Bonyolultabb, mint az ember, de megmentheti a fajt

Sikerült feltérképezni a búza teljes genetikai állományát, ami nemcsak a gluténérzékeny allergiások számára jelent nagyon jó hírt, de a jövőben éhínséggel fenyegetett emberiség számára is. Az már csak külön érdekesség, hogy kiderült: a búza DNS-e ötször nagyobb, mint az emberé…

Összetettebb, mint az ember

A Science tudományos folyóirat emlékeztet: a három alapvető gabona (rizs, búza, kukorica) közül már csak a búza genomjának feltárása volt hátra. A búza azért is tartott a legtovább, mert míg a rizs genomja 466 millió, a kukoricáé pedig 2,3 milliárd DNS-bázispárt tartalmaz, addig a búzáé 16 milliárdot, ami még az emberi DNS-térképnél is ötször nagyobb.

Lisztérzékenyek, figyelem!

Miután ismertté vált az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozíciója és a fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedése, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére – írja a Magyar Tudományos Akadémia (a cikk szerzője egyébként Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Alkalmazott Genomikai Osztály kutatója). Eztán genomszerkesztési módszerekkel el lehet távolítani a megbetegedéseket kiváltó szakaszokat anélkül, hogy sérülnének a fehérjék egyéb, a búzanövény élettani folyamataiban vagy funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepei. Vagyis fel lehet készülni a liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyérre. (A liszthez-búzához kötődő allergiás megbetegedések nem gyógyíthatók, ezekre jelenleg az egyetlen megoldás, ha az ember kerüli a búza-, rozs- és árpatartalmú ételeket, vagyis gluténmentes étrendet követ.)

A világélelmezés esélye

A másik fontos előrelépés, hogy klímaváltozáshoz alkalmazkodó gabonanemesítési technikákon – a forró, száraz időjárás miatt egyre inkább olyan gabonafajtákra van szükség, amelyek kevés vizet igényelnek és bírják a hőséget. Az ilyen búzafajták megalkotásához került most közelebb az emberiség. A genetikai térképnek köszönhetően már nem kell a sötétben tapogatózni a szerkesztendő gének azonosításánál. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) úgy kalkulál, hogy 2050-ig 60%-kal kellene növelni a világ búzatermesztésének mértékét, hogy az addigra nagyjából 9,6 milliárdosra emelkedő populációt el tudja látni.

Összeállította:
Kohout Zoltán
(forrás: qubit.hu, MTA-AKI)

Tartalom közti banner a cikk végére
no