Veszélyben a határ!

Amennyiben a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással lesz jellemezhető (a nyári csapadékátlag 5-10%-os csökkenése mellett), úgy a nem öntözött gyepek állateltartó-képessége csökkenni fog, a silókukorica termésbiztonsága pedig veszélybe kerül a jövőben. Ezért sürgős feladat lenne annak átgondolása, hogy hosszú távon milyen (egymásra épülő) növénytermesztési és takarmányozási stratégia illeszthető ezen előre jelzett és valószínűleg (részben bekövetkező) változásokhoz, figyelembe véve a húshasznú tehenek, a növendék- és hízómarhák egymástól eltérő igényeit. A cikk azon szántóföldi tömegtakarmányokat mutatja be (cirokfélék, kukorica-cirok együttes termesztés, korai betakarítású korszerű gabonafélék, intenzív füvek, gabona–gabona-keverékek, gabona–fű-keverékek, őszi vetésű gabona–pillangós-keverékek, gabonaszénák), melyek potenciálisan lehetővé teszik egy olyan differenciált stratégia felépítését, ami a fenntartható gazdálkodást szolgálja. Emellett, részben gyepre, részben pedig szántóföldi tömegtakarmányokra alapozott, költséghatékony, rugalmas, ugyanakkor reális és a különböző termelési szintek igényét is figyelembe veszi.

Legelő, szilázs – veszélyben a termésbiztonság

Hazánkban a húshasznú tehenek, a húshasznú tenyészüszők és a növendékmarhák takarmányozása a szerény táplálóanyag-szükségletből adódóan gyepre alapozott a vegetációs időszakban, míg novembertől áprilisig általában kukoricaszilázs, réti széna, élelmiszeripari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek és abrak (energia- és fehérjehordozókból álló keverék) képezi az ilyen hasznosítású állatok takarmányadagjának alapját. A növendékmarhák hízlalása (az intenzitástól függően 800-2400 g/nap testtömeg-gyarapodás értéktartományban) nagyobb táplálóanyag-szükséglettel jár, ezért ebben az esetben nagyobb szerepet kapnak a szántóföldön termesztett, tartósított, energiában gazdag tömegtakarmányok egész évben (kukorica- és cirokszilázs, a réti széna mellett a lucernaszéna). Amennyiben a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással lesz jellemezhető (a nyári csapadékátlag 5-10%-os csökkenése mellett), úgy a nem öntözött gyepek állateltartó-képessége csökkenni fog, a silókukorica termésbiztonsága pedig veszélybe kerül.

Forrósodás, szárazodás, viharosodás

Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek (NÉS, 2017). Az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6 illetve ősszel 1,6-2,0 °C-os változásra számíthatunk, míg az évszázad végére a növekedés ősszel megközelítheti, nyáron pedig meg is haladhatja a 4 °C-ot. A szélsőségesebb hőhullámos napok előfordulásában (amikor kiadják a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást és a Tközép > 25 °C) szintén szignifikáns növekedés várható. A következő évtizedekben várhatóan 3,6-10 nappal, míg a távolabbi jövőre 14-20 nappal növekszik a hőhullámos napok átlagos évi száma (1. táblázat).

1. táblázat Hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli alakulása Magyarországon (NÉS, 2017, adatbázis: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A csapadék várható alakulása a nyár szárazabbá válását, míg a téli időszak bőségesebb csapadékellátását valószínűsíti. A nyári csapadékátlag 2021-2050re 5-10%-ot, 2071-2100-ra 20%-ot elérő csökkenésében egységesek a becslések. Ősszel országos átlagban 3-14%-os növekedés lesz jellemző. Télen is csapadéknövekedés várható. A száraz időszakok nyári hosszabbodása az évszázad közepén még nem, de 2071–2100-ra már szinte az ország egész területén jellemző lesz (NÉS, 2017).

A cikkben szereplő adatok és információk bővebben ’A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia’ c. dokumentumban találhatók meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Országos Meteorológiai Szolgálat hazai éghajlatváltozásra vonatkozó adatait vette alapul.

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető.

A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, keleti, és északkeleti területeit érinti kedvezőtlenül (NÉS, 2017). Ezért a húshasznú tehenek, a tenyészüszők, a növendék- és hízómarhák biztonságos tömegtakarmány-ellátására olyan hosszú távú növénytermesztési és takarmányozási stratégiára van szükség, ami igazodik a klímaváltozás várható mértékéhez, a fenntartható gyepgazdálkodást szolgálja, költséghatékony, ugyanakkor kellően differenciált, figyelembe véve a különböző hasznosítási irányokat és termelési szinteket.

A jelenlegi tömegtakarmány-bázisproblémái a klímaváltozás tükrében

Várhatóan a legtöbb tömegtakarmány-növényünk, melynek nyárra esik a fő tenyészideje (elsősorban a silókukorica, a tavaszi vetésű gabonafélék és tömegtakarmány-keverékek), termésbiztonsága és hozama veszélyben lesz. Az aszály és a hőstressz (egymást követő hőségnapok száma) egyaránt kockázatot jelent majd a termésbiztonság szempontjából. A silókukorica esetében nem csak a terméshozam, de a keményítő- és energiatartalom is érintett. A 2013-2017. időszakban szélsőséges hullámzás jellemezte mind a hozamokat, mind a silókukorica keményítőtartalmát (2-3. táblázat). A növénynemesítés hosszú távú feladata tehát a tömegtakarmányok, elsősorban a silókukorica kifejezetten szárazságtűrő új hibridjeinek előállítása. Az öntözőrendszerek kialakítása szintén országos feladatnak minősül a jövőben és nemzeti stratégiai kérdéssé válhat a fenntartható és az önellátás igényét kielégítő szántóföldi növénytermesztés szempontjából.

2.táblázat A 2013-2017. évi betakarítású kukoricaszilázsok hozama (AKI, 2017)

3. táblázat A 2013-2017. évi betakarítású kukoricaszilázsok nyers táplálóanyag- és nettóenergia-tartalma (ÁT Kft. NIR adatbázisa alapján: 2013. augusztus - 2017. november; n=2476) dNDF48 –a bendőben lebontható NDF (rost) 48 óra inkubációs idő alatt in vitro *Előzetes átlag 168 minta alapján

A nem öntözött gyepterületek állateltartó-képessége is várhatóan csökkenni fog a következő évtizedekben a nyári középhőmérséklet emelkedésével és a szárazság fokozódásával. Tekintettel arra, hogy a húshasznú teheneket és növendékeket célszerű hosszabb ideig, 200-240 napig legelőn tartani, tehát április elejétől november végéig (Szabó, 1998), ezért különösen érintett és egyben kitett ez az állomány a klímaváltozásnak. Emellett azonban más problémával is szembe kell néznünk. Réti szénáink minősége erősen kifogásolható, a gyenge-igen gyenge kategóriába sorolhatóak általában (4. táblázat). A gyenge minőségű réti széna nem költséghatékony takarmánykomponens, mert nagyobb mértékű táplálóanyag-kiegészítés szükséges a kívánt testtömeg-gyarapodás eléréséhez növendékmarha hizlalásakor. Gyepterületeink általában elhanyagoltak, hiányzik a szakszerű karbantartás. A réti széna minőségének javítása érdekében szükséges lenne (nem védett gyepek esetében) a felülvetés a 20% pillangósarány tartása érdekében, a területhez illő szálfüvek alkalmazása 60-80%-ban, gyomirtó hatású tisztító kaszálások rendszeres végzése, és szakszerű (mértéktartó) tápanyag-utánpótlás. A lucerna szárazságtűrése, stabilabb termésbiztonsága és kedvezőbb hozama lehetővé tenné, hogy a jövőben nagyobb arányban etessük szénáját intenzíven hizlalt állományokban. Sajnos azonban lucernaszénáink is csak a gyenge és a közepes minőség határán állnak (4. táblázat).

4. táblázat Szénafélék minősége Magyarországon (ÁT Kft NIR adatbázisa alapján 2013. április -2017 június) NDFd48 -NDF bendőbeli lebonthatóság 48 óra inkubációs idő alatt in vitro, dNDF48- lebontható NDF 48 óra inkubációs idő alatt in vitro, OMd - szerves anyagok emészthetősége Table 3. Hay quality in Hungary (April 2013- June 2017, LP Ltd NIR database) 1 Sample number, 2crude protein, 3crude fi ber, 4crude ash, 5sugar, 6organic matter digestibility, 7NDF48 digestibility, 8digestible NDF48, 9meadow hay, 10lucerne hay, 11poor, 12poor-middle

A rostfrakciókra épülő nemzetközi értékelési módszer szerint (RFV - relative feed value; relatív takarmányérték) a 2013-2017. június között etetett hazai lucernaszénáink relatív takarmányértéke átlagosan 123 pontszámot ért el (283 minta alapján). A közepes minőség 130 pontnál kezdődik a nemzetközi értékelési rendszer szerint.

A következő cikkben kevésbé leszünk borúlátóak, mivel bemutatjuk a hazai tömegtakarmány-bázisban rejlő lehetőségeket a klímaváltozás tükrében.

Orosz Szilvia, Horváthné Kovács Bernadett,
Kruppa József, Ifj. Kruppa József, Iván Ferenc,
Hoffmann Richárd