fbpx

Juhágazat a számok tükrében

Írta: - 2017 augusztus 31.

A juhágazatnak nagy jelentősége van a munkahelyteremtésben, valamint a fenntartható környezet megőrzésében. Az előbbieken túl az ágazat nagymértékben hozzájárulhat az egészséges táplálkozásához a biztonságos élelmiszerek előállításával. A legelők természetes karbantartása pedig az allergiás megbetegedések visszaszorítása szempontjából előnyös. Az alábbiakban, a központi Statisztikai Hivatal adatait alapul véve vizsgáljuk az ágazat elmúlt, szűk öt évét.

Stabilnak tekinthető a hazai állomány

Jelen cikk alapját a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012. június 1. és 2016. december 1. közötti időintervallumot átfogóan készített Juhállomány-kimutatás képezi. A hazai juhállomány az átlagosan 1,2 millió darabos szintjével stabilnak mondható. A vizsgált időszakban az állomány tekintetében a „csúcsot” a 2014 júniusa hozta a 1,2457 milliós darabszámmal. A képzeletbeli skála másik végén pedig a tavalyi év második féléve áll az 1,1579 milliós állománnyal. A vizsgált időszakban az anyajuhok vonatkozásában 850-860 ezres állományról beszélhetünk. A teljes állományhoz hasonlóan itt is felrajzolhatjuk a képzeletbeli skálát, amelynek egyik végén a 873,9 ezres szám áll (2013. december), a másikon pedig a 804,2 ezres (2016. június).

Az állomány kétharmadát két régió adja

A juhállomány tekintetében a vizsgált időszak vonatkozásában a két régió – Észak- és Dél-Alföld – meghatározó szerepe nem változott. 2012 júniusában a teljes állomány 66,3%-át tartották az említett két régióban. Sőt az időszak végére némiképpen növekedett is a súlyuk, ugyanis 2016 decemberében a fenti mutatószám 67,7 % volt. A fenti két régió vonatkozásában, ha nem is nagy mértékben, de változtak a belső arányok. Az észak-alföldi állomány nagysága 446,5 ezerről (2012 június) 468,7 ezerre növekedett 2016 decemberére. A dél-alföldi állomány pedig 352,9 ezerről 315,6 ezerre csökkent, az előbbivel azonos időintervallumon vizsgálva.

Az anyajuhok tekintetében a vizsgált időszak elején és annak a végén a két régió állományos belüli súlya 67,7% és 69,4% volt.

Előretekintés

Egy ágazat sikerét számtalan tényező befolyásolja. Ez nincs másként a juhágazat esetén sem. Ezek közül a két legmeghatározóbbat szeretnénk megemlíteni. Az egyik az emberi tényező, ugyanis csak megfelelő szaktudással tartható fenn a versenyképesség ebben az ágazatban is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az ország több pontján (többek között a debreceni, a kaposvári és a szegedi egyetemen) is oktatnak felnőttképzés keretében juhos gazdálkodókat.

A másik fontos tényező az állattartók által elérhető állami források léte. A tavalyi évben az ágazat támogatására 8 milliárd forint jutott (az adat forrása: Földművelésügyi Minisztérium). Némiképpen árnyalja a képet, hogy az említett összeg magában foglalja a kecskeágazat támogatását is.

Az ágazat számára segítséget jelentene egy juhhúsfogyasztásra ösztöntő kampány is. Ugyanis uniós szinten van még mit javulnunk. Hiszen az uniós átlag több mint 2 kg/fő éves szinten, nálunk ugyanez az adat 0,5 kg/fő/év szint környékén mozog (és ahhoz is alulról közelít).

A juhágazat jelentősége

A juhágazat statisztikailag kimutatható termelési értéke a mezőgazdaságban 1% körül, az állattenyésztésen belül pedig 2% körül alakul. Az előbbiekben idézett adatokkal szemben, valójában sokkal nagyobb jelentőséggel bír az ágazat. Hiszen a juhágazat tipikusan közjavakat szolgáltató ágazat, ebből fakadóan a gazdasági jelentősége mellett szem előtt kell tartani a társadalmi kihatását (foglalkoztatás, a nem kívánatos növények elterjedésének megakadályozása, a gyepek karbantartása, biodiverzitás megőrzése/fenntartása, stb.) is. Számos területen a gyepek megőrzésében a juhok legeltetése mellett nincs más alternatíva. Számos bizonyíték van arra, hogy az olyan a gyepterületeknek a növény- és állatvilága, amelyeket több éven keresztül kizárólag kaszálóként hasznosítanak, jelentősen beszűkül, és sok növény- és állatfaj eltűnik a területről. Ezért a juhágazat fenntartható fejlesztése egybevág a hazai természetvédelem érdekeivel is.

Czékus Mihály