Nemzetközi viszonylatban, Európában Hollandia vezeti a mezőnyt mintegy 23,5 ezer hektáros termőterülettel és 50-55 t/ha-os termésátlaggal. Németországban nyolcezer hektáros termőterületen 45 t/ha-os hozammal takarítják be ezen növényt, míg Ausztriában, megközelítően 4 ezer hektáron, szintén 45 t/ha-os hozamot tudnak elérni.
Jelentős vöröshagyma-termelőnek minősül még Lengyelország is, a több mint 10 ezer hektáros termőterületével és a 6-7.00 ezer tonnás éves hozamával.
A hazai hozamérték 20-25 t/ha körül mozog, az összes megtermelt mennyiség az utóbbi években megközelítőleg 50-60 ezer tonnára csökkent.
A hagyományos dughagymás termelési módot egyre inkább a magról termesztett étkezési hagyma technológiája váltja fel.
A termőterületek öntözhetőek, így ez a termelési mód is biztonságosan alkalmazható.
Ennek ellenére a Csongrád megyei hagymatermesztő körzetben – elsősorban szárítási célra – öntözetlen körülmények között ma is piacképes, jó minőségben termelnek dughagymáról étkezési hagymát.
A cikkben a magról termesztett hagyma szántóföldi, síkrendszerű, termesztéstechnológiájának gépesítés-ökonómiai vizsgálatát ismertetjük.
A termelés-technológia bemutatása
A termelés gépi technológiájának bemutatása az 1. táblázat alapján történik.
A táblázat tartalmazza a munkaművelet megnevezését, az adott művelet során alkalmazott munkagépet és az ahhoz kapcsolt erőgép típusát, a gépkapcsolat műszakteljesítményét.
Ökonómiai adatok közül a munkagép és az erőgép 2011. évre vonatkozó átlagos beszerzési árát, műszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét ismertetjük.
Az elővetemény szármaradványainak bedolgozása, és a gyomosodás megelőzése céljából elengedhetetlen a tarlóhántás, tárcsás borona segítségével.
Ezt követi a közép mélylazítás, valamint a szántás.
A szántás-elmunkálás simítózás formájában valósul meg.
Tápanyag-utánpótlás a szuszpenzió szállítás és szórás műveleteit öleli fel.
A kiszórt szuszpenzió magágykészítővel kell a talajba dolgozni, majd a megfelelő magágy-kialakítás céljából többszöri hengerezés következik.
Ezt követi a finommagágy-készítés.
A vetés ikersoros formában történik. A növény vegetációs szakaszában többszöri, legalább 3 alkalommal a sorköz-kultivátorozás és emellett a tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen.
A megfelelő növényvédelem céljából legkevesebb hét alkalommal ajánlott permetezni.
A termesztett kultúra vegetációs szakaszában, a minőségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges az öntözés.
E művelethez lineáris öntözőberendezést alkalmaznak.
A betakarítás a technológia vezérgépének tekinthető az ASA-LIFT hagymabetakarító gépsorral történik, amely a szártalanítás, kiszedés és rendfelszedés műveletét végzi el három munkamenetben.
A gépek optimális működtetését biztosítja a jól bevált termelési eljárás és technológia, amellyel akár kiválónak minősülő export minőség is előállítható.
1 táblázat: A hagymatermelés munkaműveleteinek gazdaságossági alapadatai
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az ökonómiai vizsgálat eredményei
A 2. táblázatban a 100 ha-on végzett hagymatermelés ökonómiai vizsgálatának eredményei olvashatók.
Látható, hogy az egyes munkaműveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 100 ha termőterület műveléséhez szükséges gépi munkaidő.
Eredményül kaptuk az egyes műveletek 100 ha-os volumenéhez kapcsolódó költségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 100 ha hagymatermesztés összköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a munkagépek használati költsége (10.190 eFt) kevesebb, mint a felét teszi ki az erőgépek használati költségének (18.941 eFt), az össz géphasználati költség pedig 29.131 eFt.
Egy hektárra vetített értéke 291 eFt.
Megemlítendő, hogy a hagyma-betakarítás során a terményszállítás mintegy 600 munkaórányi kapacitást köt le.
Számításaink során a szállítás a gazdaság terménytárolójába történt, nem pedig a feldolgozó üzembe, amely esetenként 50-100 km távolságra is lehet.
Ez esetben már a költségesebb közúti szállítójármű alkalmazása lenne indokolt.
Mindennek ellenére a műveleti költség-arányok ismeretében megállapítható, hogy az összköltség mintegy 30%-át a szállítás teszi ki.
Ezt követi a rendfelszedés művelete 13%-kal, s a technológia többi munkaműveleteinek költségaránya gyakran a 10%-ot sem éri el, esetenként 1% körüli arányt képvisel.
Vizsgálataink során a hatékony munkavégzés céljából megbízható, hatékony, nagy teljesítményű, ez által jelentős bekerülési költségű erőgépekkel számoltunk.
Ebből kifolyólag az erőgépek használati költsége is jelentős.
A termelés technológiában alkalmazott gépek beruházási költsége 184.196 eFt.
Ezen belül a munkagépek beszerzési értéke 117.102 eFt-ot tesz ki (~ 64%), amíg az erőgépek beszerzési értéke 67.094 eFt (~ 36%).
Az erőgépek esetében megfigyelhető, hogy a talajmunkák végzéséhez 1 db 190 LE motorteljesítményű erőgép szükséges, míg a tápanyag-utánpótlás, a növény-védelem, -ápolás, a vetés, betakarítás feladatai 2 db 90-100 LE teljesítményű erőgép látja el.
Ez által alacsonyabb beszerzési költség, valamint jobb erőgép-kihasználtság valósult meg. 100 ha-on a hagymatermesztés gépi munka igénye 2.064 műszakóra, amelyből a legnagyobb teljesítmény-kategóriába tartozó traktor a betakarítás és a talajművelés kapcsán jelentős mennyiséget képvisel, de kiemelkedő a kisebb teljesítményű erőgépek műszakóra-teljesítése is a növényvédelem és a betakarítás során.
Mindezzel összefügg a különböző műveletcsoportok gépi költségének aránya is, hiszen a betakarítás költségaránya a legjelentősebb (57%), ezt követi a talajmunkák aránya (19%), majd a növényvédelmi munkák (10%), a sort a tápanyag-utánpótlás, a vetés, a növényápolás és az öntözés (3-4%) zárja.
2. táblázat: 100 ha hagymatermelés munkaműveleteinek gazdaságossági mutatói
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Következtetések
Vizsgálataink bizonyítják, hogy a szabadföldi zöldségtermelés gépi munka költségei magasak.
Mindezt nehezíti, hogy a speciális betakarítógépek éves kihasználtsága alacsony, és csupán kis mértékben növelhető, hiszen e növényi kultúrák vetésterülete szerényebb, bérmunka kiajánlás pedig csekély volumenben realizálható.
A költségek szempontjából előnyös, ha például a betakarítás traktorvontatású munkagépekkel valósul meg, drága, magas használati költségű magajáró betakarítógépek helyett, hiszen a kapcsolt munkagépek beszerzési költsége kedvezőbb, és traktoros munkavégzés által az erőgépek kihasználtsága, fajlagos használati költsége is mérséklődik.
A betakarítás, a talajmunkák és a növényvédelmi munkák a legjelentősebb költségviselők, az össz gépi munka költség mintegy 87%-át teszik ki.
A terményszállítás költsége annak függvényében változhat, hogy a beszállítást a gazdaság raktáraiba vagy a távoli feldolgozóhoz kell megvalósítani.
Mindez a termelési költségeket jelentősen növelheti, a szállítási költségeket, pedig megduplázhatja, illetve megháromszorozhatja.
![gondolatok_a_zoldsegfelek_ontozeserol_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/gondolatok_a_zoldsegfelek_ontozeserol_001-375x242.jpg)
![vakond-is-2[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/vakond-is-21-375x188.jpg)
