Nagy jövőt jósolnak neki, mert olcsóbbak, gyorsabbak és nagyobb kapacitásúak, korlátlanul bővíthetők, továbbá kisebb az állati és/vagy emberi kórokozók által okozott fertőzés kockázata.
Terápiás fehérjéket gyárt a növény
A világ első növényi alapú állattenyésztési vakcináját (a baromfi Newcastle-betegségére) 2006-ban hagyták jóvá az USA-ban. Most már létezik egy a klasszikus sertéspestis (CSF, más néven sertéskolera) kezelésére is. Az ilyen kutatások az élelmiszernövényekre, majd a nem élelmiszerjellegű fajtákra irányult, így esett a választás egy kanadai kutatás során a dohányra. Egyes dohánynövényeket éveken át genetikailag úgy alakítottak át, hogy terápiás fehérjéket, monoklonális antitesteket és vakcinákat állítsanak elő a rák, gyulladásos betegségek és egyéb állapotok kezelésére. (A biogyógyszerezésben használt növények közé tartozik a békalencse , a moha és a lucerna is.)
Számos előnyük van
A növényi alapú rendszerek a hagyományosnál olcsóbbak, gyorsabbak és nagyobb kapacitásúak, korlátlanul bővíthetők. Alacsonyabb az állati és/vagy emberi kórokozók által okozott fertőzés kockázata, és új és összetett molekulákat állítanak elő, amelyeket állati sejttenyészetekkel még nem lehet előállítani. Az új növényi alapú gyógyszerek ugyanazokat a szabályozási jóváhagyási eljárásokat követik, mint a többi, biológiai készítmény esetében. A szakmában most arra számítanak, hogy egyre több ilyen készítmény kerül piacra. (A regisztráció az Egyesült Államokban és Kanadában körülbelül egy éven belül, Dél-Amerikában pedig 1-2 éven belül befejeződik.)
Teher alatt nő
A kutatásvezető szerint a növények genetikai módosításának több módja is van annak, hogy azok szinte „mini gyógyszergyárakká” váljanak. Az úgynevezett „tranziens expressziós” eljárás során például a növényi levelét egy Agrobacterium nevű szuszpenzióval infiltrálják. Ez tartalmazza a célzott terápiás fehérje vagy antitest genetikai anyagát, és amikor vákuumnyomás alatt bemerítik a szuszpenzióba, az Agrobacterium behatolj a növényi sejtekbe, bejut a megcélzott génekbe, így a növény DNS-e megváltozik, és a kívánt fehérje termelődik. A növények eztán egy hétig tovább nőnek, majd begyűjtik őket, és a fehérjét kivonják, megtisztítják, hogy biogyógyszert állítsanak elő.
Vetőmagvonalakat fejlesztenek
A másik eljárás stabil transzgenikus növényi vonalak kialakítására irányul. Ezeket a növény nukleáris vagy kloroplasztisz DNS-ének stabil megváltoztatásával fejlesztik ki, majd vetőmagvonalakat fejlesztenek ki a növényi biomassza folyamatos szaporítására hagyományos mezőgazdasági technikákkal. A kívánt vetőmagsorok létrehozása és kiválasztása azonban időbe telik. Ezenkívül a stabil transzgenikus (nukleáris transzformált) növények jellemzően alacsonyabb hozamot produkálnak rekombináns fehérjékből, mint a tranziens expressziós rendszerek.
