növényvédelem | Agrárágazat

növényvédelem

2011. augusztus 05.

Az őszi kalászosok növényvédelmi munkáinak zömét tavasszal kell elvégezni. Azonban napjaink környezeti és gazdasági változásai a kalászos termelésben is bizonyos átalakulásokat indukáltak. Egyre gyakoribb a korábban megszokottól melegebb ősz, az enyhe, hótakaró nélküli tél, amely kedvez a kalászosokban károsító kártevőknek és az őszi gyomkelésnek. Az időjárás lassú átalakulása mellett a kalászos ágazatban is elindult egy technológiai korszerűsítés, részben vagy egészen megújult az alkalmazott géppark, a precízebb talajművelő eszközök és vetőgépek alacsonyabb vetőmagnormák alkalmazását teszik lehetővé. Megjelentek az első hibrid búzák is, amelyeknél a hektáronkénti vetőmagnorma akár 100 kg-nál is alacsonyabb.  A más termőtájakról behozott, vagy honosított fajták elterjedésével a megszokottól korábbi kalászos vetés is egyre gyakrabban alkalmazott megoldás.

2011. április 26.

A kölcsönös megfeleltetés egyik fontos elemének a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) ellenőrzésére 2009. január 1-től került sor Magyarországon. Másik lényeges összetevője a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) már 2004. óta kisebb-nagyobb változások mellett kötelezően betartandó a támogatások teljes lehívása érdekében. A kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdasági támogatások elnyerésének feltételrendszere, s kapcsolatot teremt a közvetlen támogatások kifizetése és a mezőgazdasági szakterületek egyes jogszabályi kötelezettségei között. A kölcsönös megfeleltetés követelmények kapcsán minden közvetlen kifizetésben, illetve az EMVA II. tengelyből meghatározott vidékfejlesztési támogatásokban, valamint az egyes borpiaci támogatásokban mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók kerülnek ellenőrzésre.

2011. március 02.

A növényvédelem eredményessége az alkalmazott vegyszerek hatékonysága mellett nagymértékben attól függ, hogy milyen egyenletesen tudjuk azokat a védendő felületre juttatni. Fontos természetesen az is, hogy a szórás minél kisebb veszteséggel kerüljön elvégzésre. Ezért a következőkben a permetezések minőségét meghatározó legfontosabb tényezőket vesszük számba. A védekezések eredményességének alapvető feltétele, hogy a jó minőségű, homogén permetlevet készítsünk, különben a kezelés hatástalan maradhat vagy a kultúrnövényekben, illetve a környezetben károk keletkezhetnek.

2011. február 14.

A szőlőtermesztésben használatos legújabb növényvédelmi, illetve tápanyag pótló megoldásokat és gépesítési eljárásokat mutatták be a szőlőtermelőknek a noszvaji központú Thummerer Pincészetben. A Syngenta Kft. és a KITE ZRt. szervezésében megrendezett augusztus közepi eseményen a szélsőséges időjárás okozta termesztői gondokról, illetve azok megelőzéséről esett a legtöbb szó. ?Az előttünk álló szüret még számos kockázatot rejt? ? e szavakkal fogadta vendégeit a neves pincészet tulajdonosa. Thummerer Vilmos szerint a védekezést várhatóan akár szeptember elejéig is folytatniuk kell, mivel a csapadékos időjárás következtében az Eger környéki egyes szőlőtáblákban máris megjelent a szürkepenész, a feketerothadás, illetve most is támad a peronoszpóra.

2011. január 25.

Olvasóink már betekintést kaptak a Bayer Szántóföldi Konferencián elhangzottakba, decemberi lapunkban részletesen foglalkoztunk a kukorica növényvédelmi feladataival és legújabb megoldásaival. Folytatva a technológiák és növényvédő szerek bemutatását, ebben a hónapban kalászos- és repcetermesztők figyelmét kívánjuk felhívni. Az őszi káposztarepce termesztésében is kihívást jelentett a rendhagyó időjárás. ? foglalta össze a tapasztalatokat Csorba Csaba. Mindez természetesen a felvásárlási árakban is megmutatkozik, az előttünk álló 2011. augusztusi 110.000 Ft/t ár már szinte duplája a két évvel ezelőtti szeptemberi 64.000 Ft-nak. A növénykultúrák közül viszont épp a repce jövedelmezősége van kitéve a legjobban mind az időjárásnak, mind a sikeres növényvédelemnek.

2010. december 30.

A gyümölcsszedés és a szüret befejeztével sem szabad megfeledkeznünk az ültevények növényvédelméről. A régóta ismert mechanikai módszerekkel, őszi lombfertőtlenítéssel, lemosó permetezéssel számos kórokozó és kártevő eredményesen gyéríthető, megkönnyítve a következő évi védekezéseket. A gyümölcsfák kórokozóinak leggyakoribb fertőzési forrása az előző vegetációban megbetegedett növényi részek: a lehullott lomb, a gyümölcsmúmiák, a fertőzött rügyek, vesszők, gallyak és vázágak. Az őszi-téli növényvédelmi és metszési munkák során ezen fertőzési források gyérítése kiemelt feladat. A 2010 évi kiugróan csapadékos időjárás következtében kialakult erős fertőzések miatt a lombkezeléseket ajánlatos a szokásosnál nagyobb gonddal végezni.