feldolgozóipar

Kiskunhalasi szakmai és fajtabemutató a Bács Gazda-Coop szervezésében
230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból.
70 éve még évente csaknem 3 millió tonna krumplit termelt Magyarország, és elárasztotta exportáruval a földrészt – ma a termőterület a szűk tizedére, a termésmennyiség az ötödére csökkent, és ma már mind mennyiségi, mind minőségi exportra szorulunk…
Idei évben a hazai szilvatermés átlagosnak mondható, mintegy 60-65 ezer tonna gyümölcsöt takaríthatnak be a gazdálkodók.
A környező országokban bevett áraktól eltérően méltatlanul alacsony, 13 forintos áron veszi át a magyar almát az északkelet-magyarországi termelőktől az osztrák felvásárló.
A magyar burgonyatermesztésre nehéz idők járnak. Az 1990-es évtized elejére megtorpant a múlt század 70-es éveiben elkezdődött, a termesztés- és tárolástechnológiában, valamint a biológiai alapokban végbement fejlődés, amelynek eredményeképpen termésátlagaink a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak, a minősített vetőgumó felhasználásának aránya 40%-ot meghaladó szintre emelkedett. Helyzetünket jelenleg is a tartós válság jellemzi, amely az ökológiai lehetőségeinknél lényegesen alacsonyabb termésátlagokban, a megbízhatatlan piaci minőségben, a magas fajlagos költségszintben, a feldolgozóipar teljes megszűnésében, és ezzel összefüggésben a kiszámíthatatlan piaci viszonyokban jut kifejezésre.
Technológiai lemaradás, termékszerkezeti kényszer és hiányzó munkaerő is gátolja a zöldség-gyümölcs feldolgozóipart.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szakmai egyeztetést folytatott a hazai kis-, és közepes húsipari vállalkozásokat tömörítő Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége, azaz a Húscéh képviselőivel.
Van igény a feldolgozott magyar élelmiszeripari termékekre bel- és külföldön egyaránt - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában. Ezeknek az igényeknek a kielégítését szolgálja, hogy február közepétől lehet pályázni az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra.
A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére, a magasabb hozzáadott értéket eredményező technológiák beszerzésére és az ágazaton belüli munkahelyteremtésre irányuló projektek megvalósítása érdekében hirdetett 151 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot a Miniszterelnökség.
Június 22-én ötmilliárd forintos keretösszeggel megnyíló első GINOP kiírás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása.
Czirbus Zoltán bizakodó az ágazat közeljövőjét illetően
Fabrikett-üzemet avattak MosonmagyaróváronFűrészporból és fahulladékból brikettet előállító üzemet avattak pénteken Mosonmagyaróváron; a gyár negyedmilliárd forintból,...
KSH: folytatódott a beruházások gyors növekedése a második negyedévbenA beruházások volumene 21,2 százalékkal nőtt az idei év második negyedévében a múlt év azonos...
Az elmúlt évtizedek élelmiszer-túltermelése után ismét központi kérdés az élelmiszerellátás és annak biztonsága. Az importfüggés és az áruk világméretű szabad áramlása...