Tudatos vásárlók a magyarok?

A magyar vásárlók többsége tudatosnak vallja magát, azonban csak egy szűk többség valósítja meg ezt a való életben is. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetet, de saját pénztárcájukat is kímélhetnék.

Hiába vonzó, de a gyakorlatban drágább, vagy több időt vesz igénybe a tudatos vásárlói magatartás - ez derült ki az OTP Agrár megbízásából készített reprezentatív kutatásból*. A magyarok többsége törekszik ugyan arra, hogy megfeleljen azoknak a kritériumoknak, amely alapján egy vásárlót tudatosnak lehet nevezni, mégis azok száma, akikre valóban illik ez a jelző, alacsony.

A tudatosság egyik legkönnyebben betartható eleme például, hogy vásárláskor többször használatos szatyrot viszünk magunkkal. Nos, az emberek háromnegyede számára ez nem újdonság: a megkérdezettek 40 százaléka állította, hogy mindig figyel erre, míg 35 százalékuk törekszik rá, de nem mindig teszi meg. Minden negyedik vásárló azonban egyáltalán nem visz magával táskát, vagy csak ha eszébe jut - miközben a környezetvédelmi szakértők szerint ezek okozzák az egyik legnagyobb problémát a természetben.

Ennél egy fokkal több „munkát” igénylő feladat lenne a bevásárlólista készítése. Ehhez azonban az kellene, hogy mindenki még otthon gondolja végig mire van szüksége, ezáltal megkímélje magát, hogy olyan termékekre költsön, ami valójában nem is kell. Mindezek ellenére, a kutatás szerint, a magyar vásárlók 28 százaléka ír minden esetben listát, 29 százalékuk pedig ritkán vagy soha. A legtöbben (43 százalék) azt válaszolták, törekszenek rá, de nem mindig teszik meg.

Szintén tudatosságra vall, ha odafigyelünk, hogy szezonális termékeket vegyünk. A felmérés szerint a vásárlók 21 százaléka vásárol idénygyümölcsöt- és zöldséget az üvegházi termesztésű helyett, míg harmaduk ritkán vagy sohasem. Érdekesség, hogy azt sem tartják túl fontosnak a magyarok, hogy hazai termékeket vásároljanak, mindössze 16 százalékuk figyel csak erre, míg 39 százalékuk teljesen figyelmen kívül hagyja. Ez annak tükrében is furcsa, hogy a magyar termékek fogyasztását kampányok segítik és a bolti kommunikációban is sokszor kiemelt szerepet kap.

A természetes alapanyagok, vagy a környezetkímélőbb csomagolás a magyar vásárlók kevesebb, mint ötöde számára igazán fontos, míg a legrosszabb arányt a bio vagy organikus termékek érték el. Utóbbiak esetében természetesen fontos tényező, hogy ezek ára jóval magasabb, mint a hagyományos élelmiszereké. A magyarok 74 százaléka egyáltalán nem, vagy csak ritkán vásárol ilyen jelzéssel ellátott élelmiszert, 20 százalékuk törekszik rá, és mindössze 6 százalék tartozik a rendszeresen bio terméket vásárlók közé. A kutatásból származó, viszonylag alacsony értékekben az ismeretek alacsony szintje is szerepet játszhat.

Mindezek alapján érdekes, hogy a felmérésben részt vevő magyarok 62 százaléka nyilatkozott úgy magáról, hogy inkább vagy teljesen tudatos, bár ez a kategória szinte mindenkinél mást és mást jelenthet. A legtöbbjük számára mindössze annyit, hogy ne vásárolják túl magukat, odafigyeljenek arra, hogy mi és főleg mennyiért kerül a kosárba.

A válaszokból az derül ki, hogy az emberek egy jelentős csoportja tudja, milyen áldozatot kellene hoznia annak érdekében, hogy tudatos vásárló legyen, a gyakorlati megvalósítás azonban még hagy maga után kívánnivalót. Ezt alátámasztja, hogy a kutatás szerint a vásárlóknak csak 42 százaléka nevezhető tudatosnak, de közöttük is többségben vannak azok, akik nagy anyagi áldozatot nem hajlandók hozni ezért – állapította meg az OTP Agrár szakértője.

A teljes kutatási anyag letölthető a szuperfarm.hu oldalról.

*NRC Omnibusz, online reprezentatív felmérés, 2018. augusztus, n=1000 fő, 18-59 éves lakosság

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no