Olajos növények tápanyag-utánpótlása

Az elmúlt években a trágyázási gyakorlatban bekövetkezett változások következményeként olyan tápelemek visszapótlásának igénye is előtérbe került, amelyekre korábban a növénytermesztők nem fordítottak figyelmet. Az egyik ilyen, a növények trágyázásának szempontjából fontossá vált tápelem a kén. A kéntrágyázás fontosságát jelzi az a tény, hogy a növények által a vegetációs időszakban a talajból felvett kén mennyisége alig marad el a foszforétól. A kénben gazdag foszforműtrágyák felhasználásának csökkenése és a széntüzelés visszaszorulásának következtében napjainkban több növényfaj esetében már kénhiánnyal kell számolni. A növények a talajból a ként szulfátion-formában veszik fel, de a ként kéndioxidgáz-formában a levelek is felvehetik a levegőből. Ez a mechanizmus lényeges a növények kénnel való táplálása szempontjából, ugyanis a kéntartalmú levéltrágyában lévő kén a levélfelszínen történő oxidálódása után így válik hasznosíthatóvá a növények számára.

A levegőből a levélen keresztül történő kénfelvétel olyan mértékű, hogy a levegő alacsony kéndioxidgáz-tartalma esetén ekkor is kénhiánnyal kell számolni, ha a műtrágyákkal elegendő mennyiségű ként vittünk a talajba.

A kénhiány a sejt- és fehérje-anyagcserében játszott szerepe következtében hasonlóan nyilvánul meg, mint a nitrogénhiány, ezért a két hiánytünetet nehéz egymástól megkülönböztetni. Látható különbség a kén- és nitrogénhiány között, hogy a kénhiány általában először a fiatal levelekben jelentkezik. A kénhiányos levelek kisebbek, az idősebb levelek nem halnak el, mint a nitrogénhiánynál. A kénhiány megjelenését – elsősorban a kénigényes növények esetében – kéntartalmú talaj- (VARIO 23N + 25SO3; COMPLEX 12/24/12 + 9SO3) vagy levéltrágyák (L.A.T SUPREMO L 275 N +S+Mg) használatával tudjuk megelőzni.

A kénigényes növények nagyon gyakran fokozott mértékben igénylik egyes mezo- vagy mikroelemek pótlását, így a kéntrágyázást célszerű összekapcsolni más tápelemek egyidejű adagolásával. Pl. a repce-, mustár- és a káposztafélék, melyeknél a kénhiány tünetei kisebb, durva szövetű levélben, vékony fás szárban, merev habitusban nyilvánulnak meg, azok egyben bórigényesek is (L.A.T SUPREMO L 89 B +Mo+S+Ca). A kénnek az olajtartalomra és az olaj minőségére gyakorolt pozitív hatása miatt kénigényes növénynek tekinthető a napraforgó is.

Egyes bórigényes növények, mint pl. a káposztafélék, pillangósok, paradicsom, de savanyú talajokon a repce is, igénylik a kalciumtrágyázást (L.A.T SUPREMO L 89 B +Mo+S+Ca). A növények egyoldalú kalciumtrágyázása viszont gátolja a bór felvételét, míg a kalciumhiány a bór túlzott felvételét idézheti elő, ami toxikus hatást eredményezhet a növényeken. Megállapítható, hogy a növények kalcium- és bórtrágyázása között funkcionális összefüggés van. A tenyészidőszakban mindkét ionnak kellő mennyiségben kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a növények zavartalanul fejlődjenek.

Bár a kénigényes növények nem tartoznak a cinktrágyázásra érzékenyen reagáló növények csoportjába mégis javasolható a ként, cinket, illetve bórt tartalmazó trágyaféleségek használata a növények táplálására a hidegtűrő-képesség javítása céljából (COMPLEX 15/15/15+7SO3+Zn). A COMPLEX SOP 15/5/20 + 2MgO + 25 SO3+B+Fe+Zn készítmény az őszi káposztarepce fagytűrő-képességének javítására alkalmas, valamint az egyre népszerűbb széles sortávú (75 cm) technológiába illeszthető, hogy a káliumtúlsúlyos alaptrágya segítse a növény későbbi generatív fejlődését.

Amennyiben a talaj kalcium- vagy magnéziumszolgáltató képessége nem kielégítő, úgy a napraforgó és a keresztesvirágúak kéntrágyázására SUPREMO termékcsalád bórt és magnéziumot, illetve bórt és kalciumot (L.A.T SUPREMO L 101 B+Ca) tartalmazó változatai javasolhatók. Közismert, hogy a repce és a napraforgó kedvezően reagál a magnézium trágyázásra is (L.A.T SUPREMO L 275 N +S+Mg). További tápanyag-utánpótlási kérdéssel keresse bizalommal értékesítő kollégáinkat!

Sebestyén Gergely

Borealis L.A.T Hungary Kft.

gergely.sebestyen@borealisgroup.com

Tartalom közti banner a cikk végére
no