2018. Áprilisi különszám: Állattartás

Kedves Olvasóink!

Hódmezővásárhelyre készül a szakma, lesznek ott ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi -, sőt díszbaromfi - és nyúltenyésztők, halászok, vadászok és persze a kapcsolódó iparágak szereplői a kiállítói, valamint látogatói oldalról egyaránt. Lesz miről beszélgetnünk is, hisz az árak, mint örök téma mellett állandósulni látszik a baromfi influenza és a sertéspestis okán érzett aggodalmunk is. Míg mi a marhahúsexportunk növekedésének örülünk, vagy a sertéstenyésztésünk elakadásán tanakodunk, a FAO ismét felkapta a témát, miszerint az állattenyésztés (feldolgozás, szállítás, bomlás, emésztés) jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Pedig az állatok nemcsak élelmet biztosítanak számunkra, hanem a tőlük származó terméket használjuk fel enyvnek, kerámiákra, kozmetikai célokra, műtrágyának, gyertyákra, finomított cukorhoz és textíliához egyaránt. De az állati eredetű táplálék adja a szükséges energia 24, a protein 48, a zsírsavak 23-100, és az aminosavak 34-67%-át (ez a külföldi statisztika). Sőt, a káliumnak, valamint egyes vitaminoknak és más szükséges elemeknek több mint a fele szintén állati eredetű, ezek pótlására is növényi helyettesítést kellene találni. Az ötletet odáig sikerült fokozni, hogy a dohány mintájára már húsadó bevezetése is szóba került, mivel a megnövekedett húsfogyasztás túl nagy terheket ró az ökoszisztémákra. Kérdem én: eszébe jutott közben az amerikai elemzőknek, hogy a gigagyorsasággal fejlődő Indiában és Kínában eközben 15-szörösére nőtt a hústermelés, melyhez Ázsia állítja elő a világ húsmennyiségének 40%-át? Vagy az, hogy az éhező országokban ez a jellegű tápanyagbevitel gyakorlatilag a túlélést jelenthetné? Kanyarodjunk is vissza inkább a jelenünkbe: különszámunkban igyekeztünk minél több témát körbejárni, tartástechnológiai, egészségügyi, vagy épp gazdasági ismeretet nyújtani.

Ehhez hasznos olvasást kívánok, és találkozzunk Hódmezővásárhelyen!

Sándor Ildikó

főszerkesztő

Lapszámban megjelent cikkek

A tojótyúkok mobil ólban történő, szabad, legeltető tartása nálunk sem ismeretlen – igaz, hogy csak „kicsiben”. Jellemző példa erre a „Kotkorács”...
Termékpalettánkon megtalálhatóak a függesztett, a vontatott és az akár 9,5 méteres munkaszélességű kombinált kaszák is. Közös jellemzőjük az egyedi...
Az esetek döntő többségében a mezőgazdasági biogázüzemkre úgy tekintenek, mint energiatermelő létesítményekre
Két világrész előnyeit ötvözi egy fajtában a mezőtárkányi és ohati szarvasmarha-keresztezés
A kisebb állatlétszámú szarvasmarhatelepek az állatállományuk takarmányozására elsősorban stabil takarmánykiosztó rendszereket, traktorra függesztett...
A carcinogén hatáshoz mindenképpen hosszan tartó és rendszeres expozíció szükséges, ezért az olyan felhasználásokat igyekeznek megszüntetni, amelyek...