Védekezzünk a károsítók ellen!

Miért jó a télvégi lemosó permetezés?

A lemosó permetezés előnye, hogy ha szakszerűen végezzük, a tenyészidőszak folyamán időt és pénzt takarítunk meg a permetezéseken, nem is beszélve arról, hogy így csökkenthetjük az elfogyasztandó gyümölcsben felhalmozódó szermaradvány mennyiségét.

A kora tavaszi időszak egyik legfontosabb növényvédelmi teendője a lemosó permetezés, amelyet évente érdemes megismételni. A télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkéken, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén megtapadt kórokozó gombák szaporító képleteit elpusztítsuk, valamint ritkítsuk a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetűtojások, molyok) áttelelő alakjait.

A kívánt hatás eléréséhez a permetezést fagymentes, szélcsendes időben végezzük, amikor napközben a levegő hőmérséklete eléri legalább a 3-5°C-ot.

A lemosó permetezésnek a neve is sugallja, hogy a műveletet nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen végezzük. A kijuttatott permetlé mennyisége a fakorona átmérőjétől függ. Egy 3 méter átmérőjű fa esetében 5-6 liter, ugyanekkora, de sűrűbb ágrendszerű fánál 8-9 liter permetlevet juttassunk ki! Ügyeljünk a kivitelezés megfelelő minőségére is, mert a lemosó permetezőszerek mindegyike kontakthatású, ezért a megfelelő hatás eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni! Azt is figyelembe kell venni, hogy sok fertőzött gyümölcs- és levélmaradvány lehet a fák alatt is, ezért a permetléből ezekre is jusson (ha előző évben nem távolítottuk el a fa alól).

Védekezés a baktériumos és gombás betegségek ellen

A télvégi lemosó permetezés alapkészítményei a széles hatásspektrumú és környezetbarát réz-, réz+kéntartalmú-szerek. A réz a növény fejlődésére is kedvezően hat. Erősebbé, ellenállóbbá teszi a szöveteket, hatására a metszés során ejtett sebek is gyorsabban kalluszosodnak. A fent említett szerek védelmet biztosítanak a baktériumos betegségek (pl. almatermésűek esetében a tűzelhalás) ellen is.

A réztartalmú készítményekkel történő kezelések során tartsuk szem előtt az egyes fajok rézérzékenységét. Csonthéjasoknál (meggy, cseresznye, kajszi és őszibarack) csak nyugalmi időszakban, almatermésűeknél (alma, körte, birs, berkenye) sziromhullásig használhatjuk. A héjas gyümölcsűek közül a mogyorónál nem érdemes rezet használni, mert legfontosabb gombabetegsége, a lisztharmat ellen kéntartamú szerrel védekezünk a tenyészidőszak folyamán. A dió és a szelídgesztenye esetében csak virágzás idején mellőzzük a réztartalmú készítmények használatát!

Ezekkel a készítményekkel a kártevő rovarokat (pl. atka, levéltetű, pajzstetű, körtelevélbolha) is gyéríthetjük.


Forrás: gaborfejes

Az őszi búza

Az őszi kalászosok növényvédelmének eredményességét elsősorban a gombabetegségek sikeres leküzdése határozza meg. A termesztett növényfajok beszűkülésével (2016-ban a 4,33 millió ha magyarországi vetésterületből több mint 2,6 millió hektáron kalászost és kukoricát vetettek), a forgatás nélküli talajművelés elterjedésével, a klímaváltozással és az új kórokozók megjelenésével jelentőségük egyre nő. Védekezés nélkül az érzékeny fajták akár 80-100%os terméskiesést is szenvedhetnek, és a mennyiségi károk mellett a minőségi paraméterek is erősen romolhatnak.

Tavasszal az betegségek egyike a lisztharmat. Előfordulhat őszi fertőzése is, általában ekkor azonban védekezést nem igényel. Tavasszal lisztharmat ellen általában a bokrosodásban, jellemzően a hormonhatású gyomirtók kijuttatásának idejében elvégzett védekezés lehet hatásos. Kén adagolásával a lisztharmat elleni hatást erősíteni lehet. A foltbetegségekhez hasonló tüneteket produkálhatnak azonban a növények maguktól is. Ezeket az élettani foltosodásakat okozhatják tápelemhiányok, időjárási tényezők, illetve a fajtatulajdonságok is erőteljesen közrejátszanak. Mérséklésüket réztartalmú lombtrágya használatával tudjuk segíteni. A búza talán legtöbb figyelmet kapó, fontos betegsége a kalászfuzáriózis. Járványos években akár 50%-os terméskiesést okozhat, amely túlmutat a mennyiségi károkon. A minőségromlás mellett óriási jelentősége van a Fusarium-fajok által termelt mikotoxinoknak (DON, F2, zearalenon stb.), amelyek az emberi és az állati egészséget is veszélyeztetik, súlyos élettani problémákat okozhatnak. Kalászhányás időszakában, a zászlóslevelek megvédése fontos feladat. Ezen időszakban réz- és kéntartalmú készítménnyel csökkenteni tudjuk a fertőzős kialakulását.

Cukorrépa

Cerkospórás levélfoltosság: A legjelentősebb levélbetegség, ami, ha korán megfertőzi az állományt, 2-3-szori levélváltást és ez által 25-35%-os cukorveszteséget is okozhat.

Répa-lisztharmat: Az első tünetek az idősebb répalevelek fonákján jelentkeznek foltszerű, majd az egész levéllemezre kiterjedő szürkésfehér, lisztes bevonatként, ami egész levélfelületre kiterjedhet. A fertőzött levelek elvékonyodnak, elsárgulnak és elszáradnak.

Mindkét kórokozó ellen kedvező hatást tudunk elérni réz-, réz+kénkészítménnyel.

Repce

Gombás megbetegedések esetében a szklerotíniaellen hatásosan használható réz kondicionáló készítménnyel kijuttatva.

Zöldborsó, takarmányborsó

Borsó pszeudomonászos zsírfoltossága: baktériumos betegség. Maggal és növényi maradványokon terjed. Azonban rovarok által okozott sebeken és esőcseppel is fertőz. Borsólisztharmat: elterjedt betegség, leveleken bevonatot képez.

Borsóragya: az összes föld feletti növényi részen jelentkezik besüppedt lilás foltok formájában. Magra is átterjed, fertőzött mag alkalmatlan vetőmagnak és ipari feldolgozásra. Beteg mag nem csírázik ki. Borsórozsda: elsősorban másodvetésekben okoz gondot.

Borsó fuzáriumos hervadása: aszályos időben nyáron lép fel (János-napi betegség). Korai vetéssel tudunk ellene védekezni.

A felsorolt betegségek ellen réz- és réz+kéntípusú készítményekkel szintén tudunk védekezni.

Zöldségfélék: (paprika, paradicsom, dinnyefélék, uborka, tökfélék, bab, borsó) károsítói közül a teljesség igénye nélkül említést érdemelnek a lisztharmat, a fuzárium és a baktériumos betegségek. Valamennyi megjelenő betegség ellen védekezést segíti a réz-, réz+kénkészítmény.

Szőlő

Jelentős a lisztharmat és peronoszpórafertőzés, amely levélzetet tönkre tudja tenni, ezzel gyakorlatilag a növény fejlődését korlátozza, kihat a hajtások fejlődésére, termésre. A lisztharmat a fürtöket is fertőzi. Gyenge vessző, amely nem érik be, ennek következtében elfagyhat, következő évi termésre kihatással van. Virágzás végétől zsendülésig megfelelő hatást érünk el réz-, réz+kénkészítménnyel. Továbbá a szüret utáni kezelés a lombozat megőrzése érdekében megfontolandó.

Gyümölcsös

A lemosó permetezések során részben védekezünk a károsítók ellen. Ezzel elősegítjük, hogy vegetációban minél kevesebb permetezést alkalmazzunk, kevésbé terheljük a területet.

Csonthéjasoknál, almástermésűeknél virágzás végétől azonban használhatók a réz-, réz+kéntartalmú készítmények. Egyes fajtáknál figyelembe kell venni a rézérzékenységet.

A réz- és kéntartalmú készítményeknek fontos szerepe van a betakarítás utáni zárópermetezéseknél, ahol kombinálva kondicionáló készítményekkel a lombozatot késő őszig meg tudjuk tartani a fán. Ezzel elősegítjük a vesszők, hajtások megfelelő beérését, illetve a következő évi jobb termést megalapozzuk.

A teljesség igénye nélkül ragadtunk ki néhány növényt, ahol kiemeltük, hogy bizonyos károsítók ellen van lehetőség védekezni réz- és kéntartalmú készítményekkel. E készítmények egy része az öko- és biogazdálkodásban is engedélyezett.

Szűcs Pál, Tánczos István

Tartalom közti banner a cikk végére
no