Változnak a feltételek, nő a felelősség

Növényorvosok a termelés, az élelmiszer és a környezet biztonságáért

A már 13. alkalommal sorra kerülő Növényorvos Napnak idén is a Szent István Egyetem Gödöllői Campusa adott otthont. A szakmai fórumot a korábbi években megszokottnál is nagyobb érdeklődés övezte. A mostani eseményen a szakmai elismerések és előadások mellett egy nagy bejelentésnek is részesei lehettünk.

A felelősség határai

„A növényorvosok felelőssége kiemelkedő az élelmiszerláncban, ennek megfelelően az okszerű növényvédőszer-használat speciális szakértelmet igényel. Nemcsak szakmai igényünk, célunk, de kötelezettségünk a felelősségvállalás, mindaz, amit ma integrált növényvédelemnek hívunk” – hangzott el november 14-én, Gödöllőn. Ehhez a feladathoz viszont a szakma több hatósági segítséget, egészen konkrétan ellenőrzést várna el, hiszen a visszatartó erő erősebb törvénykövető magatartást eredményezne a felhasználók, azaz a gazdák körében. Az uniós szándék azonban sajnos nem ebbe az irányba mutat. A hatóság lassú, de fokozatos visszavonulása az ellenőrzésből a gazdákra és a növényorvosokra terheli nemcsak a felelősséget, de a kivitelezés globális, hosszú távú sikerességét is. És ha már a felelősségnél tartunk: a termelők, a növényorvosok és a méhészek konfliktusa ismét kiéleződni látszik, az egymásra mutogatás, a felelősök keresése folyik, mivel a méhpusztulás hosszú távú jelenléte már tagadhatatlan. Az okok viszont még nem egyértelműek: a szermaradékok és a felhasználási körülmények, de egyáltalán az ok-okozati összefüggések is tisztázásra várnak. A növényorvosoknak ebben (is) vállalt felelősségük van, az erre irányuló kutatások azonban természetesen túlmutatnak határainkon, sőt magán az iparágon is. Az idei Növényorvos Nap egyik szakmai érdekessége épp ezért Tóth Péter előadása volt, aki a repcében mért neonikotinoid-szermaradékokról tartott előadást, növényorvosként és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökségi tagjaként. A jelenlévő több mint 800 növényorvos olyan újdonságokról hallhatott Gödöllőn, mint az erdészetekben, a dísznövénytermesztésben vagy épp a kajsziültetvényekben megjelenő új (és várhatóan felbukkanó) kórokozók, kártevők. Ugyanígy növényvédelmi kihívás előtt áll a zöldséghajtatás vagy a manapság felkapott és végre terjedő zöldítés is, hisz mint minden új technológia, ezek is küzdhetnek gyermekbetegségekkel (ami egyik évben pl. még zöldítő keverékünkben gazdanövényként szerepel, a következő szezonban, sőt évekkel később is gyomként jelenhet meg a táblánkon).

Ünnepi pillanatok

Ha Növényorvos Nap, akkor elismerések, virágok és oklevelek – nem volt ez másképp az idén sem.

Miniszteri elismerő oklevelet vehetett át:

Böröczky Károly,
Huszárné Bodor Éva,
Dr. Kiss László.

Kamarai kitüntetésben részesült:

Balogh László,
Benke Mihály,
Dövényi Nagyné Szabó Anikó,
Németh Csaba,
Simonfalvy Elemér,
Szántó Dávidné.

Doktor úr, kérem...

Járatlannak tűnt az az út, amit a növényvédős szakma kijárt magának, kezdve onnan, hogy a növények védelméért harcoló szakembereket – munkájuk elismeréseként – az állatorvosokhoz és a humánorvosokhoz hasonlóan orvosnak nevezhessék. De ide sorolhatjuk a szerződéskötési és vénykötelezettséget is, valamint azt az oktatási törekvést, majd törvényt is, miszerint a többi orvoshoz hasonlóan növényorvos végzettséget se lehet levelező képzésben szerezni. Az idei Növényorvos Napon hallhatták először a szakma gyakorlói azt a kezdeményezést, miszerint a közeljövőben a végzettségük és elnevezésük mellett a dr. megnevezés is megillethetné őket – az elképzelés ugyanis megértő fülekre talált, bár a döntés még nem született meg, de „valami elkezdődött”.

A díjazottaknak ezúton is gratulálunk, és további sikeres növényvédelmi munkát kívánunk!

Sándor Ildikó

Tartalom közti banner a cikk végére
no