Van védettség a kalászosgabonák gombabetegségeire

Magyarországon a kalászosgabonák termesztése nagy hagyománynak örvend. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján hazánkban, a gabonafélék vetésterületének igen nagy hányadát teszik ki évről évre.

Az elmúlt 2 év adatai alapján a vetésterületek a következő táblázatban foglaltak szerint alakultak.

Gabonafélék legjelentősebb gombabetegségei a következők. Fuzáriózis – Giberella zea/Fusarium graminearum, Giberella avenacea/Fusarium avenaceum; Lisztharmat – Blumeria graminis fsp. tritici; Fahéjbarnafoltosság – Pyrenophora tritici-repentis/Drechslera tritici-repentis; Szeptóriás levélfoltosság – Septoria tritici; Sárga rozsda – Puccinia striiformis; Vörös rozsda – Puccinia recondita fsp. tritici; Árpa levélcsíkosság – Pyrenophora graminea/Drechslera graminea.

1. táblázat (KSH)

Fuzáriózis

Több kórokozó okozza a betegséget, ettől függően beszélhetünk csírapusztulásról, gyökér- és szárpusztulásról, valamint kalászfertőzésről. Ezek közül talán a legveszélyesebb a kalászfuzáriózis a melegvérűekre káros toxintermelés miatt. Szükséges a kórokozó pontos beazonosítása, ugyanis nem mindegyik termel toxint, és ha meg is jelennek a tünetek, laboratóriumi vizsgálatokkal lehet meghatározni, hogy káros anyagok termelődtek-e a szemekben. Környezeti tényezőkre nem túl érzékeny; a fertőzést elősegíti a csapadék, a magas páratartalom, a nem egészséges, rossz tápanyag-ellátottságú, megdőlt, elhúzódó virágzású állomány. A kalász fertőzött részein rózsaszínes micéliumszövedék jelenik meg.

Lisztharmat

Kedvező időjárási körülmények (párás, meleg napok) hatására a növény alsó levelein és szárán piszkos-fehér micéliumszövedék jelenik meg. A megkésett védekezés esetén a tünetek az alsóbb szintektől haladnak egyre feljebb a növényen, végül a zászlós levelet és a kalászt is elérhetik, ezzel jelentős termésveszteséget eredményezve. A lisztharmat már ősszel, vetést követően megjelenhet a fiatal növényeken, ugyanis fertőzött növényi maradványokon, árvakelésen át tudják vészelni a vetésforgót is.


Lisztharmat Fotó: Molnár Szilárd

Szeptóriás és Fahéjbarna levélfoltosság

Amíg a lisztharmat terjedését a cseppfolyós víz gátolja, addig a levélfoltosságok szempontjából pont előnyös. Járványszerű terjedésükre a napokig nedves levélfelület esetén kell számítani. A fahéjbarna foltosság számára inkább a meleg és csapadékos körülmények a kedvezők, míg a szeptóriás levélfoltosság a hűvösebb és csapadékos időjárást kedveli. A két betegség tünete hasonlóképpen alakul. A levél felszínén sárguló, egyre nagyobbodó és az idő előrehaladtával barna, sárga szegélyű ovális foltok alakulnak ki.


Szeptóriás foltosság


Fahéjbarna foltosság Fotó: Molnár Szilárd

Rozsdabetegségek

Sokáig a jelentősebb rozsdabetegség a vörös-, más néven levélrozsda volt Magyarországon. Már ősztől jelen lehet a táblán, amivel a gabona télállóságát rontja. Mérsékelten meleg, csapadékos április-májusban hamar megjelennek a vöröses-barnás telepek, amik könnyen megkülönböztethetők az elmúlt években egyre nagyobb problémát okozó sárga, vagyis pelyva rozsda élénksárga tüneteitől. A külföldön jelentősebb sárgarozsda 2014-ben okozott járvány kapcsán kapott nagyobb figyelmet. A hűvösebb, csapadékos időjárás optimális számára, spóratelepei a levélen és a kalászon (pelyván) egyaránt kialakulhatnak.


Sárga (pelyva) rozsda Fotó: Molnár Szilárd


Vörös (levél) rozsda Fotó: Molnár Szilárd

Árpa levélcsíkossg

A leveleken hosszanti irányban élénksárga, majd barnuló csíkok alakulnak ki. Az elhaló foltok mentén a levelek felhasadnak, így mire kalászolna a növény, akár el is pusztulhat. Legfontosabb védekezési lehetőség, a fertőzésmentes vetőmag, ill. a gombaölőszeres csávázás alkalmazása.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály kísérleti területén, Kápolnásnyéken évek óta folytat különféle szántóföldi kultúrákban gombaölőszeres kísérleteket. A 2018-as őszi búza-kísérlet egy, a jelentős gombabetegségeknek toleráns, ill. egy mérsékelten toleráns fajtából állt össze.

1. diagram

2. diagram

Az 1. és 2. diagramon, a vegetáció során hullott csapadék és középhőmérséklet látható. 2017-ban a búza kezdeti fejlődése során már kevés volt a csapadék Fejér megyében, kimondottan Kápolnásnyéken, ami a növény lassabb fejlődését eredményezte. Ehhez párosult még egy elég enyhe tél, ahol a havas napok száma mindössze 10 volt januártól márciusig.

A kísérlet értékelése során a jelentősebb betegségek közül csak a vörös- és sárgarozsda, a szeptóriás levélfoltosság és a fahéjbarna foltosság fordult elő, ill. a tél vége felé kezdeti lisztharmatfertőzés volt kialakulóban a területen. A tavaszi időjárás azonban nem volt kedvező a betegségek terjedése szempontjából, ugyanis a kísérleti területen egészéves átlagban is nagyon kevés, a helyileg kitelepített meteorológiai állomás adatai alapján hozzávetőlegesen 50 mm csapadék esett. Az április-május havi csapadékmennyiség alakulását a 3. diagram szemlélteti.

2. táblázat

A csapadékszegény időszak eredményeképpen a kísérletben résztvevő mindkettő búzafajtánál túl korai leszáradás következett be. A kényszerérett növények vegetatív részein a gombabetegségek nem tudtak jelentős mértékű fertőzést kialakítani. Az értékelés alkalmával a kezeletlen kontroll parcellákban fordultak elő kizárólagosan a rozsdabetegségek és a szeptóriás levélfoltosság, azonban gyakoriságuk és a fertőzöttség mértéke sem volt számottevő. Ezzel szemben a fahéjbarna foltosság a kezelt és kezeletlen parcellák mindegyikén jelen volt, értelemszerűen a növényvédőszert nem kapott egységeken nagyobb mennyiségben, ahogy azt a 2. táblázat is mutatja.

3. diagram

A kezeléseket május 10-én és május 25-én végeztük el, különböző készítmények kombinációjával. Ahogy az 2. a táblázaton is látható, a mérsékelten toleráns MV Lucilla fajta esetében a 7. parcellában végzett kezelések bizonyultak a leghatékonyabbnak, ugyanis a fahéjbarna levélfoltosság itt volt a legkisebb mértékű: 0,52%-os. Ebben az esetben a védekezések alkalmával protiokonazol és tebukonazol hatóanyagú készítmények kerültek kijuttatásra. Az MV Lucilla fajtában a legnagyobb fertőzöttség a 3. parcellában volt tapasztalható, ahol a kezelés során prokloráz, tebukonazol és azoxistrobin hatóanyagokat alkalmaztunk.


Kalászfuzárium

A jelentős gombabetegségekre toleráns GK Fény fajtánál a 2-es és 3-as parcella bizonyult a legeredményesebbnek, ahol a fertőzöttség mértéke mindössze 0,34% volt, ehhez tebukonazol, klórtalonil, azoxistrobin és prokloráz hatóanyagokkal kezeltük a kultúrát. A kezelt parcellák közül ebben a fajtában az 1-es parcella produkálta a legmagasabb fertőzöttségi mértéket, ami 0,96%-ot jelent. Ebben az esetben a védekezések során azoxistrobin, trinexapac, protiokonazol és benzovindiflupir hatóanyagokkal védekeztünk a betegségekkel szemben.

Összességében megállapítható, hogy az idei vegetáció során Kápolnásnyéken, a kísérleti területen az adott időjárási körülmények között a végzett növényvédőszeres kezelések megfelelő védettséget nyújtottak a jelentősebb gombabetegségekkel szemben.

Kálmán Anna Léda

Tartalom közti banner a cikk végére
no