek a kapásnövénynek a 2/3-át, a növénytermelésnek a felét kapták. Gróf Forgách okleveles gazda a N-megkötő akác után 9 m3/ha/év bruttó növedékről, a növénytermelésnél pedig "szinte Bácskai" hozamokról és a talaj minőségének javulásáról számol be (11). Külföldi szakértők az eljárást az adott viszonyok között, a legmagasabb földkultúrának minősítették. Az 1935 IV.  Erdőtörvény ezt az eljárást megszüntette.

 

 

Várható hozamok, növedék:

 

Fafaj

Termelési ciklus

(év)

Átlag növedék

(m3/ha/év)

Hengeresfa

nemes nyár

12-16

16-30

 

akác

20-25

14-23

 

 

 

absz.sz.anyag t/ha/év

Apríték (minirotáció)

nemes nyár

3-5

9-16

 

akác

4-10

8-12

 

Fontos szerepe van az akácnak a méztermelésben is, mint fontos exportcikk és a foglalkoztatásban.

Az akác az egyik legjobb méhlegelő, a méhészek jelentősen hozzájárultak az akác kutatáshoz.

 

A fatermékek piaci helyzete

Napjainkban világméretű a törekvés a termőföld és a nyersanyagok megszerzése iránt. A fa, mint megújítható nyersanyag, ebben a tekintetben rendkívüli jelentőséggel bír. A megújuló energiatermelésben - tüzifa, apríték, pellett - szerepe folyamatosan bővül. A nemes nyár minőségi (hámozási) rönknél folyamatos a keresleti piac. Alátámasztják ezt az ország Déli megyéiben bérelt szántókon létesített olasz érdekeltségű telepítések. Az alacsony méretű faanyagot pedig a csomagoló anyag, papír, forgácslap és a falemezipar használja fel. Az akác jelentősége és piaci helyzete - a  környezetvédők negatív megítélése ellenére is - fokozatosan emelkedik. A trópusi faimport visszaesése hozta előtérbe a korábban főként tüzifának, bányafának és mezőgazdasági szerfának használt fafajt. A modern faipar technológiai folyamatai (műszárítás, ragasztás, táblásítás, thermikus nemesítés) tette lehetővé az épület- asztalos és a bútoriparban történő felhasználását (12).

 

Az ilyen célokra alkalmas minőségű hengeres fát azonban a hagyományos erdőgazdálkodás csak igen kis hányadban tudja biztosítani.

Nagyobb tömegben ez a minőség csak a faültetvényből nyerhető. Az alacsonyabb méretű és minőságű faanyag pedig mint szőlő-, gyümölcs ültetvények támrendszere, víz-, lavina-, partvédeelem és rekreációs célokra keresett termék. Néhány exportőr rendkívül aktív marketingjével lettek ismertté és váltak keresetté ezek a termékek, melyek akár hungarikumnak is nevezhetők. A forgalom ma már nem csak a mediterrán országokra terjed ki, hanem az igényesebb megmunkálású áruk a belsőépítészet, kültéri burkolatok és mennyezetek részére is alkalmasak. Ezen termékeknél a hozzáadott érték az alapanyag 8-10-szeresét is eléri. Az MTA Közgazdasági Tudományos Intézete szerint rendkívül kedvező cserearánnyal és komparatív előnnyel bírnak (13). A fatermékek hazai exportja 2000 és 2008 között elérte az élelmiszerexport 18-20 %-át. A gazdasági válság hatására azonban 9-10 %-ra csökkent (14). Az EU többszázmillió m3 faimportra szorul, illetve Argentínai és Brazíliai közös vállalataiból lényegesen olcsóbban szerzi be a papíripar alapanyagát.

 

007A fotón látható fűrészrönkből 5 db köböz 1 m3-t, ára: 175 EUR
1,3 t malmi búza

 

Szíjácsmart faanyag tám- rekreációs célokra 412 EUR/m3
3 t malmi búza, hozzáadott érték 4,5 x

 

Szélezett, gyalult fűrészáru 812 EUR/ m3
6 t malmi búza, hozzáadott érték 6 x

 

Hossztoldott kül- beltéri faburkolat 1512 EUR/m3
11 t malmi búza, hozzáadott érték 10 x

 

A kísérleti terület talajadottságait az alkalmazott technológiát, telepítési és állomány­nevelési eljárásokat, valamint a növedéket az alábbiak ismertetik:

1. számú fotó

 

2. számú fotó

 

3. számú fotó

 

(A szerző kísérlete)

 

Akác ültetvény

Mikebuda 40V
(3,65 ha)

Termőhely: Duna-Tiszaközi homok hátság

szárazadottságú humusz-szegény (0,47 %)

homoktalaj (6,5 AK/ha)

 

Telepítési és állománynevelési eljárások

  • mélyforgatásos talajelőkészítés
  • kommersz szaporítóanyag
  • tághálózatú telepítés
  • 3-4 évenként növőtér bővítés
  • rendszeres talajápolás és törzsnyesés
  • 10 és 12 éves korban 24 t/ha szerves trágyázás

 

Telepítés: 1992. (hagyományos akác telepítés)

Ültetvényszerű kezelés: 1997.

Kor

24 év

Átlagos faméret

h

20 m

d 1,3

24 cm

N

550 db/ha

 

Bruttó növedék

15,6 m3/ha/év

 

Elő + véghasználati várható kitermelés:

303 nettó m3

 

Javasolt telepítési hálózat - ikersoros -, háromszög kötésben (3333 csemete/ha)

 

 

1 ha-on kitermelhető nettó m3 várható árbevétele és rentabilitása

Ilyen adatokkal egyelőre nem rendelkezünk, mert hazánkban ültetvényerdőkre vonatkozó vizsgálatok eddig nem voltak. Tájékozódásul szolgálhatnak azonban a szerző vizsgálatai egy 24 éves akác ültetvény költség hozam adataira épülő értékeléssel.

 

(Kor: 24 év)
Vágástéri készletezés

Választék

m3

Ft/m3

Bevétel (eFt)

Export rönk

27

50.000

1.300

F2 rönk

27

22.000

594

Kivágás

15

20.000

300

Rúdfa

81

24.500

1.985

Tűzifa

153

15.500

2.372

 

303

21.917

6.641

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 m3 ráfordítás

10.500 Ft

 

1 m3 árbevétel

21.917 Ft

Eredmény

138.374 Ft/ha/év

≈ 2,8 t malmi búza (a vágásforduló közepére 6 %-os kamattal diszkontálva 68,772 Ft)

Fanövedékérték

265.640 Ft/év/ha

≈ 5,3 t malmi búza

 

 

A 2014-2020 erdészeti pályázatban az erdőtelepítések és fásítások mellett megjelent az ipari faültetvény telepítés, ami nem jár művelésiág váltással. A rendelet maximum 20 éves korban szabja meg a kitermelést, lehetőséget adva annak újratelepítésére vagy a mezőgazdasági művelésre, illetve annak erdővé történő átminősítésére.

 

A kísérlet eredményeit felhasználva a szerző készített az intenzív eljárások növelésével egy 20 éves kitermelésre szóló technológiát. Az 1 %-ot megközelítő humusz szint és a zöldtrágyával, illetve a szervesanyag pótlás (szalma, erjesztett szalma, komposzt, szenny-, lápiszap, hígtrágya) lehetővé teszi rövidebb idő alatt a magasabb növedéket és a rentabilitást.

 

Akác ipari faültetvény technológia és költségkalkuláció
(20 éves kitermelés esetén)

Év

Művelet

műv.szám

Ft/db Ft/m3 kitermelés

Ft/ha

Összeg

Megjegyzés

1 000 Ft

        

0

mélyforgatás

1

 

85

85

  
 

tárcsázás

1

 

10

10

  
 

simítózás

1

 

8

8

  
 

csemete beszerzés

3100

15

46,5

46,5

  
 

csemete szállítás

  

3,5

3,5

  
        

1

ültetés

  

40

40

  
 

visszavágás

  

7

7

  
 

kézi kapálás

2

 

24

48

  
 

gépi ápolás

4

 

10

40

  
 

egyszálazás

1

 

9

9

  
 

zöldnyesés

1

 

12

12

  
        

 

összesen (0-1 év)

 

 

 

309

 

 

        

2

gépi ápolás

3

 

10

30

  
 

nyesés

1

 

30

30

első év végén vagy tavasszal

 
        

3

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

4

tisztítás

1

 

40

40

nincs bevétel, kora tavasszal

 
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        
 

zöld trágya

1

 

40

40

vetőmag

12,1

5

nyesés

1

 

30

30

szórás

12

 

gépi ápolás

2

 

10

20

tárcsa

12

      

fuvar

4

      

összes

40

        

6

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

7

tisztítás

1

3

78

78

26 m3

 
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

8

zöld trágya

1

 

40

40

  
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

9

nyesés

1

 

35

35

  
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

 

összesen (0-9 év)

 

 

 

772

 

 

 

 

        

10

tisztítás

1

3

36

108

36 m3

 
        

11

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

12

zöldtrágyázás

1

 

40

40

  
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

13

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

14

ápoló vágás

1

3

120

120

40 m3

 
 

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

15

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

16

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

17

ápoló vágás

1

3

90

90

30 m3

 
 

zöldtrágyázás

1

 

40

40

  
        

18

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

19

gépi ápolás

2

 

10

20

  
        

20

véghasználat

1

3

975

975

325 m3

 
        

 

összesen (10-20 év)

 

 

1553

 

 

        

 

költségek mindösszesen

 

 

2325

 

 

 

Rentabilitás vizsgálat (Kitermelési kor: 20 év)

A kalkuláció 1 %-os humusztartalmat megközelítő homoktalajon, kommersz szaporító­anyaggal végzett telepítésre vonatkozik 2013-14 évi költség és faanyag árak mellett 4%-os elvárt kamatot és 10 % üzemi általános költséget tartalmaz.

 

Vágástéri készletezés

Bevétel

netto m3/ha

Ft/m3

Összeg

eFt

Előhasználat

 

 

 

                    iparifa

35

17.000

595

                    tűzifa

35

11.457

401

 

70

 

996

Véghasználat

 

 

 

                    iparifa

156

24.830

3.874

                    tűzifa

130

15.000

1.950

 

286

 

5.825

Összesen

356

 

6.820

 

Nettó jelenérték

75.861 Ft/ha/év

75.861 Ft/ha/év

75.861 Ft/ha/év   10,5 %

1 m3 ráfordítás

9.465 Ft

1 m3 árbevétele

23.848 Ft

Fanövedék értéke 1 évre

341.000 Ft

 

A vadkárral veszélyeztetett területen védőkerítés építése szükséges. Erre legfeljebb 3 évig van szükség, de a költségek 20-30 %-kal emelkednek.

 

Következtetések, javaslatok

Külföldi szakértők és tárgyilagos hazai szakemberek szerint a magyar mezőgazdaság adottságaihoz mérten "fél-gőzzel" működik, az agrártermelés stagnál, de inkább csökkenő képet mutat. Az Eurostat adatok szerint a 2004-2012 között az 1 ha mezőgazdasági területre eső kibocsátás 33,8 %-kal, a nettó jövedelem pedig 19,6 %-kal növekedett, ami a 2012-es EU-s átlagnak a kibocsátásban 87,9 %-át a nettó jövedelemnek pedig 14,6 %-át éri el. A különböző módokon végzett számítások szerint az agrárteljesítmény index a kilenc új EU-s tagok között hazánk teljesítménye mérsékelt, a harmadik csoportba sorolható. Lényegesen magasabb Lengyelország és Balti államok teljesítése. Különösen alacsony az 1 ha mezőgazdasági területre eső bruttó kibocsátás, a bruttó hozzáadott érték, a tőketermelékenység, a tőke­ellátottság (18.19). Ennek okai elsősorban a szerkezetváltás elmaradásával magyarázható.

 

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Tesztüzemi Vizsgálati adatainak felhasználásval számításokat végeztem 2009-2014 évek Nógrád-, Heves-, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék búza- és kukorica termelésére vonatkozóan (táblázat).

2009 - 2014

M.e.

Búza

Kukorica

Nógrád

Heves

Szabolcs-Szatmár

Nógrád

Heves

Szabolcs-Szatmár

Átlaghozam

t/ha

3,36

3,54

3,75

4,48

4,68

5,69

3 megyei átlag

t/ha

 

3,55

 

 

4,95

 

Minimum

t/ha

 

2,01

 

 

2,98

 

Maximum

t/ha

 

4,79

 

 

6,48

 

Eltérés

t

 

2,40

 

 

2,20

 

Országos átlag

t/ha

 

4,14

 

 

6,10

 

3 megye/országos

%

 

85,7 %

 

 

81,0 %

 

 

Ezeken a 8-14 AK/ha minőségű földeken terem 2 t rozs, 3 t triticale, 3,5 t búza, 5 t kukorica rendkívül alacsony kibocsátással. Az ágazati eredményben megjelenik a közvetlen- és a kedvezőtlen adottságú támogatás - együtt közel 100.000 Ft - változó mértéke. A tárgyalt megyéken kívül vonatkozik ez több megye dimbes-dombos tájaira és a Duna-Tisza-köz gyenge termőképességű homoktalajaira is.

 

1966-ban az Új Gazdasági Mechanizmus idején indította az FM a mezőgazdasági cellulóz nyár programot. A telepítések mezőgazdasági művelési ágban maradtak és 100 %-os állami támogatást kaptak. Csak a leggyengébb minőségű földek kijelölésére volt lehetőség. Részben a kedvezőtlen talajadottságok, részben a tapasztalatok hiánya miatt a kötött talajokon végzett telepítések többnyire meghiusúltak, később egyéb fafajokkal erdősítették. A 3-6 AK/ha minőségű homok és laza talajokon (ahol a gyökérzet a kovárvány vagy az eltemetett humuszszintet is elérte) 7-14 m3/ha növedék volt elérhető, ami hozamban és eredményben elérte az adott gazdaság búza vagy alma termés szintjét.

További előnnyel járt a fatermelésnél az alacsony eszközérték és az eltérő munkacsúcsok miatt a munkaerő kedvezőbb foglalkoztatása. Az export papírfa értékesítés és az olcsó göngyöleg-gyártás javította a gazdaságok eredményét.

 

Az ehhez hasonló akác ipari faültetvény telepítés támogatása az alábbi:

 

EUR

Ft

(1 EUR = 310 HUF)

Telepítés

1.372

412.920

 

Fenntartás (4 évre)

1.044

323.640

 

Összesen

2.376

736.560

 

 

A szerző lehetőséget lát a már tárgyalt váltógazdálkodás újbóli alkalmazására, természetesen a mai technika és a munkerő lehetőségeivel. A köztes művelést (gyomkonkurencia mérséklést) helyettesíti a folyamatos talajápolás. A tápanyagpótlásban, kolloidok hiányában az említett olcsó szervesanyagok szerepelnek (Westsik-féle művelés). A Debreceni Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Karán foglalkoznak a homoktalajok javításával, kívánatos ezt az akác termelésre is kiterjeszteni. A kitermelés után a laza talajokon a tuskók és a gyökerek eltávolítása már megoldott. A tuskók aprítására is végeztek hazai kísérleteket, ehhez további kutatások és műszaki fejlesztés  szükséges. A nyert faapríték hőenergiai célra értékesíthető, egyben bevételi forrás. Jelenleg a tuskók halmokba tolva a vágásterületen maradnak, csökkentve ezzel a művelhető területet.

 

A 45/2007. sz. rendelettel bevezetett fásszárú energiaültetvények sajnos kevés eredményt hoztak. Ismereteink szerint mindössze 3500 ha telepítés létesült. Elmaradt a megújuló energiával való lokális kisteljesítményű hőerőművek és családi fűtőberendezések belépése. A téma folyamatosan aktuális, részben a vállalt megújuló energia növelése, részben földhasználati tekintetben. Az agrárvezetésnek ugyanis megfelelő növény-kultúrát szükséges keresni a vetésszerkezetben a szántó-kivonások helyére. Már közlésre került a világ és az EU fafogyasztásának rohamos emelkedése. Az EU 2015-ben 5 millió t pelletet importált az USA dél-keleti részéről, amit a környezetvédők már kifogásolnak. Az akácból való pellet gyártáshoz lehetőségeink megvannak, mind a rendelkezésre álló terület, mind a tapasztalatok alapján.

 

A faültetvények korosbodásával lehetőség nyílik a fafeldolgozás kiszélesítésére. A minőségi hengeres fából az említett magas készültségű termékek, többszörös hozzáadott értékkel állíthatók elő, ami a vidék iparosítását szolgálja.

 

Összehasonlító számításokat végeztem 2013-2015 évekre a búza és az akác fatermék önköltség és a határparitásos export gazdaságosságára vonatkozóan.

Termék

Export

Önköltség

 

EUR/t

Ft/t

EUR/t

Ft/t

búza

192.47

58.884

140.91

41.579

1 EUR = 306,68 Ft

fatermék (1,2 m3):

 

 

 

 

1 EUR = 310,00 Ft

nőtt oszlop (kérgezett, hegyezett, kalodában)

360.31

110.050

163.22

50.600

 

szijács mart oszlop

465.00

144.150

253.29

78.520

szőlő karó

378.00

114.700

316.13

98.000

szélezett fűrészáru I.o.

707.58

217.000

456.45

141.500

négy termék átlaga:

477.72

146.475

297.27

92.155

fatermék / búza %

248,2

248,8

211,0

221,6

* A 2015 évi búza önköltség az előző évek átlaga.

 

KSH adatok, exportőr és termelési információk alapján végzett saját számítás. Ez a faállomány minősége és műszaki színvonal, munkabér stb. vonatkozásában eltéréseket adhat. Megjegyzendő a búza itt, mint nyersanyag (primer), a fatermék a fűrészárú kivételével egyszerű megmunkálással nyert szekunder termék. Az adatokból kitűnik a fatermék gazdaságossága több mint kétszerese a búzának. A szállítási adottságaink a Duna ingadozó vízállása miatt kedvezőtlenek. 1 t gabona szállítása Constanzaig 25 USD (Szabó Jenő közlése). A gabona és az olajos növények 50-52 %-a a legdrágább módon, közúton hagyja el az országot (20). A magas önköltség és a Fekete-tenger melletti versenytársak miatt erősen romlott a gabona versenyképessége. A felsorolt szempontok alapján kívánatos, hogy az agrárvezetés felismerje az akác és nemesnyár iparifa telepítésekben (21) a szerkezet átalakítás legolcsóbb lehetőségét. Biztosítson ehhez forrásokat, a költségekkel arányos támogatást és előleget, teremtse meg az érdekeltséget. Politikai, szakmai és társadalmi háttérrel segítse elő a monokultúrás fatermelés bevezetését.

 

Meglepő és kevésbé érthető a hivatalos helyről megjelent közlemény, amelyik a 2017-2050 közötti élelmiszergazdasági koncepciót ismerteti (23). Kitűzött célok a nagyobb hozzáadott értékű és magasabb minőségű termékek előállítása, a hatékonyság és a versenyképesség növelése. A koncepció jövőben is 5,4 millió hektár mezőgazdasági területtel ill. 4,3 millió hektár szántó műveléssel számol. A tanulmányunk bőven tartalmaz indokokat és javaslatokat az agrárszerkezet módosítására vonatkozóan olyan agrárszakemberek részéről, akik az 1970-1980-as években a hazai agrártermelést a világszínvonal közelébe emelték.

 

A vizsgált 3 megye búza, kukorica termelés 6 éves adataiból - értelemszerűen a hasonló talajadottságok esetén - egyértelműen megállapítható, hogy nem várható a hozamok növekedése, sem a precíziós gazdálkodástól, sem az új hibridektől, sem a gondosabb növényvédelem és tápanyaggazdálkodás bevezetésével. A tesztüzemi vizsgálatok szerint a búza és kukorica termelés 21-23 AK/ha minőségű földeken folyik. Termelnek viszont búzát és kukoricát a 8-16 AK/ha minőségű talajokon is. Az AKI értékelése szerint a szóródás a ráfordításoknál magasabb (input anyagok, eszközök, földbérlet), az átlagtól 1,5-2,6-szoros eltérést mutat.

 

A koncepció azonban ellenkezik a környezet- és a természetvédők eddigi álláspontjával. Az akác a legelterjedtebb fafajunk. Területi részaránya a hazai erdőkben: 25 %. A visszaszorítási törekvések a diszkriminatív telepítési egységárak ellenére, gyors növekedése, a faanyag fokozódó kereslete miatt részaránya tovább bővül. Higgadt tárgyalások útján szükséges egyetértésre jutni klímaváltozási, nemzetgazdasági stb. szempontok tekintetében. Az Akác Koalíció és kormányzati tiltakozásra lekerült ugyan az invazív fafajok listájáról, de Brüssel és a hazai civil szervezetek továbbra is kritikusan nézik. Az ökológiai területeken tiltják a telepítését.

 

Ismert fenyőerdeink pusztulása, illetve a kényszerkitermelések végzése. Német előrejelzések szerint a változás 2050-re elérheti a hazai bükkös zónát. Fontos ezért a szárazságtűrő, klímarezisztens fafajok telepítése. Nemzetgazdasági szempontból pedig a tárgyalt kísérlet kedvező és megbízható eredményeket ígér a vetésszerkezet módosításával. Mindezek alátámasztják az akácellenesség teljes megszűnését. Az erdőszerkezetátalakításoknál ne kerüljön sor fafajcserére és lehetővé kell tenni a Natura 2000 területeken is a telepítését.

 

A monokultúrás telepítéseknél a biodiverzitás csökkenésének a mérséklésére már vannak megoldások, amit a FESC erdőtanusítási rendszer elfogadott. A kisebb telepítéseknél a szegélyek cserjékkel és őshonos fafajokkal történő telepítése, az összefüggő, nagyobb területeknél pedig az ún. ökofolyosók hasonló kivitelű létesítése. A vizsgálatok igazolták a bioszféra kedevező alakulását, a növény-, állat- és rovarfajok jelenlétét. Az említett Argentínai és Brazíliai telepítések ezzel az eljárással készültek. Az ültetvényszerű fatermelés - mint biológiai innováció - bevezetése az agrárágazat előre nem látott fejlődését ígéri. A Nyírerdő Zrt. fakitermelésének nagyobb hányada az akác, ami korszerű feldolgozással exportra kerül. Az Erdészeti Zrt-k sorában több évre visszamenően az árbevételarányos üzemi eredmény, valamint az egy főre jutó adózott üzemi eredmény mutatóit csak - az ország legjobb faállományával bíró - Zalaerdő és Bakonyerdő Zrt. mutatói előzik meg.

 

Az erdőtelepítések alakulása

A szocialista rendszer az erdőtelepítést és fásítást az ország alacsony erdősültsége miatt kiemelten támogatta. A háborús károk helyreállítása és az iparfejlesztés nagy mennyiségű faimportot igényelt. A tőkés import terheinek mérséklését szolgálták a nagyütemű fenyő és nyárfa telepítések. Az 1950-es években az akkori szervezeti és technikai lehetőségekkel évente közel 30 ezer ha első kivitel, mezővédő erdősávok, út, csatorna, major, fásítás létesült.

 

Erdőtelepítés, fásítás

Év

1000 ha

Éves ütem

2004-2014

Éves ütem

1951-1960

245,0

24,5

 

 

1961-1970

161,6

16,2

 

 

1971-1980

109,9

11,0

 

 

1981-1990

75,2

7,5

 

 

1991-2000

70,5

7,0

 

 

2001-2010

58,1

5,8

81,107

8,1

2011-2014

11,1

2,8

 

 

 

731,4

10,5

 

 

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

 

A Földvédelmi Törvény megjelenése, továbbá a pályázatok késedelmes kiírása és a kifizetések elhúzódása miatt az 1970-80-as évektől csökkent a telepítési kedv. A privatizáció éveiben a földtulajdon változása és bizonytalansága is fékezte a telepítéseket. A földalapú támogatások megjelenése pedig ellenérdekeltséget teremtett az erdőtelepítéssel szemben.

 

A megnövelt erdőterület illetve az élőfakészlet lehetővé tette a farostlemez, forgácslap, láda üzemek létesítését, az épület­asztalos és a bútoripar hazai alapanyagokkal való jobb ellátását, ami növekvő exportot és GDP fejlődést tett lehetővé. Az MTA elnöksége és a MÉM részéről 1988-ban indított "Nagy Zöld Program" és a Nemzeti Erdő Program az ország erdősültségét 2050-re 27 %-ra irányozza elő (22). A jelenlegi állapot szerint ehhez évente 16.900 ha erdőtelepítés és fásítás  szükséges.

Az elmúlt időszakban szántó-, az erdőterület és a művelésből kivont területeket az alábbi táblázat tünteti fel:

 

Művelési ágak változása

Művelési ág

1950

(ezer ha)

2010

(ezer ha)

+

-

Szántó

5.518

4.322

 

1.196

Erdő

1.166

1.923

781

 

Művelésből kivett

728

1.021

293

 

KSH

 

 

1.074

1.196

 

A kitűzött célok eléréséhez szemléletváltozásra van szükség az erőgazdálkodás megítéléséhez. A társadalom ma az erdők szerepét szinte kizárólag a környezeti, szociális és jóléti szolgáltatásokban látja (nonprofit erdőgazdálkodás). Kívánatos, hogy ez terjedjen ki a fanyersanyag-termelésre, mint jövedelmet termelő gazdasági tevékenység területére is. Az agrártámogatások várható csökkenése rákényszeríti az agrárpolitikát a multifunkcionális, alternatív földhasználati módokra. Ebben nagy szerep vár az erdőtelepítésekre, ipari faültetvényekre. A klímaváltozásban mint szárazságtűrő fafaj, az akác nagy szerepet kaphat. Kívánatos ezért az akác-ellenesség miatt több évtizede leállított - a világ élvonalához tartozó - kutatás és nemesítés folytatása, frissítése. Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Silvanus Kft. több minősített fajtával és fajtajelöltettel rendelkezik, továbbá megjelent a mikroszaporítással előállított csemete. Ez a módszer lerövidíti a kiválasztás, fajtaminősítés időtartamát. A mikroszaporítás pénzügyi támogatása, fajtaösszehasonlító és technológiai üzemi kísérletek mielőbbi megindítása nagy segítséget nyújthat az agrárszerkezet módosításához.

 

Az erdő és a faültetvény telepítések magas élőmunkaigényekkel járnak, csemetetermelés, fiatalosok ápolása, nyesések, tisztítások stb. Itt az alulképzett munkaerő, fiatalok és családtagok is foglalkoztathatók. Közmunka helyett termelő munkát végezhetnének. A telepítési lehetőségek éppen a legnagyobb munkanélküliségű régiókban vannak.

 

Az erdőtelepítések és fásítások környezeti és természetvédelmi előnyökkel járnak:

  • Kíméletes földhasználat, alacsony földbolygatás, vegyszermentes termelés, elmarad évente hektáronként 65-70 liter gázolaj légszennyezése.
  • A képződő páratartalom kedvezően hat a hidrológiai viszonyokra, javul a talaj vízmegtartása.
  • Szél-, vízerrózió ellen védelmet nyújt.
  • Nagyobb zöldfelületek megjelenése szén-lekötéssel és oxigén-kibocsájtással a környezeti klímát javítja.
  • A telepítések megváltoztatják a vidék egyhangúságát, kedvező tájkép alakul ki.
  • Az apróvad számára védelem és búvóhely.

A tanulmányban tárgyalt megállapítások és javaslatok azt a célt szolgálják, hogy hazánk egyetlen nemzeti kincse - a termőföld - észszerű használatát szolgálják.

Kívánatos, hogy az agrárvezetés és a földtulajdonosok felismerjék a fanyersanyagtermelés jövedelmezőségét. Az adott ökopotenciál - piaci, munkahelyi, rentabilitási és egyéb lehetőségeivel kezdeményezzék az alternatív földhasználat bevezetését. Az akácültetvény a gyümölcsösökhöz hasonló technológiával és közeli élettartammal már vonzóbb lehet a földtulajdonosok részére, mint a kemény lombos fafajok telepítése.

A javasolt technológia több innovációs elemet is tartalmaz: váltogazdálkodás, olcsóbb szervesanyagokkal való tápanyagpótlás és tuskóaprítás. Mindezek megfontolandó lehetőségek a jövőt illetően. A koncepció szélesebb körű kialakításához célszerűnek látszik az oktató és kutatóintézetek bevonasa (Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Debreceni ATE Nyíregyházi Kara, Esterházy Egyetem Gyöngyösi Kara, Nemzeti Agrárkamara, Magánerdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége).

A szerző ezúton mond köszönetet az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Dunaker Kft., a Nyírerdő Zrt. és a Silvanus Kft. munkatársainak az adatokért és információkért, amik elősegítették a tanulmány megjelenését.

 

Dr. Erdős László
Kaán Károly díjas erdőmérnök
a FAGOSZ és a MEGOSZ tagja
e-mail: mosanszky@t-online.hu

Irodalom

1

Magyar Mezőgazdaság 2016.02.24. P.50.: A gabonatermelők érdekeltsége

2

Madas I. - Izinger P.: A vetésterület változása azonos termésmennyiség és növekvő fajlagos hozamok mellet. Kézirat (1985.)

3

Izinger P. - Erdős L.: A racionális földhasználat lehetőségei a magyar mezőgazdaságban. Agrárvilág (1989.2.)

4

Izinger P.: Javaslat a szántóföldi fatermelés kialakítására. Állami Gazdaságok Egyesülése. Kézirat (1991.)

5

FM Agrárstruktúra Politikai Főosztály:  A tájgazdálkodás alapjai. (1992.)

6

Varga Gy. et al: Az agrárgazdaság helyzete, kérdőjelei az EU-csatlakozás tükrében AKI. (1996.)

7

Udovecz G.: Szerkezetváltási kényszerben a magyarországi mezőgazdaság. Gazdálkodás (2006.2.)

8

Európai Gazdasági Bizottság Fabizottsága, Genf

9

US Energy Bill Renewable Fuels Standard

10

Schulzke R. - Liesbach M.: Die Holzzucht. Hann. Münden (2003.4.)

11

gr. Forgách B.: Az akác tenyésztése a nyírségi futóhomokon. Erdészeti Lapok (1939.10.)

12

Erdős L.: Akác, a faipar ígéretes alapanyaga. Profifa (2001.3.)

13

Fertő F. - Hybbard J.: Versenyképesség és komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle (2000.1.)

14

Mőcsényi M.: FAGOSZ Információk

15

Erdős L. - Klenczner A.: A fatermelés szerepe és lehetőségei a távlati földhasználatban. Gazdálkodás (2000.4.)

16

Erdős L.: Az akác ültetvényszerű termesztése. Erdészeti Kutatások 2007-2008. Vol.92. (2007.)

17

Erdős L.: Ültetvényerdők szerepe a távlati földhasználatban. Gazdálkodás (2007.4.) Pályázati kiírás II. díj

18

Takácsné György K. - Takács I.: A magyar mezőgazdaság versenyképessége a hatékonyság változás tükrében. Gazdálkodás (2016.1.)

19

Jámbor A. et al.: Tíz év az EU-ban - az új tagországok teljesítményei. Közgazdasági Szemle (2016.3.)

20

Juhász A. - Wagner H.:  Magyarország élelmiszergazdasági export- versenyképességének elemzése. AKI (2012.)

21

Nagy I.: Jövőnk az iparifa ültetvény. Agrofórum (2016.1.2.) Budapest

22

Keresztesi B.: A "Nagy Zöld Program" előadás. Erdőgazdálkodás- racionális földhasználat című nemzetközi konferencia. Magyar Agrártudományi Egyesület, Agrárgazdasági Társaság - Országos Erdészeti Egyesület. Állami Gazdaságok Országos Egyesülése, Erdőgazdálkodási Szakbizottság. (1988.)

23

Feldman Zs.: Pillantás a jövőnkbe. Magyar Mezőgazdaság (2017.12.)

 

Kapcsolódó cikkek

  • 2017.10.20. 14:13

    Csodálkozunk, miért nem voltak elhízva nagyapáink? Miért nem szenvedtek vérnyomásos vagy más civilizációs betegségben, pedig reggel bevágtak egy jóízű fél pálinkát, ráadásul naphosszat falták a jóféle...

  • 2017.10.19. 15:11

    Fülsüketítő motorzaj, égig érő füstfelhő zavarta meg a luxemburgi Rambrouch és Roodt városok közötti térség csendjét augusztus utolsó vasárnapján. Itt rendezték meg az aratócséplőgépek kétévenként – idén 12. alkalommal – sorra kerülő gyorsasági...