fbpx

Gazdáinknak is jobb, ha normálisan eszünk

Írta: Kohout Zoltán - 2021 október 30.

A magyarok a legutolsó helyen állnak zöldségfogyasztásban az EU-ban, pedig a napi bevitel a betegségek vagy az elhízás megelőzésének az egyik legjobb útja. Másrészt fontos nemzetgazdasági kérdés is, miután a friss, helyben termett zöldség a gyorsan fejlődő hazai kertészeteket is erősíti.

zöldség paprika

A termelők is népszerűek

A magyarok többsége hetente csak 2-3-szor eszik zöldséget vagy gyümölcsöt, naponta mindössze csak minden ötödik. A megvásárolt zöldségek toplistáját még mindig a klasszikusok: a tévépaprika és a fürtös paradicsom vezetik, de a fiatalok egyre inkább az édesebb verziókat keresik – derül ki az 500 termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából. A zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók leginkább (73%) bolt- vagy áruházláncokba mennek, csak 42 százalék megy külön zöldségeshez, és csak 34 százalék l a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut. Ugyanakkor mégis ezeknek lesz jövőjük, ha marad az a trend, hogy ezek a piacok a legfiatalabbak és a legidősebbek, valamint a budapestiek között a legnépszerűbbek.

dinnye betakarítás

Jövünk fel, de még utolsók vagyunk

Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke szerint pozitívum, hogy a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is. 2010-ben például fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont már meghaladta az 53 kilót. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás is nőtt: a 2010-es fejenkénti 48 kiló után 2019-ben már 53 kilónál tartottunk.

Ezzel viszont még mindig Európa utolsó utolsója vagyunk. Ez egészségügyi szempontból is szomorú, mert tanulmányok szerint naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk.

zöldség csomagolás

A hazai szövetkezések a gazdákat segítik

És nemcsak egészségügyi, hanem (agrár)gazdasági szempontból is jót teszünk magunkkal, ha a magyar kertészek termékeit esszük. Egyrészt nyilvánvalóan egészségesebb (és a kevesebb szállítás miatt környezetkímélőbb) a közelben termett ennivaló fogyasztása. Másrészt a hazai kertészetek az utóbbi években nagy fejlődésen mentek-mennek keresztül. Csak a DélKerTÉSZ például közel 500 dél-alöfldi termelő, családi gazdaság, társvállalkozó terményeit viszi piacra, itthon és külföldön is. Tavaly 6-700 milliós pluszbevétellel zártak, ami pénzügyi szempontok mellett azért is örömteli, mert a TÉSZ nemcsak mint integrátor segíti a gazdaközösség munkáját, hanem finanszírozási konstrukciókkal, fajtakorszerűsítéssel. Az együttműködés eőnyeit bizonyítja, hogy az utóbbi 5 évben a műszaki-infrastrukturális fejlesztések mellett megháromszorozták a termésmennyiséget

Markáns vásárlóréteg már februártól veszi

Van is igény a hazai zöldségre. Az üllési Farkas-kertészetben, Farkas Milán és felesége, Mónika január februártól novemberig szolgálja ki az utóbbi években kialakult markáns vásárlóréteget, akik meg tudják és meg is akarják fizetni a hazai termesztésű tv-paprikát.– Igazuk van azoknak, akik ezt veszik: ezt nem heteken át utaztatják Észak-Afrikából vagy Európa távoli vidékeiről. Ez itt terem, ez friss, és ráadásul a hazai gazdaságot erősíti az, aki ezt vásárolja, nem az importot – mondta az Agrárágazatnak nemrég Farkas Mónika. Az ő gazdaságuk is gyorsan és intenzíven fejlődik: napirenden van például egy több százmilliós üvegház-beruházás.

Hová megy a gazdákon nyert profit?

Szomorú ugyanakkor, hogy az igazi profit nem a gazdáknál, hanem a kereskedelemben csapódik le. A DélKerTÉSZ korábbi elnöke, szaktanácsadója, Ledó Ferenc szerint is van ugyan kereslet a friss, jó minőségű hazai paradicsom iránt. Ugyanakkor az idén sokkal magasabb árrés kihat a vásárlás mennyiségére: vagyis a keresletre a boltok és áruházláncok árpolitikájára is negatív hatással van.