Havi mezőgazdasági árelemző

Műtrágya

Augusztus hónapban tovább erősödtek a nitrogénárak. A nemzetközi piacokon iránymutató urea, azaz karbamidkötések a horvát, illetve román kikötőkben augusztus elején még 265 dolláros szintén mozogtak, viszont augusztus második felében már tonnánként 280 dollár felett kereskedtek azonos paritásokon. Az okok a keresletnek tudhatóak be. Elsősorban India visszatért a piacra, melynek hatására a kereskedők is vásárlásokba kezdtek, pozícióikat építették. India az első augusztusi tenderen 712 ezer tonna karbamidot vásárolt. Az iráni árukat gyakorlatilag felvásárolta, így Irán kiesett az értékesítők táborából. Hasonlóan, bár önszántából Kína sem akart sok mindent értékesíteni, így aztán az eladói oldal csökkenése szintén az árak emelkedését segítette. Az őszi szezon elővásárlásaira is elkezdődtek a mozgolódások, noha Európában nem mindenki kötelezte el magát. Az augusztus eleji elővásárlások százalékosan nem közelítettek meg a tavalyi vagy két évvel ezelőtti szintet, csupán Franciaország kezdett vásárolgatni. A kereskedők augusztus közepére egyre komolyabb pozíciókat építettek ki, mivel úgy gondolták, hogy Európa – és a szintén tavalyi évhez képest nem nagyon vásárolgató Brazília – is hamarosan kopogtat majd áruért az ajtókon. Azonban úgy néz ki, hogy a gyártóknál már nem lesznek készletek, csak a kereskedőknél, ami akár további árfelhajtó erővel is bírhat. Ezzel egyidőben a kínaiak elkezdték az árut a piacra engedni, és augusztus közepén Indonéziával közösen – természetesen magasabb árakon – értékesítgettek. Augusztus második felére a kereskedők gyakorlatilag teljes egészében felvásárolták a szeptemberi gyártói készleteket. Ezeket lassan el kell kezdeniük árulni, és a hasznot zsebre tenni, mielőtt az árak újabb erősödésnek indulnának októbertől. Időközben augusztus második felében Etiópia és Banglades is bejelentkezett 750 ezer tonna ureáért. Összefoglalva elég nehéz elképzelni, hogy az elkövetkező hetekben a világpiaci árak csökkennének, inkább további erősödés várható, még akkor is, ha esetleg egy kis stagnálást lehetne az árakban érezni. Az egyetlen remény Kína lehet, ahol – az elemzők szerint – 50% körül termelnek a gyárak. Bár ismerve a kínai gondolkodásmódot, nehéz elképzelni, hogy letörnék a kialakult árakat, esetlegesen inkább ezeken az árakon beléphetnek az értékesíteni a piacra.

Az ammónium-nitrát ára a fekete- és balti-tengeri kikötőkben is 225 dolláros szinten mozgott augusztus második felében. A kaprolaktámgyártásból származó ammónium-szulfát ára a fekete-tengeri kikötőkben közelíti a 130 dolláros szintet, a baltikumban ennél 5 dollárral alatta kereskednek a termékkel, míg Nyugat-Európában inkább 5 dollárral felette. Ugyanebben az időszakban a nyugat-európai kikötőkben a granulált ammónium-szulfát tonnánkénti ára 170 dollár körül mozgott.

Az elmúlt időszakban erősödtek a foszforok árai is. A DAP/MAP árak közötti rés kinyílt, míg általában hasonló árakon értékesítik a két terméket, most feltehetően a nitrogénárak emelkedése miatt a DAP-ot is drágábban lehetett augusztusban vásárolni. A Baltikumban a DAP és a MAP tonnánkénti árainak különbsége elérte a 10-15 dolláros szintet. A litván DAP-ot a hó vége felé inkább 445 dolláros áron lehetett vásárolni, míg MAP-ot a balti-tengeri kikötőkbe szállítva 430 dolláros szinten.

A marokkói DAP ára augusztusban már nem mozgott sokat, felugrott a 450 dolláros szintre, várva a reakciókat. Összességében az amerikai kontinensen erős a piac, míg Ázsiában inkább gyengébb. Ebből kifolyólag kínai árut exportáltak augusztusban Mexikóba és Brazíliába is.

Európában szintén erős zárást várnak az augusztustól, főleg annak tudatában, hogy jön a foszfor főszezonja. A német kikötőkben 475-480 dolláros árakról lehet beszélni, míg az orosz áru Dél-Európába 490 dolláros szinten jut el.


1-es ábra: A szeptemberi lejáratú malmibúza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

Ha már emelkedés, akkor a kálium sem maradhat el a hónapban. Mind Európában, mind Brazíliában erősödtek a granulált kálisóárak augusztus második felében is. Az európai keresleti képet jól tükrözi a nyári vakáció és a hőmérséklet is. Északról – a skandináv országokból – indult meg először a kereslet, míg a melegebb tájakon még csak most jönnek vissza a szabadságról és most fognak körbetekinteni, hogy hol és kitől vásároljanak majd a szezonra. A trendek alapján szinte garantált a granulált kálisó árának további emelkedése Európában és Brazíliában egyaránt.

Gabona

Az idei búza- és kukoricapiacon is változatos lesz a kép. Egyrészről, mert a búza globális szinten is gyengébb eredményekkel rendelkezik, mint a tavalyi évben, ami érvényes a globális kukorica számított adataira is. Azonban eltérő a helyzet Európában, mint más földrészeken. A búza árszintje ugyan korrekciót mutatott július vége óta az Európában iránymutató Párizsi Árutőzsdén (lásd 1-es ábra), de ez inkább az aratási nyomásnak tudható be, mint valós fundamentumoknak. Amennyiben a kínálati adatokat nézzük, akkor globálisan közel 7 millió tonnával csökkent a várható termés nagysága. Ehhez az adathoz az Európai Unió – ami egyébként a világ egyik legnagyobb búzaexportőre – több mint 7 és fél millió tonnás kieséssel járult hozzá, azaz a legrosszabb eredménnyel a világban. Ezáltal arra lehet számítani, hogy erősen csökken majd az export várható nagysága. Az USDA augusztusi jelentésében például 27,5 millió tonnáról 23 millió tonnára redukálta ezt az adatot. Ezzel már Kanada is nagyobb exportőrré ugrik előre majd a 2018/19-es évben, mint az EU. A világ legnagyobb exportőre címet pedig most már másodszorra is Oroszország ragadja magához.


2-es ábra: A szeptemberi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása a Chicago-i Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

A nemzetközi piacon egyébként továbbra is leköti a figyelmet, hogy Oroszország bevezet-e exportadót 25 millió tonna áru értékesítése után. Amennyiben ez megtörténik, akkor természetesen ennek árfelhajtó hatása lesz.

Hazánkban befejeződtek az aratások, megvannak a hivatalos őszibúza-betakarítási adatok is. Sajnos, hazánkban nem lehet növekedésről beszélni, hiszen közel 950 ezer hektárról 4,84 millió tonna termést arattak az idén. Ez a tavalyi őszi búzaterméshez képest nagyjából 7,5%-os csökkenést jelent. Egyrészről a termésterület is csökkent, másrészről az átlagtermés is, igaz ez utóbbi 6,4%-kal veszi ki a részét az eredményből. Az idei hivatalos átlagtermés 5,093 tonna lett hektáronként. Búzában továbbra is exportőrként lépünk fel.


3-as ábra: Az augusztusi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

Az elmúlt hónapban az elemzők nagyobb kukoricamennyiséggel kalkuláltak, mint egy hónappal korábban, ami elsősorban az USA várható termésnagyságának köszönhető. Ezeknek a híreknek a hallatára természetesen újfent lejtmenetnek indult a Chicago-i Árutőzsde (2-es ábra). Az Egyesült Államok mellett az elemzők növelték Ukrajna várható terméskilátásait is. A jó hírek azonban nem az Európai Unióra vonatkoznak, hanem a világpiacra. Ennek megfelelően természetesen nem egy az egyben vette át az Európában legnagyobb árutőzsde, – a Párizsi Árutőzsde – a kukorica árazásának változásait, hanem – mint már korábban is elemeztük – inkább a malmibúza áralakulásait követte le (3-as ábra). Az Unióra a számítások közel kétmilliós további kiesést prognosztizáltak augusztusban, melynek eredményeként további 2 millió tonna áru importjára lesz szükség. Mint ismeretes az Unió nettó importőr, gyakorlatilag a magyar árufelesleget mára teljes mértekben fel tudja szippantani. Az idei várható számok alapján 1,5 millió tonna export mellett 18 millió tonna behozatallal lehet kalkulálni uniós szinten. Szerencsére az augusztusi számítások még növekedést mutatnak Ukrajna vonatkozásában, ami segítheti az uniós behozatalt.

Globálisan továbbra is erősen csökken a várható átmenőkészlet nagysága, ami továbbra sem jó hír hosszabb távon. 3 éve 210 millió felett volt az átmenőkészlet nagysága, 2 éve közel 228 millió tonna, tavaly több mint 190 millió tonna, az idei évre azonban a mostani számítások bő 155 millió tonnás zárókészlettel kalkulálnak, ami alapján erősen csökkennek a készletnagyságok, azaz az előző évekhez viszonyítva nem túl rózsás a helyzet. Mi több, ez a készletnagyság az összes termelés arányában kevesebb mint a többi nagy termény esetében. Kukoricánál idén több mint 1,061 milliárd tonnás termésről beszélhetünk, ami után fennmarad 155 millió tonna készlet. Ez 14,6%-a az idei termésnagyságnak. Ugyanezen adatok búza esetében úgy alakulnak, hogy közel 730 millió tonnás termelés mellett közel 260 millió tonnás készlet marad év végén, ami bő 35%-os készletnek felel meg. A szójabab esetében idén 367 millió tonna árut termelnek a világban, ami mellett a várható átmenőkészlet nagysága 106 millió tonna lesz. Itt az arány ezek alapján közel 29%-os. A rizs esetében pedig közel 488 millió tonnás termés mellett a számítások alapján közel 144 millió tonna lesz a készletnagyság év végével. Ez 29,5%-os készletnek felel meg.

Takarmány

Hiába kezdett a szójabab július közepén erősödésbe, egy hónappal később tovább zuhant az árfolyam, és egy kisebb korrekció után augusztus végére régen látott mélységig süllyedt az irányadó Chicago-i Árutőzsdén. 5 éves mélypontján van a szójabab ára, amit egy hónappal ezelőtt még nem sokan jósoltak volna meg, mi több, sokan inkább az erősödésben láttak lehetőséget. Természetesen mindezt követte a szójadara áralakulása is, bár ez nem tudott 5 éves rekordokat beállítani a gyengülést illetően, hiszen egy évvel ezelőtt is voltak hasonló árszintek, két éve még a mostaninál is alacsonyabban jegyezték a szójadara árát az árutőzsdén. Mi történt az elmúlt időszakban, ami ennyire elmozdította a lejtmenet felé a szójabab és dara árát? Mint ismeretes, problémák voltak az argentin aratásokkal korábban, és kieséseket jeleztek. Most a kiesések mértéke ugyan nagy volt, de találtak elfekvő készleteket. A legnagyobb pozitív hír azonban nem ez volt. Kijött augusztus 10-én az Amerikai Mezőgazdasági Hivatal hivatalos jelentése a kereslet-kínálati adatokkal, ami ugyan csökkentette az USA-ban az idei nyitókészletek nagyságát, de már plusz 8 millió tonna szójababtermést prognosztizáltak az idei aratásra, ami az argentin magasabb nyitókészletekkel együtt szintén hasonló mértékű globális zárókészletemelkedést vetített előre. Azonban ez még nem volt elegendő hír. Azóta több elemzés is azzal foglalkozott, hogy az USA-ban rekordtermés lesz, azaz várhatóan még nagyobb lesz az amerikai termés nagysága, mint amivel az augusztusi jelentésben kalkuláltak. Ez azt jelenti, hogy a piac már ennek megfelelően áraz. Mi lehet az irány a későbbiekben?


4-és ábra: A szeptemberi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása (forrás: barchart.com)

Most mindenki a szeptemberi jelentésre vár, amelyben kiderül majd, hogy a piac túlárazta-e magát, és akkor következhet a korrekció. Amennyiben azonban a hivatalos számok is fedik majd a kalkulált adatokat, akkor bizony továbbra sem lehet majd erősödéssel kalkulálni. A kérdés természetesen majd a kereskedelmi útvonal lesz; és mennyiben fogja a Chicago-i iránymutató számokat a globális kereskedelem korrigálni, azaz mennyiben módosulnak majd a prémium, vagy bázisadatok. Európa elsősorban brazil árut vásárol, hiszen csak ott lehet GMO-mentes produktumhoz jutni. Az Európai Unió szójababtermelésben jelentéktelen szerepet játszik, hiszen kevesebb mint 1%-át termeli a világ összes termelésének. A többi ország gyakorlatilag rugalmasabb, mint az EU, de miután Kína is kénytelen lesz dél-amerikai árut vásárolni a kereskedelmi háború miatt, így valószínűsíthető, hogy nagyobb lesz az észak-amerikai áru értékének csökkenése, mint a dél-amerikaié. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az USA újfent visszaveheti a világ legnagyobb szójababtermelője címet az idén Brazíliától.

Végtermék

Az európai sertéshús piacán tovább erősödtek az árak. Ez elsősorban a német piac erősödésének volt köszönhető, illetve az alacsony állatszámnak. Itt – a legutolsó hivatalos adat alapján – heti 850 ezer sertést tudtak vágni, ami alacsonynak mondható, ezért a vágóhidak versenyeznek az áruért. Ez a trend nem csupán Németországra jellemző. Noha lehet abban bizakodni, hogy a magas hőmérsékletek elmúlásával normalizálódik majd az ellátás, az árak folyamatosan erősödtek az elmúlt hetekben. Vannak országok, ahol kisebb erősödés után stagnáltak az árak – mint például Franciaországban vagy Spanyolországban –, de Németországban és Dániában heti erősödésekről lehetett beszélni. Ehhez ugyan hozzátartozik, hogy a kilónkénti árak Spanyolországban igen magasak; hetek óta 1,652 eurót fizetnek egy kilóért. Ennél csupán Olaszországban vannak most magasabb árak. A jelentősebb piacok közül a német piacon 1,496 euró az ár, Franciaországban – gyakorlatilag változatlan – 1,424 euró (ez a 34. héten 0,2 centtel emelkedett az előző héthez képest, ami átlagár 4 hétig is kitartott), Hollandiában 1,431 euró, míg Dániában 1,31 euró a kilónkénti ár. A szomszédos Ausztriában a felvásárlási átlagár a 34. héten 1,489 euró volt.

Valuta

A múlthavi számunkban adtunk számot arról, hogy a hazai fizetőeszközünk értéke új negatív rekordot döntött meg az euróval szemben. 330 fölé ment az árfolyam. A kérdés ebben a hónapban az, hogy ez a rekord meddig él majd. Nagy segítségére van a török líra helyzete. Sajnos a török gazdaság háborúba kezdett a nyugattal, aminek hatására erős mélyrepülésnek indult a török nemzeti fizetőeszköz értéke. Ez magával ránthatta, és úgy néz ki, meg is teszi majd még egyéb valutákkal is. Mindez annak ellenére, hogy a hazai gazdaság jelenleg jó adatokkal rendelkezik. A GDP szépen nőtt, a munkanélküliségi-ráta 4% alá süllyedt, új beruházásokról is lehetett hallani, (pl. az egyik nagy német autógyár Debrecenben építi fel új gyárát), de mindezek sem elegendőek ahhoz, hogy a forint erősödjön.

Más eszközök bevetésével szintén a spekulatív tőke nyerne, hiszen egy kiharcolt, nagyobb mértékű kamatemeléssel újabb befektetési lehetőséget teremtene számára a jegybank. Mindenesetre a jegybanki alapkamatot senki sem emelte meg, a rendszerváltás utáni történelemben a leghosszabb ideje tartó, legalacsonyabb jegybanki alapkamatról beszélhetünk a maga 0,9%-os szintjével. A Nemzeti Bank weboldalán kint lévő legutolsó inflációs adat a 2018. júliusi eredmény (cikkünk leadásának időpontja augusztus vége volt), melynek mértéke 3,4% volt, azaz már 3% fölé ért. Igaz, most a rublikában már van egy +/-1%-os korrekciós lehetőség is, azaz toleranciasáv. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jegybank feltehetően semmit sem fog tenni, amíg az infláció nem kerül 4% fölé.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának következő kamatmeghatározó ülése szeptember 18-án lesz, amikor egyben az inflációs jelentés végleges verziójának negyedévenkénti megtárgyalására is sor kerül.

Amint megéri forintban a vevő vagy értékesítő számára az üzlet, akkor lesz érdemes az árrést biztosítani, és lekötni a valutákat is, hogy megakadályozzák a későbbi árfolyam-kockázatokat. Nem érdemes elfelejteni, hogy aki spekulálni szeretne, annak nincs szüksége üzleti tevékenységre, annak elegendő csupán egy számítógép és némi pénz, azzal is lehet már spekulálni. Aki viszont üzletet épít, annak az árrés biztosítására van szüksége, hogy biztos nyereséges legyen a vállalkozása.

Tömösi Attila

Tartalom közti banner a cikk végére
no