fbpx

Laboratóriumi vizsgálatok a zöldségek és gyümölcsök termőföldről a fogyasztó asztalára kerülés folyamata során

Írta: Szerkesztőség - 2011 szeptember 21.

Ki gondolná, egy szép piros alma vagy burgonyafőzelék elfogyasztásakor, hogy hány olyan folyamat van az élelmiszerek előállítása során, melyet a termelőknek és kereskedőknek mérési eredménnyel kell alátámasztaniuk annak érdekében, hogy az élelmiszer, friss, tápláló és egészséges voltát igazolhassák a fogyasztók számára.

Természetesen, emellett a végfelhasználást befolyásoló tulajdonságok mellett a tudományos alapossággal kidolgozott és kivitelezett mérések szerepet játszanak a gazdaságos előállítás, környezetkímélő termesztési technológia kialakításában, melyeket szem előtt kell tartani már akkor, amikor a gumót, vagy a facsemetét elvetjük vagy elültetjük.

Az első lépés, hogy az adott kultúrához kapcsolódó megfelelő talajt kiválasszuk, mert csak ilyen környezetben lehetséges a gazdaságos és egyben környezetkímélő termelést megvalósítani.

Fontos szem előtt tartani a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodva, hogy a megfelelő termés mennyiséghez, valamint a legjobb minőség eléréséhez csak a szükséges mennyiségű tápanyag kerüljön kijuttatásra, ezáltal a termesztett növények számára a legideálisabb termőközeget tudjuk kialakítani, és ezzel a termesztés költséghatékonysága is javítható.

A zöldség-gyümölcs termesztéshez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok közül kiemelt az öntözővíz-, valamint a talaj szűkített- és bővített-vizsgálata.

A 1. táblázatban néhány vizsgálatot sorolunk fel a megfelelő törvényi tartalmat kiemelve, melyek az egyes kultúrák termesztésének megkezdése előtt, termesztés alatt, vagy a termesztésből kivonáshoz szükséges elvégeztetniük a gazdáknak ahhoz, hogy pályázati támogatásban részesüljenek, integrált növénytermesztést végezhessenek vagy csak felelősségteljes és előrelátó gazdálkodást folytassanak.

A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges idők tág határok között mozoghatnak és jelentős mértékben függhetnek az adott laboratórium leterheltségétől és kapacitásaitól (ideális esetben kb. 2 hét).

 

1. táblázat Talaj- és vízvizsgálatok

 

Vizsgált komponensek

Mikor szükséges a vizsgálat elvégeztetése?

Talajvizsgálatok

Arany-féle kötöttségi szám, pH(H2O), vezetőképesség, humusztartalom, karbonáttartalom

Vonatkozó rendelet: 90/2008 FVM rendelet

Alkalmazás: talajvédelmi terv készítése-pl: humuszmentés

Arany-féle kötöttségi szám, pH(H2O), vezetőképesség, humusztartalom, karbonáttartalom, pH(KCl), P2O5, K2O, NO3-, NO2-

Vonatkozó rendelet: 90/2008 FVM rendelet, 4/2004 FVM rendelet

Alkalmazás: talajvédelmi terv készítése, Euregap (Globalgap) rendszer bevezetése

Arany-féle kötöttségi szám, pH(H2O), vezetőképesség, humusztartalom, karbonáttartalom, Na+, SO4-, mikrotápelemek (Mn, Cu, Zn, Mg)

Vonatkozó rendelet: 90/2008 FVM rendelet, 150/2005 FVM rendelet

Alkalmazás: talajvédelmi terv készítése- pl: ültetvénytelepítés, AKG programban való részvétel

Arany-féle kötöttségi szám, pH(H2O), vezetőképesség, humusztartalom, karbonáttartalom, Na+, SO4-, mikrotápelemek (Mn, Cu, Zn, Mg), nehézfémek: As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn)

Vonatkozó rendelet: 150/2004 FVM rendelet, 50/2001 Kormány rendelet,

Alkalmazás: AKG bizonyos programjai, szennyvíz és szennyvíz iszap kihelyezés

Vízvizsgálatok

pH, vezetőképesség, Ca2+, Mg2+, K+, Na+, Co32-, HCo3-, So42-, No3-, Po43-, Cl-

A gazdák részére tájékozódáshoz az egyes kultúrák tápanyag utánpótlásának nyomon követéséhez

pH, vezetőképesség, Ca2+, Mg2+, K+, Na+, Co32-, HCo3-, So42-, No3-, Po43-, Cl-, összes oldott anyag tartalom, összes lebegőanyag tartalom, keménység, NO2-, As, KOI (kémiai oxigénigény), NH3, Fe, Mn, szín, szag, íz, zavarosság, továbbá mikrobiológiai vizsgálatok

Vonatkozó rendelet: 201/2001 Kormány rendelet

Alkalmazás: ivóvíz minőségű víz kémiai jellemzése (továbbá a 2. táblázatban felsorolt mikrobiológai vizsgálatok)

vezetőképesség, Ca2+, Mg2+, K+, Na+, Co32-, HCo3-, Cl-, So42-, NO3-, B, Fe, Al, SAR-érték, magnézium százalék, szikesedési hányados, anion szerinti víztípus, kation szerinti víztípus

Vonatkozó rendelet: 90/2008. FVM rendelet

Alkalmazás: öntözési terv kiadásához és felülvizsgálatához

pH, vezetőképesség, KOI, Ca2+, Mg2+, K+, Na+, CO32-, HCo3-, Cl-, SO42-, NO3-, NO2-, NH4+, As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Zn

Vonatkozó rendelet: 40/2008. Kormány rendelet

Alkalmazás: szennyvíziszap kihelyezés

 

A 2. táblázat tartalmazza azokat a mikrobiológiai vizsgálatokat, melyet mosásra használt vízből kell elvégeztetni.

Ezeket abban az esetben kell ellenőriztetni, amikor a megtermelt zöldséget vagy gyümölcsöt vízzel történő tisztítás után kívánják értékesíteni.

Ekkor a 201/2001 Kormány rendeletben írtak teljesítéséhez, ÁNTSZ engedély kiadására van szükség, melyhez az alábbi víz mikrobiológiai vizsgálatokat írja elő a törvény.

2. táblázat Mikrobiológiai vizsgálatok a 201/2001 Kormány rendelet betartásához

Vizsgált mikroorganizmus

Vizsgálati módszer

Mikróba szám meghatározása, 22 °C

MSZ EN ISO 6222:2000

Mikroba szám meghatározása, 37 °C

MSZ EN ISO 6222:2000

Escherichia coli számának meghatározása, 37 °C

MSZ EN ISO 9308-1:2001

Coliform számának meghatározása, 37 °C

MSZ EN ISO 9308-1:2001

Enterococcus számának meghatározása, 37 °C

EN ISO 7899-2:2000

Clostridium és spórái számának meghatározása, 37 °C

MSZ EN 26461-1:1994

Pseudomonas aeruginosa számának meghatározása, 37 °C

ISO 16266:2006

A mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésének időtartama kevésbé függ a laboratórium kapacitásaitól, viszont mindenképp szükséges az értékeléshez az adott mikroorganizmus kifejlődését megvárni az alkalmazott táptalajon ugyanis a vizsgálat hossza szabványokban rögzített.

A minta és a vizsgálatok jellege nem engedi a hosszabb idejű tárolást.

A növény fejlődésének soron következő részében fontos tudni, és ismerni, hogyha a növény nem megfelelően fejlődik, akkor mi lehet ennek az oka.

Egyrészt oka lehet a talaj, vagy a termesztési közeg nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat, vagy a talajban meglévő egyensúlyok eltolódtak és ennek következményeként a növény nem képes a megfelelő tápanyag utánpótlás ellenére sem felvenni a tápanyagokat.

Az AKG rendszerben előírt vizsgálandó komponensek az alábbiak: N, P, K, Ca, Mg és szárazanyag tartalom.

A 61/2009 FVM rendelet 19.számú melléklete tartalmazza a levélanalízishez kapcsolódó mintavételezés szabályait.

 

A következő meghatározó probléma, mellyel egy gazdálkodónak meg kell küzdenie a kártevők, melyek az adott kultúrában megjelenhetnek már a termesztés előtt, alatt vagy akár a betakarítás alatt és után.

Az egyes növényvédő szerek használatáról évről-évre a termelők a Növényvédő szerek és termésnövelő anyagok című kiadványból értesülhetnek, mely minden év elején jelenik meg.

Ez az úgynevezett “zöld könyv” tartalmazza a növényvédő-szerek hatóanyagát, az adott kultúra megnevezését, melyre engedélyezett a növényvédőszer, a kijuttatás módját, az alkalmazható koncentrációkat növényi kultúrákra és kórokozóra vonatkoztatva külön-külön.

Ebben a kiadványban megtalálható az adott kultúrára a zöldségek gyümölcsök emberi fogyasztásához kapcsolódó legfontosabb limit érték az élelmezésügyi várakozási idő.

Ez az a, napban kifejezett érték, amelyet kötelessége minden termelőnek betartani betakarítás előtt, annak érdekében, hogy az adott hatóanyag arra a szintre csökkenjen a termékben, hogy az ne okozhasson semmilyen káros hatást a fogyasztóra nézve.

Ennek ellenőrzésére alkalmazzák a laboratóriumokban a növényvédőszer maradvány vizsgálatokat.

Napjainkban legelterjedtebben az MSZ EN 15662:2009 szabvány alkalmazásával határozzák meg akár több száz növényvédőszer hatóanyagának maradványát az egyes tételekben.

A ditiokarbamátok (pl: zineb, mankozeb, tiram, metiram), mint növényvédőszer hatóanyag csoport vizsgálata más elvek alapján történik, ugyanis ezeket a komponenseket savas roncsolás során felszabadult termék visszamérése segítségével határozzák meg, míg a többi növényvédőszer hatóanyagot általában oldószeres-, majd szilárd fázisú extrakció felhasználásával nyerik ki a laboratóriumok a növényekből.

Az alábbi Európai Uniós honlapon 1100-féle hatóanyag MRL értéke található meg több, mint 300-féle növényi kultúrára: http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/index.cfm

 

A zöldségeket és gyümölcsöket, mint élelmiszereket természetesen szükséges vizsgálni mikrobiológiai szempontból forgalomba hozatal alkalmával.

Attól függően, hogy további feldolgozásra kerülnek vagy sem, csak néhány példát ragadtunk ki, hogy mely mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése szükséges a 4/1998 sz rendelet (XI.11.) EüM rendelet előírásainak betartásához, melyet a 3.sz. táblázat tartalmaz.

3. táblázat Mikrobiológiai vizsgálatok a 4/1998 sz rendelet (XI.11.) EüM rendelet betartásához

Vizsgált élelmiszer

Vizsgált mikroorganizmus

Vizsgálati módszer

Zöldség gyümölcs (nyers, szárított, fagysztott, csíráztatott élelmiszer)

Salmonella, penész, E. coli

MSZ EN ISO 6579:2006

MSZ ISO 7954:1999

MSZ ISO 16649-2:2005

Üdítőital, gyümölcslé, szörp

Mikróbaszám, E.coli

MSZ EN ISO 4833: 2003

MSZ ISO 16649-2:2005

Gabona, gabonaipari termékek, szójakészítmények, müzli

Salmonella, Enterobacteriacea, Penész

MSZ EN ISO 6579:2006

MSZ ISO 21528-2:2007

MSZ ISO 7954:1999

Továbbá, nemcsak az adott tétel mikrobiológiai csíramentességét kell igazolni, hanem a termék feldolgozásra kerülése esetén az üzemekben a felületek és a személyi higiéniai vizsgálatokkal biztosítani kell azt, hogy a további felülfertőzés lehetősége kizárható legyen, ha már bekerült az adott feldolgozói környezetbe az értékesítésre szánt tétel.

Reméljük írásunkkal segítettünk az érdekelt piaci szereplőknek, hogy milyen előírásokat tartsanak szem előtt, és milyen vizsgálatokat végeztessenek el, ha megfelelő módon, költséghatékonyan és a fogyasztók egészségét szem előtt tartva kívánnak zöldségeket gyümölcsöket termeszteni, feldolgozni vagy forgalmazni.

 

Összeállítást készítette:

Dr. Vékes Erika

Juhász Annamária

Nagy Gábor

Dr. Szekeres András