Zöldíts okosan!

Manapság a sikeres szántóföldi termelés már nemcsak a megfelelő vetésváltás, vetőmag, növényvédelmi technológia, vagy okszerű tápanyag-gazdálkodás, esetleg talajművelési rendszer megválasztásán múlik, hanem nagy mértékben függ a termelők pénzügy-számviteli és jogi ismeretétől is. Sokszor gondolhatjuk azt, hogy a termelést, illetve különböző támogatások kifi zetését szabályozó törvények, rendeletek útvesztőként hátráltatják eredeti hivatásunk maradéktalan kiszolgálását. Talán úgy gondoljuk, hogy ezen útvesztők egyike a ‘zöldítés’ is, (10/2015. (III.13.) FM rendelet), mely az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra irányul.

Mint minden ember a földön, mi, gazdálkodók is igyekszünk a legegyszerűbb úton és módon megfelelni a törvényi követelményeknek. Sokszor bizony így van ez a fent említett törvény esetében is, ami oda vezethet, hogy a gazdaságunkban termesztett növények, talajaink, gazdálkodási rendszerünk számára nem megfelelő zöldítést vagy ökológiai jelentőségű másodvetést választunk.

Mi lenne, ha ez nem így történne? Mi lenne, ha az egymás között emlegetett mondásnak – a termőföldet nem szüleinktől, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön – eleget téve a talajaink, tápanyag-gazdálkodásunk, eszközrendszerünk és termesztett növényeiknek legmegfelelőbb zöldítő növényeket – és azok keverékeit – választanánk ki, megalkotva így az „okszerű zöldítést”?E cikk célja kettős: egyrészt röviden bemutat pár olyan növényfajt, melyek már a külföldi intenzív növénytermesztési rendszerekben évtizedek óta stabil elemként (önállóan vagy keverékekben) szerepelnek köztes- és zöldtrágyanövény-funkcióban is, illetve egy átfogó táblázat segítségével kíván támogatást adni annak érdekében, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetések valóban okszerűvé váljanak.

Tudta-e például, hogy

  • a szegletes lednek az a termesztett kultúrnövényünk, mely annyira szárazságtűrő, hogy Afrika legszárazabb régióiban meghatározó élelmiszer és állati takarmány? Mindezek mellett a növényvilágban a legrövidebb idő alatt a legtöbb légköri nitrogént megkötő növényről beszélünk, ami 8-10 hét leforgása alatt 80-120kg N-t jelent hektáronként. Világszerte kísérletek bizonyítják, hogy az ugaroltatás helyett fővetésű szegletes lednekkel bevetett táblák utónövényei bombasztikus 40-50%-al magasabb termést produkálhatnak. Ez a termésnövekedés 20-30%(!) is lehet másodvetés esetében!

Mindezek mellett azt, hogy

  • a fehérvirágú csillagfürt talajlazító hatásán túl a talaj különböző rétegeiben lekötve raktározott foszfort (P), mangánt (Mn) és egyéb mikroelemeket olyan hatékonysággal mobilizálja, hogy a nagytömegű légköri nitrogén megkötésével együtt az utónövényekben 10-20%-os termésnövekedést okozhat?
  • a pannonbükköny már a kelése után 5(!) nappal aktívan nitrogént gyűjt? Több kísérlet bizonyította, hogy az utódnövényre gyakorolt hatása 5-15% termésnövekedést tud eredményezni. Allelopatikus és gyomelnyomó képessége miatt kevés gyom marad életben a bükköny táblákon.
  • a kiváló szárazságtűréssel rendelkező szudánifű (cirokfélék) gyökere által kiválasztott sorgoleon nevű vegyület gátolja a parlagfű, disznóparéj, selyemmályva, csucsor, egyes utifű és sóskafélék csírázását, illetve hajtáscsúcs növekedését? Mélyre ható gyökerei kiváló talajlevegőztető és repesztőhatást érnek el, míg a föld feletti részei zölden bedolgozva nematóda irtó és szervesanyag-növelő hatással rendelkeznek! E nyerő hatásai miatt különböző keverékekben kiváló párost alkot. Nem mellékesen a szudánifű kitűnő beltartalmi értékekkel rendelkező, sokoldalúan hasznosítható takarmány.

Kül- és belföldi termelési tapasztalataim alapján bizton kijelenthetem, hogy e növények is kifejezetten hozzájárulnak talajaink hosszú távú megóvásához, és nem utolsó sorban minden esetben közvetetten pozitív termelési eredményt okoznak az utóveteményben.

A jövő tudatos, precíziós és fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme a zöldítés! Az alábbi táblázat rövid útmutatással szolgál arra, hogy a különböző fajokból álló zöldítő keverékek komponensei hogyan egészítik ki egymás hatásait.

A 10/2015 III.13. FM rendelet 3. Melléklete alapján az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető növényfajok listája. √ √-kifejezetten ajánlott, √-megfelelő, üres mezők-nem megfelelő

Fazekas Miklós

+36-30/337-8134

fazekas.miklos@alfaseed.hu