A magyarországi Sárvári-család három nemzedéke évszázados nemesítői munkával világszinten páratlan burgonyafajtákat alkotott, létrehozva a biológiai Perpetuum mobile-t, azaz örökmozgót.
Egy évszázados tapasztalat a burgonyanemesítés területén
A világ jelenleg olyan burgonyafajtákat termeszt, amelyek 1-3 év alatt elveszítik termőképességüket, emiatt a termesztőknek újra és újra meg kell vásárolniuk a drága szaporítóanyagot. Ráadásul ezeket a fajtákat egyetlen tenyészidőszakban 5-15 alkalommal szükséges permetezni a pusztító burgonya vírusvektor levéltetvek, valamint a burgonyavész ellen.
Az olcsó és egészséges élelmiszer létfontosságú, hiszen ebben az órában is ezer ember hal éhen a világon. Egy év alatt ez közel Magyarország lakosságának száma! Az előrejelzések szerint 2050-re majdnem 11 milliárd ember él a bolygónkon. Ez évente a jelenleginél évről-évre 100 millióval több Földlakót jelent. Mindeközben egyebek mellett a globális felmelegedés következtében a Föld mezőgazdasági művelésre alkalmas termőterülete ijesztő mértékben zsugorodik. A Sárvári család 1918 óta foglalkozik burgonyanemesítéssel: Sárvári István ekkor kezdte el a sokoldalú ellenálló képességgel rendelkező, szaknyelven szólva multirezisztens burgonyafajták nemesítését. Munkáját fia és unokája, napjainkban pedig dédunokája és ükunokája folytatja: nem egész száz esztendő burgonyanemesítő munkával létrehozták a világon egyedülálló multirezisztens Sárvári burgonyacsaládot, amelyek 10-30 évig is megőrzik termőképességüket. Ezek a fajták nem szorulnak vegyszeres kezelésre, védve a burgonyafogyasztók egészségét és a környezetet.
„Ültessen tavasszal ezeknek a burgonyafajtáknak a vetőgumóiból, és közvetlen kapcsolatba kerül a 20. századi növénytörténelem egyik legnagyszerűbb történetével.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta olvasóinak a magyar találmányt 2008. januárjában a brit Telegraph napilap.
De mi is ez a magyar találmány, ami képes lenne megszüntetni a Föld lakóinak éhezését?
A Földön évről-évre 20 millió hektár területen ültetnek burgonyát: egyelőre még nem a magyar Sárvári burgonyát, hanem a burgonyabetegségekre fogékony fajtákat!
A burgonya legpusztítóbb károsítói a közhiedelemmel ellentétben nem a burgonyabogarak, hanem a levélsodró vírusok és a burgonyavész, amik a burgonya leveleit, hajtásait és gumóit támadják meg. Éghajlattól, időjárástól, termőföldtől, fajtától, és pénztárcától függően egy szezonban 5-15 alkalommal permetezik a gazdák a burgonyát, aminek egy hektár vegyszeres kezelése évente legalább 1000 dollárba kerül. A vegyszeres védekezés eredményeként a Föld 20 millió hektárnyi burgonya vetésterületén évente 376 millió tonna burgonya terem. Ez fele, legfeljebb kétharmada annak a mennyiségnek, ami akkor teremne ekkora területen, ha azzal a magyar találmánnyal – a Sárvári multirezisztens burgonyával – vetnék be, ami az évszázados magyar nemesítői munka eredményeként vegyszeres kezelés nélkül is ellenáll a pusztító levélvírus-betegségeknek és a burgonyavésznek: pusztán ezzel a fajtaváltással évente minimum 20 milliárd dollár maradna a gazdák zsebében. Legalább 200 millió tonnás az a terméskiesés, ami a vegyszeres kezelések ellenére sem terem meg a betegségekre fogékony burgonyatövek alatt: kilónkénti fél dolláros étkezésiburgonya-áron számolva mindez legalább 100 milliárd dollár értékű termés, aminek árával megint csak a burgonyatermesztő gazdák rövidülnek.
Amennyiben ez a kiesett mennyiség is megteremne, éhezők százmillióit táplálhatná, de egyelőre nem ezt teszi, helyette a szaporítóanyag-előállítók zsebét hizlalja. A vetőgumó-előállítók ugyanis kínosan ügyelnek arra, hogy a burgonyatermesztőknek évről-évre vásárolnia kelljen tőlük a drága vetőgumóból. És a szükségtelen termőföldhasználat káráról még nem is szóltunk. Szemléletváltásra van szükség!
Sokan még mindig csak „kétfajta” burgonyát ismernek hazánkban
„Magyarországon sok fogyasztó csak kétféle burgonyát ismer: a télállót, meg a zsákosat.” Dr. Sárvári István, a világon egyedülálló multirezisztens Sárvári burgonyafajták nemesítője így jellemezte a magyar burgonyafogyasztók egy részét. A „télálló” meg a „zsákos” feliratú krumpliárusok szeptember végén, október közepén az országutak mellett mintegy „varázsütésre” jelennek meg. Úton-útfélen ezt a „kétfajta” burgonyát árusítják, ami jobbára keleti és nyugati irányából érkezik Magyarországra: oda, ahol a burgonya termesztése az utóbbi félévszázad alatt a töredékére csökkent. A 60-as években még több mint 150 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, mára ez a terület alig haladja meg a 10 ezer hektárt.
Az évente megvásárolandó vetőburgonya drága, szinte már megfizethetetlen a termelők számára. Az időjárás kiszámíthatatlan: legfeljebb az kiszámítható, hogy a nyár a burgonya tenyészideje alatt egyre forróbb, egyre aszályosabb. Amennyiben mégis érkezik csapadék, akkor a jéggel érkező felhőszakadásban sincs köszönet. Csakúgy, mint az élelmiszer nagyáruházak arcpirító felvásárlási áraiban.
2019 tavaszára hivatalosan is újabb fajtákkal bővül a multirezisztens fajtaválaszték
A Sárvári burgonya ezeket a termelőket gyötrő gondokat is képes megoldani: szárazságtűrő, rövid tenyészidejű fajtáik garantálják a termésbiztonságot és a burgonya nyereséges termesztését. Az elmúlt években, 2014-2016 között a Dr. Sárvári és Csendes Kft. a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetével közösen a „Burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításainak mérséklésére” témájú pályázati munkája keretében újabb multirezisztens burgonyafajta jelölteket jelentett be. A fajtaminősítési hivatalos eljárások 2016 ősze óta vannak folyamatban, s 2019 tavaszára hivatalosan is újabb fajtákkal bővül a multirezisztens választék.
Az új multirezisztens fajtajelöltek egyike magas fehérjetartalmával képes lenne akár a GMO szója egy részének kiváltására is, ugyanis ennek a legújabb Sárvári burgonya fajtajelöltnek a termesztésével egy hektár szántóföldön több fehérje állítható el, mint a szójatermesztés révén.
A másik fajtajelölt a burgonya átlagosnak mondható, 120 napos tenyészidejével szemben a 65. napon már tekintélyes mennyiségű (60-80 dkg), rendkívül ízletes újburgonyatermést produkál. Sárváriék harmadik fajtajelöltje a liláshéjú burgonya, ami az ínyencek kedvence lesz: sárgahéjú újburgonyával együtt tálalva már pusztán a színek kavalkádja is étvágyat gerjeszt.
A Sárvári fajták akár 30 éven át visszavethetők
A Sárvári burgonyafajták visszaültetve nem egyszer, kétszer vagy háromszor használhatók, mint a világban manapság elterjedt, burgonyabetegségekre fogékony, és sok permetezést igénylő fajták. A Sárvári burgonyafajtákat 10-30 évig visszavetheti, aki egyszer már elültette: ősszel fölszedi, az apraját kiválogatva pedig tavasszal újravetheti.
Aki az apróburgonya ízét jobban kedveli, meghagyhat a nagy gumókból is a tavaszi ültetésre: két-három darabba vágva – ügyelve persze arra, hogy úgy darabolja, hogy legalább egy csíra legyen minden darabka burgonyán – két-három bokor burgonyát is termeszthet egyetlen nagyobb szem krumpliból. Az őszi betakarítás után kezdődhet minden elölről: így vált a magyar multirezisztens Sárvári burgonya biológiai örökmozgóvá, valóságos perpetuum mobile-vé. Apáról fiúra szállhat a burgonya.
Megunhatatlan a Sárvári burgonya
Attól, hogy a burgonyatermesztők és burgonyafogyasztók egyszer megunják, nem kell tartani: a nyolcféle Sárvári burgonya – mint említettük, három ebből egyelőre hivatalosan fajta-jelölt – színe, formája és íze más és más. Főtt burgonyának, sültkrumplinak, szalma krumplinak, krumpli sziromnak, tört krumplinak, lapcsánkának (tócsni), sztrapacskának, levesnek, főzeléknek és ezernyi krumplis ételnek még só nélkül is csodás csemegék.
Rendkívül alacsony redukáló cukortartalmuk, vegyszermentes termesztésük és kiváló tárolhatóságuk miatt ipari feldolgozásra is kiválóan alkalmasak ezek a fajták. Egészségesek, ízletesek, s ami nem utolsó szempont: az évtizedekig tartó felhasználhatóságuk miatt mindenki számára megfizethető áron termeszthetők. Nem csak a magyar családok, de az egész bolygónkon felhasználhatók.
Talán egyszer a világ is felébred
A Föld azonban napjainkban még másként gondolkodik: hagyja óránként ezer, naponta 24 ezer lakóját éhen veszni. Olyan burgonyával veti be az évi 20 millió hektár szántóföldjét, amit 5-10 alkalommal szükséges permeteznie.
Mindeközben az egyik világhatalmi vezető felmondja a klímavédő megállapodást, a „plebs”-nek csak annyi marad, hogy átkozhatja a megváltozott időjárást és a menetrendszerűen érkező természeti katasztrófákat. Aki pedig teheti, légkondicionált lakásába, vagy repülővel egy távoli, hűvös kocsmába menekül sörözni.
A 20 millió hektár „feleslegesen” permetezett burgonyaföldről millió tonnaszám kerül széndioxid, valamint rengeteg egyéb méreganyag is a levegőbe a traktorok fölösleges járatása miatt is. A szükségtelen vegyszerek gyártása során megint csak széndioxid millió tonnái kerülnek úgyszintén a légkörbe, és akkor a gyártás során keletkező ezernyi „melléktermék” további károkozásairól, útjáról még egy szót sem szóltunk.
A fölöslegesen használt vegyszerek a burgonyaföldekről a vizekbe és a talajba jutnak, valamint a burgonyából szermaradvány formájában egyenes úton a gyomrunkba és a májunkba.
De hát a „szakadatlan gazdasági növekedés”, a „profitábilitás” bűvköréből ugyan miért lépnének ki a szisztéma „nyertes” oldalán állók? Évente egy Magyarországnyi lakosság éhhalála, valamint milliók élelmiszerekben megbúvó vegyszermaradványokra visszavezethető halála áll az egyik oldalon, dollár/euro milliárdokat felhalmozó vegyszer-előállítók, vetőgumót feleslegesen előállítók, burgonyakárosítókra fogékony fajtákat előállító burgonyatermesztők pedig a másik oldalon. A Földnek azonban csak egy oldala van, rajta tengerek és szárazföldek: ezen élünk és halunk mindannyian, vesztesek és nyertesek egyaránt.
Sokat tehetne hazánk a világ éhínsége ellen
Amerikai ír barátom szokta volt kérdezni: kik vagytok ti, magyarok? Honnan vagytok? Honnan a semmilyen egyébhez nem hasonlítható nyelvetek? Honnan ez a rengeteg szentetek? Honnan a sok Nobel-díjasotok? Húsz éve próbálom neki megmagyarázni. De magyarázat helyett mennyivel többet jelent egyetlen ember éhhaláltól való megmentése! Úgy tartják: aki egyetlen embert megment, megmenti az egész világot. Magyarország képes lenne percenként tizenhat, óránként ezer, évente pedig lakosságunkkal megegyező számú embert megmenteni. 99 év magyar kutatómunkája a biológiai perpetuum mobile. A multirezisztens Sárvári burgonyacsalád nemesítésével a magyar tudósok olyan találmányt alkottak, ami néhány esztendő alatt képes megállítani az éhhalált a Földön. Emellett segít abban, hogy lelassítsuk és megállítsuk a Föld klímájának melegedését. Az első lépést mi magyarok megtettük az éhhalál és a klímaváltozás ellen. Előrelátó magyar döntéshozók fontosnak tartották a multirezisztens burgonyakutatás pályázati úton történő támogatását. Túl vagyunk a második lépésen is: Dr. Sárvári István burgonyanemesítő vezetésével egy jeles tudóscsoport a világon egyedülálló új burgonyafajtákat nemesített. Most tartunk a harmadik lépésnél, amikor a fajtajelölteket állami kutatóintézetek vizsgálják. A közelmúltban váratlanul elhunyt Dr. Sárvári István burgonyanemesítő: az új fajtajelölt burgonyáit illetően a siker szemernyi kétsége nélkül ment el. Biztos volt abban, hogy maradandót és egyedülállót alkotott. Fia, unokái vették át, és folytatják a család száz éve megkezdett burgonyanemesítő munkáját, hiszen ahogy a Föld változik, ezt a munkát sem lehet abbahagyni. A környezetvédelmet elsőrangú témaként támogató magyar államfő, a külkereskedelem állami támogatását megszervező magyar politikusok lehetősége a Föld nemzetközi közösségei (ENSZ, FAO, WHO) elé tárni a magyar elme újabb csúcsteljesítményét.
Minden magyar állampolgár és egyben Magyarország büszkesége is, ha képes lesz arra, amire egyetlen más nemzet sem: élére áll a Föld éhínségelleni küzdelmére. A nemzetek kezébe adja a multirezisztens magyar Sárvári burgonyafajtákat, s megtanítja őket együtt élni a biológiai perpetuum mobile-vel. Emellett minden magyar számára elérhetővé teszi a magyar találmányt: a Sárvári Rózsát, a Sárvári Piroskát, a Sárvári Rubinkát, a Sárvári Borostyánt, a Sárvári Axonát, a Sárvári Fannikát, a Sárvári Mayókát és a Sárvári Barit.
Váljon Földünk egészségére!
Felhasznált irodalom a szerkesztőségben.
Csendes Csaba M.S in OCD szervezet fejlesztő, ügyvezető
Dr. Sárvári és Csendes Kft.
![soha_nem_latott_arak_es_vadonatuj_szarito__00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/soha_nem_latott_arak_es_vadonatuj_szarito__001-375x250.jpg)
